Városháza
Önkormányzat

enPover projekt

Energiaszegénység-cikksorozat,
avagy hogyan teremtsük meg az energiaszegénység-mentes jövőt Miskolcon

Miskolc MJV Önkormányzata részt vesz a EnPover című nemzetközi projektben. A kezdeményezés célja az önkormányzatokon keresztül az energiaszegénység mérséklése és az energiatudatosság fokozása, alacsony költségű energiahatékonyság növelő intézkedések segítségével. Ez a cikk egy 8 hetes intenzív kommunikációs és szemléletformáló kampány első eleme, melynek célja az energiaszegénység fogalmának tisztázása, a probléma közvetlen és közvetett hatásainak bemutatása és a megoldási lehetőségek felvázolása, gyakorlati tanácsok, elméleti ismeretek innovatív ötletek átadás réven.

Az EnPover projekt 2019 októbereben vette kezdetét Lengyelország, Németország és Magyarország részvételével. A projekt a német Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium és az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával valósul meg. A program hazai koordinálásáért az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ a felelős. (A nagy múltú hazai civil szervezet szerteágazó, energetikával kapcsolatos tevékenységeiről bővebben a www.energiaklub.hu honlapon olvashatnak.)

A projekt tehát másfél éve kezdődött és előreláthatólag 2021. június végéig tart. Veres Pál polgármester 2020 tavaszán írta alá az együttműködési megállapodást, mert a miskolci önkormányzat elhivatott abban, hogy gyakorlati lépéseket tegyen a probléma kezelésére. Az elmúlt évben a COVID-19 járvány ellenére rendületlenül zajlik a projektben meghatározott célok és tevékenységek végrehajtása.

A lengyel (PNEC), német (DUH) és magyar (Energiaklub) partnerek segítségével egy nemzetközi, önkormányzati döntéshozókból, illetve a településeken tevékenykedő önkormányzati szakértőkből álló kommunikációs fórum jött létre. Tovább az elmúlt hónapokban már két sikeres online találkozón bővíthették az energiaszegénységgel kapcsolatos tudásukat a partnerek. Hazánkban Miskolcon kívül még Szentendre, Pilisborosjenő, Bükkábrány és Tibolddaróc önkormányzata vesz részt a projektben. Ezért a kezdeményezés nem csak a nemzetközi kapcsolatok elmélyítését és a szakmai ismeretek átadást segíti elő, de jelentős mértekben hozzájárul az energiaszegénységgel kapcsolatos hazai tapasztalatok és jó példák megosztásához, kommunikálásához is.

A EnPover program során az összes partner önkormányzatnak, így a borsodi megyeszékhelynek is lehetősége nyílik arra, hogy az energiaszegénység mérséklését célzó, leginspirálóbb hazai és külföldi jó példák segítségével összeállított gyakorlati útmutatót használja fel a város „energiaszegény” lakosainak megsegítésre.

Összegezve a következő hetekben szeretnénk a miskolciak figyelmét felhívni arra, hogy az önkormányzat segítségével és a helyi (lakó)közösségek összefogásával milyen alacsony költségű megoldások érhetőek el és valósíthatóak meg a helyi energiaszegénység mérséklése érdekében. Cikksorozatunkat érdemes lesz követni, hiszen a hasznos gyakorlatban is könnyen alkalmazható, az energiafogyasztás csökkentését segítő tanácsok mellett szó lesz még az energiaszegénység meghatározásáról, a probléma gyökéréről és fajtáiról, s főleg káros egészségügyi hatásairól is. Továbbá a megoldási lehetőségekről, a helyi közösségeben rejlő kiaknázatlan potenciáról, az épületek felújításáról, az energiahatékony eszközök helyes használatáról. Célunk, hogy a város lakói – a cikksorozat olvasói – az háztartási energiakiadások és energiafelhasználás csökkentésével nagyobb komfortfokozatot és magasabb életminőséget érjenek el.

