Szíművészek

Ábrahám István

(1945- 2002)

A kecskeméti pályakezdést követően 1971-ben szerződött Miskolcra, majd két pécsi évadot leszámítva 1977-től pályája a miskolci teátrumhoz kötődik: Miskolc város két alkalommal is Déryné-díjjal ismerte el a szegedi születésű színművész munkásságát. Bár a színművészeti főiskolán prózai színészként végzett 1968-ban, egy zenés szerep után hosszú évekig ,,rajta felejtették” a rendezők a frakkot: sokáig elsősorban zenés darabokban foglalkoztatták. Operettől musicalon keresztül az operáig minden zenés műfajban fellépett, de a közönség szemében ő volt ,,a” bonviván. Pályája kezdete valamint az utolsó évek hoztak számára jelentős drámai feladatokat.

Fontosabb szerepei:

• Németh László: Bodnárné – Bodnár Péter
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Edvin, Feri bácsi
• Lehár Ferenc: A víg özvegy – Danilo
• Dékány-Baróti-Vaszary: Dankó Pista – címszerep
• George Bizet: Carmen –  Escamillo
• Eugéne Scribe: Egy pohár víz - Bolingbroke
• Müller Péter: Szomorú vasárnap – Seres Rezső
• Bertolt Brecht: A Jólélek – Isten

Bánhidy József

(1888-1973)

Aradon született, szülővárosa és Kolozsvár színi pályájának első állomásai. 1922-ig Győrött, Pécsett, Debrecenben lépett fel. 1922-23ig a Vígszínházban, a Renaissance Színházban, az Apolló Kabaréban, a Royal Orfeumban lépett fel. Különösen a kor kedvelt francia bohózataiban, zenés darabokban, kabarékban, revükben aratott sikert, többek között Rajnai Gábor, Szőke Szakáll, Csortos Gyula partnereként. Miskolcra először 1919-ben szerződött, majd 1939-ben végleg a miskolci színház együttesének tagja lett. Legendás, a város életében jelenlévő népszerű művész volt.

Fontosabb szerepei:

• Jókai Mór: Aranyember - címszerep
• Mikszáth Kálmán: A Noszty-fiú esete Tóth Marival - az öreg Noszty
• Shakespeare: Hamlet - Első sírásó
• Shakespeare: Szentivánéji álom - Vackor
• Móricz Zsigmond: Rokonok - Berci bácsi

Csapó János

(1924 – 2015)

Érdemes művész,

Miskolc város díszpolgára

1924-ben egy rokonlátogatás során Tóalmáson született, de  vidéki színészévekig Pesten élt. A színművészeti főiskolát 1953-ban végezte el. Az Ifjúsági Színház után Kecskeméten, Szegeden, Egerben játszott. Közben 1958-ban egy évadot töltött Miskolcon, majd 1966-tól lett végleg a miskolci színház művésze. Felszabadult ősi komédiázó kedv és tudatos, szigorú szerepépítés egyaránt jellemzi. Sokoldalú karakterszínész, de alkata révén számtalan kiszolgáltatott, törékeny kisembert formált meg. Epizodistából a hetvenes évek végétől lett a társulat vezető művésze. 1976-ban Déryné-gyűrűvel jutalmazta Miskolc városa.

Fontosabb szerepei:  

• Csehov: Cseresznyéskert – Firsz
• Katona József: Bánk Bán – Tiborc
• Ruzante: Csapodár madárka – Ruzante
• Pinter: A gondnok – Davies
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Miska
• Agatha Christie: A vád tanúja – Sir Wilfried Roberts
• Shakespeare: Romeo és Júlia – Lőrinc barát

Fehér Tibor

(1921- 1984)

Jászai-díjas, érdemes művész

Pályáját Erdélyben kezdte 18 éves korában. A nagyváradi születésű művész a miskolci színháznak 1947-től volt tagja. Táncoskomikus és buffo szerepeit olyan magával ragadó humorral formálta meg, hogy mindmáig Miskolc egyik legnépszerűbb színészeként tartjuk számon. Pályájának második felében fanyar bölcsességgel megformált karakterszerepekben mutatta meg emberábrázoló művészetét. Alakját a filmszalagon Bacsó Péter A tanú című filmje őrzi, amelyben Kállai Ferenc partnereként a börtönőr szerepét formálta meg.

