Almássy-kúria

Az Almássy-kúria Miskolc történelmi városmagjának egyik legértékesebb épülete. A 18. század közepén letelepedett Almássy család emeltette; az építkezést Almássy Károly (1777–1847) fejezte be. A kúria a barokk és a copf stílus jegyeit egyaránt viseli, s mind külső megjelenésében, mind belső tereiben a korszak igényes mesterségbeli tudását tükrözi.

Az 1984-es gázrobbanás súlyos károkat okozott az épületben, ugyanakkor lehetőséget teremtett a részletes falkutatásra és építészettörténeti vizsgálatra. A feltárások során az emeleti erkélyes nagyteremben és a kapcsolódó helyiségekben 18. századi, copf stílusú, fresco-secco technikával készült, többrétegű falfestések kerültek elő. Ezek restaurálhatók voltak, így ma is eredeti helyükön láthatók.

A homlokzat legértékesebb eleme a díszterem tengelyében nyíló, kis kiülésű erkély gyönyörű kovácsoltvas mellvéddel. Az emeleti homlokzat megőrizte 18. századi karakterét, a földszint azonban az idők során jelentősen átalakult: az egykori keskeny, íves záródású nyílásokat később széles üzletportálok váltották fel. A 20. század eleji fényképek még gazdagon faragott, szecesszióba hajló eklektikus faportálokat mutatnak.

A robbanás után a csehboltozatos kapualj copf vakolatdíszei, az emeleti lépcsőfeljáró kapuja vasráccsal, a pincelejáró kváderes-tárcsás ajtókeretezése, valamint az eredeti ajtótokok, vasalások és ablakrácsok is feltárhatók, illetve részben megmenthetők voltak. A felújítás 1993-ra fejeződött be; a kúria azóta a Városház tér egyik legreprezentatívabb épülete.

A helyreállítást követően az épület kulturális és közéleti funkciót kapott. 2001-ben itt nyílt meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Információs Pont, az Európa Ház, amely az uniós csatlakozás előkészítésében játszott szerepet. A földszinti terek kiállításoknak, rendezvényeknek, üzleti és vendéglátó funkcióknak adtak helyet. A kúria falai között egykor a Miskolci Nemzeti Kaszinó üléseit is tartották, amely a város társasági életének fontos fóruma volt.

Az Almássy-kúria így egyszerre műemléki érték és élő városi tér: a 18. századi nemesi jelenlét, a 19. századi polgárosodás és a 20–21. századi közéleti-kulturális funkciók rétegei találkoznak benne.

Forrás: Barna György – Dobrossy István Miskolc Belvárosa Házak, emberek, történetek 2010.

Fotók: Horváth Csongor, Kelecsényi Gombos Ágnes