Az energiaszegénység társadalmunk egészét érintő probléma, nemcsak a szomszédunk elszigetelt gondja! Egy kis odafigyeléssel, egymás támogatásával és az önkormányzattal segítségével sokat tehetünk, hogy Miskolcon is energiaszegénység-mentes legyen a jövő.

 

2021.04.26

Kőszén, Papír, Kinyílt Társadalmi Olló

Mi az a probléma, amely összekötheti a nyáron forró, télen pedig hideg házakban élő magyarokat, az egyszemélyes háztartásokat, a lakás bevilágításához esténként gyertyát használó szegényeket és a rossz energiahatékonyságú lakásokban élők millióit? Ismerős-e a fűtési szezon beálltával a házakra települő sűrű füst? Az a szúrós szag?...

Mindez az energiaszegénység szerteágazó problémájával hozható összefüggésbe. A cikk az energiaszegénység okaira és hatásaira, Európai Unió-s és pontosabban magyarországi jelenlétére fókuszál. Ne feledjük, az energiaszegénység problémája megfelelő intézkedésekkel enyhíthető és megszüntethető, amiben kulcsfontosságú az egyéni erőfeszítés és a helyi önkormányzatok aktív szerepvállalása!

Energiaszegénységről akkor beszélünk, amikor egy háztartás nem képes a tisztességes élethez szükséges alapvető energiaszolgáltatásokból kellő mértékben részesülni. Ezen energiaszolgáltatások alatt legtöbbször a fűtés kerül előtérbe, ugyanis a megfelelő fűtőrendszer és fűtőanyag hiánya megkeseríti a mindennapokat – bizonyos esetekben kihűléses halálhoz vezet! –, és egyéb súlyos egészségügyi hatással van az energiaszegénységben élőkre és környezetükre. Európában a lakossági energiafogyasztás nagyjából kétharmadát teszi ki a fűtésre felhasznált energia, amely többnyire földgázon vagy szilárdtüzelésen alapul, így környezetvédelmi szempontból is rendkívül fontos a fűtésről beszélni.

Forrás: Stéphanie Lacombe

A téli fojtogató „ködre” gondolva belátható, hogy a nem megfelelő fűtési lehetőségek és szokások az energiaszegény háztartások környezetét is egészségügyi veszélybe sodorják. Az OECD-adatokat nézve, egymillió lakosra vetítve évente hozzávetőleg 1000 ember hal meg légszennyezettséghez kötődő betegségben Magyarországon, ami mögött nagy arányban a nem megfelelő fűtéssel felszabaduló gázok és szállópor áll. A hulladékkal, vizes fával vagy lignittel való fűtés azonban legtöbbször nem a rossz szokásnak tudható be, hanem hogy az adott háztartásnak egyedül ezekhez van lehetősége hozzájutni. A lignit a mai napig a szociális tüzelő egy formáját képezi, és olcsó szállítása miatt ez kerül a tűzre. Káros fűtési formák mellett is, évente számos megrendítő hír olvasható az otthon hidegében történő halálesetekről. A hideg, nyirkos lakásban élés felerősíti és újratermeli az energiaszegénység problémáját, mivel stresszt, ezzel romló egészségügyi állapotot, mely ismét stresszt és egészségügyi kockázatot okoz, ami kevesebb elkölthető jövedelemhez vezet.

A méltó élet alapfeltétele a fűtés párja: a hűtés is, vagy például az áramszolgáltatás megléte, amely az éjszaka bevilágításával biztonságérzetet ad és elnyújtja ébrenléti óráinkat, vagy éppen megforgatja mosógépünket. A modern kapcsolattartás alapja az internet- és mobiltelefon-használat, így a digitális eszközök megléte és minősége eddig is meghatározó volt, azonban a járványhelyzettel az oktatás is a digitális térbe került át, sok gyermeket ezzel lényegében kizárva az oktatásból és még jobban elmélyítve az eddig is súlyos társadalmi különbségeket.

