Élet a városban
Városinformáció

Miskolc város jelképei

Miskolc város címere

Története

Miskolc első, fennmaradt pecsétes dokumentuma, melyet Arnoldus, az akkori városbíró adott ki 1376-ból származik. Az okiratban a tanács jóváhagyja Kilián fia, János végrendeletét egy Szent György-hegyi (az Avas korabeli neve) szőlőt illetően. Az okmányról az idők során pecsét lepergett, mintázata nem kivehető.

A város első pecsétlenyomata egy 1389. július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, címerképén Anjou-liliomos koronával ékesített királyi fő látható, akinek kiléte máig vitatott. Leggyakrabban Szent Istvánnal azonosítják a kérdéses főt, mert ő volt az avasi templom védőszentje, azonban a liliomos korona valamelyik Anjou-házi királyra utal, feltehetőleg a Miskolcnak 1365-ben mezővárosi jogot adó Nagy Lajosra.

A pecsét következő változata, mely a Bárczay család levéltárában maradt fenn 1433-ból származik, ugyancsak sárga pecsétviaszba nyomva. Köriratán a „Sigillum Civitas Miskolcz” („Miskolc város pecsétje”) szöveg olvasható, képén pedig már szakállas a koronás fő – feltehetően Luxemburgi Zsigmond. A király fejétől balra félhold, jobbra hatágú csillag látható

Ennek másik változata is ismert, amin a véset új (szétvetett lábú alak) feltehetően a megkopott régi helyett készült.

1577-ben, a török háborúk idején Tejfeles Gergely bíró elveszítette a pecsétet, és újat készítettek, melyen a király feje mellett az 1577-es évszám is feltűnt. Ezt a pecsétet 1610-ig használták.

1633 és 1687 közt a középen lévő alakot megváltoztatták Szent István teljes alakos képére, kezében jogarral és országalmával. 1687 után a pecsétnyomó képén a király helyett egy hajdú szerepel, kezében búzakalásszal és szőlőfürttel.

1909-ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jogot, a címert az eddigi pecsétképek összevonásával alkották meg. Ez 1965-ig volt használatban, ekkortól új, szocialista címere lett a városnak, rajta egy kohómunkás alakja (ezzel jelezve Miskolc nehézipari jellegét) és Nagy Lajos király feje. A négy hullámvonal a Sajó folyót és a három patakot – Szinva, Hejő és Pece – jelképezte.

1990. január 1-jén vették vissza az 1909-ben tervezettet és elfogadott címert, ami azóta is a város hivatalos címere.

Leírása

Álló csücskös talpú pajzs vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, arany képekkel hímzett lila színű koronázó palástban, fején a Szent Korona, a fejet arany fénykorona övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüst kereszttel ellátott arany országalma. A pajzsra helyezett, jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysújtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról: vörös-ezüst, balról: kék-arany. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja.

 

 

Miskolc város zászlaja

Zászlórúdra erősítve a hagyományos színű anyagból készült: vörös-sárga (vörös-arany) színű.

Miskolc város díszlobogója

Téglalap alakú aranysárga színű, szélein vörös farkasfogakkal. Mezejében Miskolc címere látható

A városrészek címerei

Miskolc város közgyűlése 2009-ben határozatban döntött arról, hogy a címerrel rendelkező miskolci településrészi önkormányzatok címereinek heraldikai leírását elvégzi, és a címerrel még nem rendelkező településrészi önkormányzatok és Miskolc történelmi részei esetében a címereket kidolgozza.