A magyar korona egy miskolci éjszakája

Amikor 1849. április 19-én a debreceni országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth Lajos kormányzóvá választásával egy időben a királyság jelvényeinek nyilvános használatát megtiltották. Buda városának visszafoglalása (1849. május 21.) után június 5-én a kormány és az országgyűlés visszaköltözött a fővárosba, s velük együtt a korábban Debrecenbe szállított korona is!? Egy biztos, a Debrecen-Buda közötti szállításba térben és időben is illeszkedik a miskolci út.

Horváth Lajos (Szemere Bertalan titkára) Szemere halála és a kiegyezés után mondta el a következő történetet:

A koronát Tolcsvai Bónis Sámuel pár társával Miskolcon át vitte a fővárosba. Az éjszaka leple alatt Sárospatakról jöttek, s mert, Ragályi velük volt az Avas alatti Urak utcájában, Ragályi Ábrahám házában pihentek meg. A koronát a pincében rejtették el, ahonnan másnap továbbvitték Budára. Megeskették közben a háziakat, hogy ami történt azt titokban tartják.

A magyar történetírás klasszikusai szerint itt lép előtérbe Szemere Bertalan, aki a függetlenségi nyilatkozat óta az ország miniszterelnöke.

1849- júliusában kénytelenek lévén Pestet elhagyni Szemere titkárával Szegedre, majd onnan Nagyváradra a püspöki palotába küldette a koronát, mely innen került Aradra, majd a temesvári csatavesztés után Lugos, Karánsebes után Orsovára szállították.

(Dobrossy István, Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc,81.o)