Számos tényező játszik szerepet abban, hogy egy háztartás energiaszegénnyé váljon. A háztartás jövedelmi helyzete, a lakás minősége és műszaki felszereltsége mellett azonban az energiához való hozzáférés sem evidens, így például bizonyos háztartások számára a villamoshálózathoz való csatlakozás vagy a gázszolgáltatás elérhetősége is infrastrukturális nehézségekbe ütközik. Az energiaszegénységet befolyásoló, háztartásokon kívüli tényezőkhöz sorolhatjuk az adott ország vagy régió éghajlati és időjárási sajátosságait, az energiaárakat és az ehhez kapcsolódó szakpolitikákat, melyek Magyarország esetében elsősorban uniós és nemzeti szinten jelennek meg.

Forrás: Janos Kummer

Az energiaszegénység nemcsak a jövedelmi szegénységben élőket érinti, hanem szélesebb rétegek problémája. Az idősek, egyszemélyes háztartások, fogyatékossággal élők és egyszülős családok kifejezetten veszélyeztetett csoportok, és hiába nem szegények, mégis sokszor jövedelmük jelentős részét költik a rezsire. A szegénységben és egyben energiaszegénységben élő családok szegénységből való kiemelkedési esélyeit tovább rontják a gépesítés és az energiaszolgáltatásokat érintő infrastruktúra hiányosságai, melyek hosszassá és munkaigényessé teszik a háztartási feladatok ellátását. A tradicionálisan női szerepkörbe tartozó takarítás, gyermek- és idősgondozás végeláthatatlan feladatai így bebetonozzák a nőket a fizetetlen társadalmi reprodukciós munkákba.

Látható tehát, hogy az energiaszegénység egyszerre szociális, társadalmi, környezeti és műszaki probléma, és így gazdasági és szakpolitikai témává is válik.

De mégis hány embert érint?

A válaszadást megnehezíti, hogy jelenleg nincs elfogadott definíciója vagy adott mérési módszere uniós szinten. Európára fókuszálva az látható, hogy az eltérő történeti örökségek, szociális ellátórendszerek különbségei és az eltérő gazdasági, időjárási viszonyok miatt régiónként más mértékű és jellegű a probléma. Emiatt kézenfekvő nem EU-s, hanem országos szinten megalkotni a definíciót és mérési módszertant. Az energiaszegénység hivatalos definíciója Magyarországon még nem készült el. Általánosan és talán nem nagy meglepetésként elmondható, hogy Kelet-Európa és Dél-Európa lakosságát erősebben sújtja az energiaszegénység Észak-, illetve Nyugat-Európa lakóihoz képest. Egy 2020-ban megjelent jelentés alapján EU-szerte akár nagyjából 82 millió ember lehet az energiaszegénység által érintett. 2019-es adatok alapján Magyarország lakosságának 10,2 százalékának volt elmaradása a közüzemi számlákban (minden tizedik ember!) és a lakosság 5,4 százaléka volt képtelen otthonát megfelelő hőmérsékletre felfűteni (húsz emberből, húsz családból egy). A négy mutatóból létrehozott Európai Háztartási Energiaszegénységi Index (EDEPI) kiugróan magas energiaszegénységet mért Magyarországon.

Az energiaszegénység hatásai megrendítőek, azonban e sokrétű problémával szemben nem vagyunk eszköztelenek, és sokfajta választ adhatunk, legyen szó akár állami szakpolitikáról, EU-szintű célkitűzésekről, önkormányzati kezdeményezésről vagy a helyi közösség által indított programról. További cikkekben részletesen foglalkozunk az energiaszegénység egészségügyi következményeivel, és a megoldásokkal: a jó gyakorlatok bemutatásával és azzal, hogy miként fokozhatjuk az energiatudatosságunkat.

Az energiaszegénység bemutatására remek példa az Elosztó Projekt. A magyar nyelvű honlapot (https://www.elosztoprojekt.hu/) felkeresve pontos és aktuális információkhoz lehet jutni az energiaszegénységről és aktualitásokról. Nagyon ajánljuk!