Fontosabb szerepei:

• Hasek: Svejk – címszerep
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Bóni, Lippert-Weylersheim
• Shakespeare: A windsori víg asszonyok – Falstaff
• Huszka Jenő: Gül baba – Mujkó
• Szakonyi Károly: Adáshiba – Bódog
• Csehov: Sirály - Szorin

Komáromy Éva

(1939-2017)

Kisbéren született 1939-ben. Egy szolnoki évad után, 1961-től tagja a Miskolci Nemzeti Színháznak. Kezdetben szubrettként lépett fel, majd egyre sokszínűbb lett repertoárja: a legkülönbözőbb operettszerepkörök mellett árnyaltabb színészi eszközeit, drámaibb színeit mutathatta meg a musicalszínpadon valamint prózai szerepekben. Eleganciájához, vonzó nőiségéhez, kellemes hangjához erőteljes humor, fergeteges tánctudás társult – mindezek révén a város rajongott dívája, máig egyik legnépszerűbb művésze lett. Munkásságát 1980-ban Déryné-gyűrűvel, 2006-ban megyei Príma Primissima - díjjal ismerték el.

Fontosabb szerepei:

• Lerner-Loewe: My fair lady – Elisa 
• Déry-Presser-Pós: Képzelt riport – Eszter
• Fényes Szabolcs: Maya – címszerep
• Ábrahám Pál: Hawai rózsája – Lilla-Susanne
• Jacobi Viktor: Leányvásár – Bessy
• Lajtai-Békeffi: Régi nyár – Mária
• Örkény: Macskajáték – Egérke
• Scribe: Egy pohár víz – A királynő

Kulcsár Imre

(1934-2012)

Miskolcon született 1934-ben. Szülővárosában táncosként lépett először színpadra, ahová visszaszerződött 1952-ben,  a színművészeti főiskola elvégzése után. 1959-1965 között az egri és a veszprémi színház tagja volt, majd ismét , s immár véglegesen visszatért Miskolcra. Sokoldalú karakterszínészként minden prózai és zenés műfajban, számtalan szerepkörben fellépett. Alakításait mértéktartás, színpadi jelenlétét pontosság jellemezi. Erőteljes orgánumához árnyalt szövegmondás társul. Önállóan szerkesztett irodalmi műsoraival kiemelkedő szerepet vállalt többek között a régió irodalmának megismertetésében. Miskolc városa 1982-ben Déryné-gyűrűvel, 1999-ben Déryné-díjjal ismerte el munkásságát.

Fontosabb szerepei:

• Illyés Gulya: Fáklyaláng – Józsa Mihály
• Fejes Endre: Vonó Ignác – címszerep
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Brissard, Sir Basil
• Csiky Gergely: A nagymama – Örkényi báró
• Bartók Béla: Csodálatos mandarin – Öreg gavallér
• Leigh- Wassermann: La Mancha lovagja – Fogadós
• Shakespeare: Hamlet – Polónius

Márffy Vera 

(1916-1995)

Dunaszekcsőn született, az Országos Színészegyesületi Színiiskolát 1937-ben végezte el, s a pozsonyi színházhoz került vezető primadonnának. Ezt követően Pécs, Kolozsvár, Miskolc, Szeged voltak állomáshelyei, majd 1950 -től végleg a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. Az operettirodalom legszebb primadonnaszerepeit formálta meg, de fellépett a miskolci operaprodukciókban is. Művelt, szépen beszélő színésznő volt, aki prózai karakterszerepekben is emlékezetes alakításokat nyújtott. Miskolc városa a Déryné-díj odaítélésével ismerte el művészi tevékenységét.

