Máger Ágnes

Miskolc Város Díszpolgára
2019. évi kitüntetett

Máger Ágnes 1944-ben született Szombathelyen. A Képzőművészeti Főiskolán 1971-ben végzett festő szakon, ahol Sarkantyú Simon és Domanovszky Endre voltak a mesterei. A Főiskola befejezése után telepedett le Miskolcon férjével, Prof. Dr. Végvári Lajos művészettörténésszel. Akkor, amikor városunkban az Országos Grafikai Biennálék sorozata megszületett.

Már a kezdeti évektől, 1971-től rendszeres kiállító, egyéni és csoportos tárlatok résztvevője. Sokoldalú, tehetségében is alázatos művész. A festészet, a grafika és a kisplasztikai munkákon túl életművének különleges színfoltját jelentik a Miskolci Nemzeti Színháznak és a Csodamalom Bábszínháznak készített díszlet- és jelmeztervek.

Munkái megtalálhatók a londoni Aquarell Múzeumban éppúgy, mint Németországban, Svájcban, Lengyelországban, Szlovákiában, a Magyar Nemzeti Galériában, szülővárosában, Szombathelyen, és természetesen a miskolci Herman Ottó Múzeumban.

A szakrális művészet különösen az elmúlt két évtizedben érintette meg. Jelentős egyházművészeti alkotások őrzik keze munkáját: szárnyas oltárok a miskolci Ige templomában és a svájci Eglisau római katolikus templomában. Secco-képek a szendrői és az inárcsi katolikus templomokban. Legnagyobb büszkeségére az általa festett Veronika-oltár a Vatikán Auditóriumában látható.

Alkotásaira könnyed festőiség jellemző. Képei hangulatokat, varázslatos, álom szőtte érzéseket keltenek.

Jókai Anna írónő szavaival: Máger Ágnes festészete változatosságában is egységes, összetartó ereje szellemiségében rejlik. A magyar történelem kulcsjelenetei, az oltárképek, a táj és természet naturális gyönyörűsége feloldódik a transzcendenciában, a fenséges égi történések fizikai alakot öltenek. Máger Ágnes mágikus ecsetje az anyagot az anyagtalanba emeli.

Máger Ágnes szűkebb és tágabb környezetében is lokálpatrióta. Mentorként, támogatóként, szövetségesként, tanárként ott áll a fiatal, tehetséges képzőművész növendékek mellett a maga alapította Képzőművészeti Stúdióban, a Gömörszőlősi Művésztelep vezetőjeként, szakmai, művészettörténeti előadóként. A művészetért elhivatott közéleti emberként Képzőművészeti Stúdiójában talált otthonra a Miskolci Irodalmi Szalon, amelyet közössége országosan ismertté tett.

Képzőművészeti munkásságát számos díjjal ismerték el. Művészetét, Hatvan, Veszprém és Miskolc városa Nívódíjjal jutalmazta, elnyerte a Kondor Béla-díjat, Miskolc város művészeti díját. A miskolci Múzsa-díjat 2010-ben kapta meg. Gömörszőlős 2013-ban díszpolgárává választotta. Közéleti tevékenységéért 2015-ben Kartal-Veczán közéleti díjat vehetett át.

Kiemelkedő alkotói tevékenysége, valamint a város képzőművészeti- és társadalmi életében betöltött szerepe alapján méltó Miskolc Város Díszpolgára elismerésre.