Szerző: Horváth Nóra, Energiaklub

https://energiaklub.hu/cikk/koszen-papir-kinyilt-tarsadalmi-ollo-4947

 

2021.05.03

Otthon „melegéből” a kórházi ágyba, avagy az energiaszegénység egészségügyi következményei

Előző cikkünkben [LINK] felvázoltuk az energiaszegénység meghatározását, a jelenséghez szorosan köthető közvetett problémákat és a kialakulásához vezető legfontosabb tényezőket. Az összefüggések megértéséhez ugyanakkor gyakran a dolgok mélyre kell ásni. Hiszen nem feltétlenül nyilvánvaló, hogy a nedves fa, lignit, avar, vagy háztartási szemét elégetése évente százezrek életét keseríti meg és több mint tízezer magyar halálát okozza. Óriási és állandó terhet róva ezzel az egészségügyi ellátórendszerre. Ráadásul az energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya hosszú távon nemcsak fizikai, de lelki betegségek kialakulását is okozza. Vegyük hát sorra milyen egészségügyi következményei lehetnek annak, ha egy család nem tud kitörni az energiaszegénység csapdájából.

Ahhoz, hogy megértsük a probléma gyökerét, számba kell venni, milyen egészségkárosító anyagok szabadulnak fel a különböző tüzelők elégetése során. A földgáz égetése a szilárd tüzeléshez viszonyítva minimális légszennyezéssel jár. Ugyanakkor pénztakarékossági megfontolásból és/vagy tájékozatlanságból egyre szélesebb körben terjed a különféle hulladékok illegális égetése, így a műanyagok, vagy a kezelt, bontott, festett faanyagok tüzelése, ami erősen mérgező és rákkeltő anyagok (toluol, dioxinok, foszgén, stb.) tömegének légkörbe jutását eredményezi. A legnagyobb veszélyt ugyanakkor nemcsak a baljós nevű vegyületek, hanem a tökéletlen égésből származó szállópor is jelenti, elsősorban a PM10 és PM2,5 vagy a még ennél is finomabb, ún. ultrafinom PM1 részecskék. Ezek a parányi szemcsék egy átlagos hajszál vastagságának töredékét teszik ki. A tüdőbe kerülve a léghólyagocskákon át közvetlenül a véráramba is eljuthatnak – krónikus légzőszervi megbetegedéseket és más súlyos szövődményeket okozva. A tapasztalatok, sajnos, az bizonyítják, hogy ez nemcsak az energiaszegénységgel küzdő családokra, hanem sok esetben az átlagos vagy még ennél is jobb módú felhasználókra is igaz. Az ismerethiány és a berögzült rossz szokások együttesen drámai téli szmogban öltenek testet számos magyar településen.

Az okos fűtés fél egészség

A fával tüzelők döntő többsége az anyagi források szűkössége és a megfelelő tárolóhely hiánya miatt frissen kivágott fával, 40-50 százalékos nedvességtartalmú tüzelőanyaggal fűt, amit egyes esetekben – hogy tovább tartson a tűz – szándékosan benedvesítenek. Ez a jelenség nagymértékben, akár 50 százalékkal rontja az égési folyamat hatásfokát, hiszen a fában rejlő energiának a nagy része a nedvesség elpárologtatásakor kárba vész. Ezzel párhuzamosan drasztikusan megemeli a tökéletlen égés során felszabaduló káros anyagok mennyiségét és a szállópor-koncentrációt.

Tehát a télvíz idején a kéményekből felszálló haragos sötét füstfelhők nem természetes velejárói a fatüzelésnek! A tűzifa helyes felhasználásához ismerni kell egy pár egyszerű házi praktikát. Alapvetés, hogy a frissen kitermelt fa energiatartalma hozzávetőleg 2 kWh/kg (kilogramonként 2 kilowattóra), míg egy-két évig hasogatva, esővédett helyen tárolt kiszáradt tüzelő több mint 4 kWh/kg energiát is rejthet. Vagyis a nedves fa égetése végeredményben több tűzifa felhasználását, kevésbé tiszta égést, és a kémények, fűtőberendezések nagyobb karbantartási, tisztítási igényét, sőt rossz, esetben veszélyes kéménytüzeket eredményez.