Fontosabb alakításai: 

• Beumarchais: Figaro házassága - Grófné
• Lehár Ferenc: A mosoly országa –Liza
• Johann Srauss: A denevér - Rosalinda
• Szmetana: Az eladott menyasszony – címszerep
• Örkény: Macskajáték – Giza

Máthé Éva

(1924-2004)

Jászai-díjas, érdemes művész

Belgrádból átköltözve a szegedi színház kórusában tanulta a színpadi mesterséget és a magyar nyelvet. Majd Pécsett, Debrecenben játszott. 1949-ben lett a Miskolci Nemzeti Színház művésze. Fél évszázados miskolci tagsága alatt 150 szerepet formált meg, s minden korszakban megtalálta helyét:,,Mindig embert kellett ábrázolni. Ez a lényeg, ebben nem változott a színház” – vallotta. Ebben lehetett művészetének, népszerűségének titka: mindig ember volt – közvetlen, barátságos, szeretetet sugárzó, nemcsak a színpadon, de magánéletben is. Munkásságát 1974-ben ismerték el Déryné-gyűrűvel.

Fontosabb szerepei:

• Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - Tünde, Ilma, az Éj
• Arisztophanész: Lüszisztrate – címszerep
• Williams.A vágy villamosa - Blanche
• Moliére: Tartuffe – Marianne, Dorina, Elmira, Pernellné,
• Stewart - Herman: Hello, Dolly - címszerep
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Stázi, Cecília
• Fejes Endre: Vonó Ignác – Mákné
• Örkény István: Macskajáték - Orbánné

Sebestyén Mihály

(1893-1977)

A két világháború kiemelkedő jelentőségű és színvonalú igazgatója volt.

Budapesten született, s 1915-ben a Színi Akadémia elvégzése után Miskolcon kezdte pályafutását, majd az első állandó Marosvásárhelyi Színház művészeti igazgatója lett. 1926-ban testvérétől, Sebestyén Mihálytól átvette a miskolci színház igazgatását. Szakismerete és igényessége magas színvonalat biztosított a színháznak. Társulatának tagjai között találjuk Mezei Máriát, Neményi Lilit, Kis Manyit, Sulyok Máriát, Ladányi Ferencet, Rajz Jánost, Bilicsi Tivadart. 1939-ben a zsidótörvények miatt lemondott, felségével együtt a pesti gettóban töltötte az ostrom időszakát. Később színházi könyvtára eladásából, kölcsönzéséből élt. 1951- 63 között a Színművészeti Főiskola rendező tanszakának tanáraként színházi dokumentációt tanított.

Sallós Gábor

(1924- 2011)

Jászai-díjas művész

Tarcalon született 1924-ben. A színművészeti főiskolán egyszerre végezte el a rendező és színészszakot. 1954-ben a szegedi színháznál kezdte a pályáját, majd  1955-től a kaposvári színház főrendezője, 1961-1963 között igazgatója lett. 1963- ban főrendezőként szerződött a miskolci színházhoz, melynek 1968-tól 1979-ig igazgatója volt.  Rendezőként Miskolcon elsősorban kortárs szerzők műveit vitte színre, igazgatóként fontosnak tartotta a magyar drámák bemutatását. Színészi játékát fanyar humor, leleplező irónia jellemzi. Tevékenységéért 1981-ben kapott Déryné-gyűrűt.