A probléma a rossz, hiányos fűtési rendszerre is visszavezethető, ugyanis a fatüzelés gyorsan és sok levegővel tud igazán hatékony lenni, ez azonban megköveteli a felszabaduló hő tárolását is. Ez történhet forró víz formájában egy legalább 1000 literes puffertartály segítségével, de megoldás lehet az is, ha maga a kályhatest képes tárolni a hirtelen felszabaduló hőt, amire a cserépkályhák és tömegkályhák kínálnak megoldást.

A megfelelő fűtési rendszer és jól előkészített tüzelőanyag mellett kiemelt jelentősége van a helyes tűzrakási technikának. Ahol évszázados hagyománya van a fatüzelésnek, ott jól tudják, hogy a tűzgyújtást felülről kell elindítani, éppen ezért oda kell tenni a vékonyra vágott, igen száraz gyújtóst, és csak ez alá az egyre vastagabb ágakat, hasábokat – természetesen azt is figyelembe véve, hogy 10 cm-nél nagyobb átmérőjű fa ne kerüljön a kályhába vagy kazánba. Ilyen módon a fa felülről kezd el égni, és mivel az égéshez szükséges hő vezetés és sugárzás útján terjed, így mindig csak annyi tüzelőanyagból és ott keletkezik számottevő éghető gáz, amennyi és ahol az megfelelő hőmérsékletű lévén el is tud égni. Ezzel a módszerrel radikálisan csökkenthető a füstképződés és a szennyező anyagok kibocsátása.

Továbbá nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden ősszel ellenőrizni kell a fűtési rendszerünket. A kéménytüzek, szénmonoxid-mérgezések, gázrobbanások és egyéb balesetek sok esetben, közvetett módon az energiaszegénység számlájára írhatók.

Fagyos kilátások

Az energiaszegénység és az ebből fakadó helytelen tüzelés nemcsak a szmogos napok számában mérhető. Megdöbbentő, de minden télen tucatszámra hűlnek ki emberek saját otthonaikban, mert nem tudják melegen tartani házaikat. Az energiaszegénység legsúlyosabb egészségügyi következményét statisztikai úton az ún. „téli többlethalálozás” mutatójával is ki lehet kifejezni. Sok energiaszegény háztartás számára egy kis szoba 15-16°C-ra való felfűtése is igazán nagy kihívást jelent. Ráadásul az energiaszegénység néha „álruhát ölt”, hiszen a kifűtetlen otthonok mellett a túlfűtött, már-már trópusi hőmérsékletű háztartások száma is jelentős. Ez jelenség azonban ne tévesszen meg senkit! Az esténként közel 30°C-ra felforrósított lakások legtöbbször nem a bőséget jelzik – hiszen az ehhez szükséges tüzelő sok esetben megkérdőjelezhető forrásból származik. Ráadásul, ezekben a háztartásokban a szigetelés teljes hiánya miatt hajnalra akár tíz-húsz fokot is eshet a szobahőmérséklet. Ehhez kapcsolódik, hogy a hideg, nyirkos, huzatos otthonok közvetlen velejárói lehetnek egyes légúti (megfázásos, influenzás, stb.), illetve ízületi megbetegedések is. Ezek a problémák a COVID-19 járvány miatt még jobban felerősödnek, hiszen az emberek kényszerűen jóval több időt töltenek otthonaikban.

Az energiaszegénység a mentális egészséget is károsítja. A hideg, homályos szobában töltött hónapok depressziót és szorongást okozhatnak már a legfiatalabb generációk körében is. Az energiaszolgáltatásokhoz való gondtalan hozzáférés sok családnak még mindig elérhetetlen álom hazánkban... A digitális oktatást számtalan háztartásnak áram nélkül, a használati melegvíz előállítását vezetékes víz és gáz nélkül, a helyi közkútról hozott vízzel, a régi füstös sparhelten melegített edénnyel kell megoldani. A kilátástalanság és a számlák kifizetésével járó stressz pedig azokban az otthonokban is feszültséget szülhet, akik csak időszakosan tekinthetők energiaszegénynek.

Derengő remények

Összességében elmondható, hogy az energiaszegénység számtalan negatív, közvetlen és közvetett egészségügyi hatással jár. A helytelen fűtésből származó téli légszennyezés pedig össztársadalmi problémává emeli ezt a jelenséget. Ráadásul az ezzel járó többlet egészségügyi kiadások 100 milliárdos terhet jelentenek a magyar társadalom számára. A helyzet megoldása összetett és összehangolt, hosszútávú szakpolitikai intézkedéseket és társadalmi szolidaritást, összefogást kíván. Szerencsére a megoldások tárháza széles és sok esetben nem is költséges. Az ördögi körből kivezető utakról, lehetőségekről a következő hetekben megjelenő cikkeinkben írunk bővebben.

A szilárd tüzelésről, így többek között az elterjedtségéről, a tűzifához való hozzáférésről és fűtőértékekről az Elosztó projekt releváns oldalán (https://www.elosztoprojekt.hu/) találnak további információkat.

A helyes fűtés részleteiről, a fűtőberendezések típusairól a Fűts okosan! kampány honlapját (http://www.futsokosankampany.hu) felkeresve tájékozódhatnak. 

Szerző: Csontos Csaba, Energiaklub

https://energiaklub.hu/cikk/otthon-melegebol-a-korhazi-agyba-4953

 

2021.05.07

Vasárnapi ebéd gáz nélkül, digitális oktatás áram nélkül? Avagy mit kell tudni a védendő fogyasztók kategóriájáról, és hogyan tehető hozzáférhetőbbé a már meglévő rendszer

A koronavírus-járvány harmadik hullámának berobbanásával ismét előtérbe került a megfizethető energiaszolgáltatások kérdése. A legkiszolgáltatottabb háztartásokat célozva jött létre a védendő fogyasztók jogi kategóriája és az ezáltal elérhető előnyök. A védendő fogyasztói státusszal igényelhető előrefizetős mérőórák felszerelése valóban meg tudja akadályozni, hogy a szolgáltató felé tartozás halmozódjon fel, azonban nem ad semmiféle garanciát arra, hogy a háztartás energiaellátása biztosítva lesz. Hogyan lehet a meglévő rendszeren belül méltóbb viszonyokat elérni? Ebben a cikkben a kialakult helyzetre keresünk válaszokat.

Március elején megkezdődtek a régóta tartozó háztartások kikapcsolásai. Majd érkezett a hír, hogy az MVM csoport és az E.ON ellátási területéhez tartozó háztartások még egy hónapig fellélegezhettek... Megkönnyebbülésre azonban így se volt lehetőségük, mivel az elhúzódó hűvös időjárás, a digitális oktatás, a járvány okozta megbetegedések és a munkalehetőségek leszűkülése eddig talán soha nem látott terheket ró a háztartásokra. A magyar háztartások több mint 10 százaléka már a korábbi években sem tudta anyagi okok miatt közüzemi számláit időben befizetni. A mostani időszakban mégis miből jutna a tartozások megtérítésére?

A háztartások egy további csoportja — amelyek ráadásul kedvezményekben is részesülnek — már most teljesen áram- és gázszolgáltatás nélkül maradhat. A Villamos Energia Törvény (VET) 2007-es változtatásai meghatározták a védendő fogyasztó kategóriáját. A státusz elismerése kérhető szociális alapon, illetve fogyatékossággal élők számára. A védendő fogyasztók jogosultak bizonyos kedvezményekre, szolgáltatásokra, így például évente egyszer részletfizetési kedvezményt és fizetési haladékot igényelhetnek. A fogyatékkal élők számára azonban a széleskörű előnyök csak abban az esetben igényelhetőek, ha a háztartást egyedül fogyatékkal élő személy alkotja, ami jelentősen leszűkíti a jogosultak körét.