Fontosabb szerepei:

• Szakonyi Károly: Honkongi paróka – Sas Béni
• Karinthy Ferenc: Dunakanyar – Vendég
• Gorkij: Éjjeli menedékhely – Báró
• Lerner-Loewe: My fair lady – Doolittle
• Kornis Mihály: Körmagyar – A férj
• Aldo Nicolaj: Hárman  a padon – Bocca Libero

Somló Ferenc

(1918 – 2009)

Jászai-díjas művész

Budapesten született 1918-ban. Pályáját 1936-ban vidéken, főleg zenés játékokra specializálódott dalitársulatoknál kezdte. 1949-ben a pécsi színházhoz szerződött. 1960-tól tagja a miskolci színháznak. Drámai erejét, bölcs humorát a legkülönbözőbb szerepekben érvényesítette. Alakításai mögött emberismeret és biztos szakmai tudás állt. A színpadtól visszavonulva nyugdíjasként önálló irodalmi esteken, különböző rendezvényeken lép fel. Munkásságáért 1978-ban kapott Déryné-gyűrűt.

Fontosabb szerepei:

• Gorkij: Éjjeli menedékhely – Színész
• Shakespeare: Romeo és Júlia – Lőrinc barát
• Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása – Ill
• Gorkij: Kispolgárok – Besszemenov
• Filippo: Milliomos Nápoly – Genarro
• Aldo Nicolaj: Hárman a padon –  Lapaglia  Luigi

Szabados Ambrus

(1913-1995)

Sajószentpéteren született. A Színművészeti Akadémiát 1937-ben végezte el, majd Debrecenbe szerződött. Miskolcra 1945-ben érkezett, ám meggyöngült egészségi állapota miatt kezdetben nem játszhatott. A színház gazdasági igazgatójának választották, s ebbéli tisztségében ő hozta létre a tájszínházat. 1953-tól ismét színpadra léphetett. Azon epizodisták közé tartozott, akiknek elég volt a színpadon egyetlen szó ahhoz, hogy jellemet formáljanak, korhangulatot teremtsenek.

Fontosabb alakításai:

• Gorkij: Éjjeli menedékhely –Gazda
• Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Tudós
• Katona József: Bánk bán – Mikhál bán, Simon bán
• Camus: A félreértés –Az öreg szolga
• Gáli József: Daliás idők - Malomtulajdonos

Ütő Endre

(1903-1978)

Nagykanizsán született, a budapesti iparművészeti tanulmányok után színész szakon végzett a Magyar Színművészeti Akadémián 1925-ben. Kezdetben vidéki színházakban volt díszletfestő, majd 1929-ben a kassai színházhoz került. Ettől kezdve mint színész és tervező működött. 1945 után Pécsett, majd 1951-től Miskolcon volt tervező. Sokoldalú, termékeny művész volt, színpadképeit megragadó festőiség jellemezte.

Fontosabb tervei:

• Illyés Gyula: Ozorai példa
• Vincze Ottó: Havasi szerelem
• Gorkij: Éjjeli menedékhely
• Szophoklész: Antigoné
• Csehov: Ványa bácsi

Varga Gyula

(1930 – 2010)

Jászai –díjas művész

Püspökladányban született 1930-ban. A színművészeti főiskola elvégzése után Szolnokon kezdte pályáját, majd Egerbe szerződött. 1959- től tagja a miskolci színháznak. Kamaszos bájával, humorával, rögtönzéseivel táncoskomikusként rövid idő alatt a város kedvenc komikus színésze lett. Az évek folyamán egyre összetettebb szerepekben lépett fel, majd drámai epizódokat is sikerrel formált meg. Alakításainak karaktert a játékát egyénien átitató emberi színek adnak. Színészetét, egész lényét a szeretetteljes humor jellemzi. A Déryné-gyűrűt 1977-ben, a Déryné-díjat 2000-ben kapta meg. 

Fontosabb szerepei:

• Szirmai- Bakonyi: Mágnás Miska – címszerep
• Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Musztafa bej, Pomerol
• Hasek: Svejk – címszerep
• Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci – címszerep 
• Strauss: A denevér – Frosch
• Offenbach: Szép Heléna – Menelaosz
• Csehov: Cseresznyéskert – Firsz