Kép forrása: https://ceenergynews.com/

További előny, hogy a háztartások térítésmentesen kérvényezhetik az előrefizetős, vagy más néven kártyás mérőóra felszerelését is. Ennek működése a feltöltőkártyás telefonokhoz hasonló: a kártya egyenlegét bizonyos boltokban, interneten keresztül, stb. lehet feltölteni, és a szolgáltatás csak addig vehető igénybe, amíg a feltöltött pénz el nem fogy. Ez megakadályozza a szolgáltató felé való eladósodást, és ösztönözheti a takarékosabb energiafelhasználást. Az előnyök összességében a villamos energia vagy a földgáz árát nem érintik, és a mérőóra feltöltésének feladatát is a háztartásnak kell megoldania, annak minden logisztikai nehézségével együtt. Tehát, amint egy család nem tudja megoldani a kártya feltöltését — akár kieső jövedelem miatt, akár amiatt, mert nincs internet elérésük vagy túl sokba kerül elutazni a következő feltöltőpontig —, a háztartás áram és/vagy gáz nélkül marad. A védendő fogyasztói státusz minden hiányossága ellenére is támogatást adhat a legrosszabb időszakban, így mindenképp ajánlott az elérhető lehetőségekről tájékozódni! A jogosultság és adminisztratív lépések kérdéseivel érdemes a releváns áramszolgáltató honlapját (például az ELMŰ-ÉMÁSZ oldala) vagy ügyfélszolgálatukat felkeresni.

Miért látható az, hogy jóval több előrefizetős mérő van bejegyezve, mint a nyilvántartott védendő fogyasztók az ötvenezret el nem érő száma? Az előrefizetős mérőóra jellemző kelléke az albérleteknek is. Itt a főbérlő szerelteti fel saját költségén, hogy elkerülje a hátralékosságot vagy bármi egyéb bonyodalmat, ami az áram- vagy gázszolgáltatás fizetéséből számára jelentkezhet. Az ilyen lakások jól szolgálnak sok egyetemista ideiglenes lakhelyeként, de egy albérletbe kényszerült, létbizonytalanságban élő család számára ez a rendszer csak további kétségeket szül. Ezek az élethelyzetek egyáltalán nem tárhatók fel könnyen, így a védendő fogyasztói státusz felett sem érdemes egyből pálcát törni. Az viszont biztos, hogy néhány változtatással és figyelmességgel könnyen meg lehetne segíteni az érintettek életét.

A kulcsfontosságú, életeket mentő, de rövid távon is alkalmazható beavatkozásokra hívta fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország sajtóközleményei. Legutóbbi közleményükben határozottan kiállnak amellett, hogy az előrefizetős mérőórával rendelkező háztartások járvány alatti támogatatlansága méltatlan, és a moratóriumot legalább a veszélyhelyzet végéig ki kell terjesztenie az államnak. Mivel nincs idő a beérkező kérelmek elbírálására, ezért olyan további támogatási formákat javasolnak, amit minden fogyasztó igénybe tud venni, például egyösszegű rezsitámogatási utalvány formájában. Fontos, hogy a lakosság univerzális támogatása esetén a támogatás átruházható legyen a jobban rászorulók számára. A kikapcsolási moratórium mellett az éves téli kilakoltatási moratórium ideje csupán pár nappal lett meghosszabbítva, és május negyedikével hivatalosan is elkezdődhetett a kilakoltatások végrehajtása. A kilakoltatási moratóriumot május 6-tól azonban mégis meghosszabbították a veszélyhelyzet végéig. A meghosszabbított moratórium ellenére is mindenképp érdemes felkeresni felmerülő jogi segítségkérés esetén az Utcajogász Egyesületet (a 06-20/282-3616-os telefonszámon), vagy más, lakhatással és érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket.

A megoldás kulcsa nem csak az állam kezében van, hanem a piaci alapokon működő közműszolgáltatók is sokat tehetnek. Nyílt kommunikációval, és azzal, hogy a védendő fogyasztóik számára hozott programjaikat eljuttatják az érintettekhez, tisztábban kommunikálják azokat. Szükség van továbbá online és offline is elérhető térképekre, melyek átláthatóvá teszik a feltöltőpontok elhelyezkedését, elérhetőséget, nyitvatartásukat. A szolgáltatók és az állam hosszú távon partnerségbe léphetnek civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, karitatív szervezetekkel, akik a problémát integráltan kezelve közvetítőként járnak el a helyiek és a szolgáltató között.

Hasonló alapon jöhetett létre a BAGázs és az E.ON közös programja, ahol a helyiek célkitűzései alapján előrefizetős mérőórák segítségével vált biztosítottá a legális áramvételezés, és a helyi adósságkezelési csoport működésével milliós tartozást rendeztek a szolgáltató felé. Érdekes lehet még megemlíteni a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az E.ON gondozásában működő tiszabői Szociális Naperőmű programot. Itt a feltöltőkártyás mérőóra mellett megjelenik egy, az energiaközösségekre hasonlító koncepció is. Az elkövetkezendő években a Tiszabőn kiépült rendszert többszörösen is viszontláthatjuk Magyarország leghátrányosabb településein.

Kép forrása: https://www.szocialisnaperomu.hu/

A helyi önkormányzat a forrásaihoz mérten máshogy is segíthet. A veszélyhelyzetre való tekintettel a közműszolgáltatók ügyfélfogadása szünetelhet, ezért soha nem volt még ilyen fontos, hogy az áram-, telefon- vagy internetszolgáltatás nélkül maradtak segítséget kapjanak az ügyintézésben. Mivel az önkormányzatok internet-elérése adott, ezért támogathatják a település lakóit az elektronikus ügyintézésben, különösen a járvány ideje alatt vagy kistelepülés esetén — a feltöltőkártyás háztartásokat segítve — havi, akár kétheti transzfer indításával közeli feltöltőpontokhoz.

Ideje fellépni az energiaszegénység ellen, és minden szinten a változásért küzdeni, hogy egy olyan rendszert hozzunk létre, ami nem sodorja emberek százezreit létbizonytalanságba, és nem kényszerít családokat arra, hogy a vasárnapi ebéd vagy a gyermek oktatása között kelljen választaniuk! Reményeink szerint a védendő fogyasztókról szóló cikk már rámutatott a megoldás felé vezető útra. A cikksorozat következő részei jó gyakorlatok bemutatására, finanszírozási lehetőségek feltárására, energiahatékonyság növelésre és az energiaközösségek koncepciójára fognak fókuszálni!

Szerző: Horváth Nóra, Energiaklub

https://energiaklub.hu/cikk/vasarnapi-ebed-gaz-nelkul-digitalis-oktatas-aram-nelkul-4956

 

2021.05.25

Önszerveződés mint a fenntartható jövő alapköve? Avagy helyi, közösség alapú válaszok az energiaszegénységre

Magyarországon széles társadalmi rétegek szorulnak akut szociális segítségre. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az energiaszegény háztartások megsegítése csak egymásra épülő, előre megtervezett lépésekben mehet végbe. Ugyanakkor a felülről induló intézkedések nem elegendőek, a lokális kezdeményezések nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az energiaszegénység felszámolásában. Milyen programok jelenhetnek meg az állami intézkedések kiegészítéseként vagy akár alternatívájaként? Ebben a cikkben reménykeltő és gondolatébresztő közösségi alapú programokat, kezdeményezéseket mutatunk be.

Európa államszocialista múlttal rendelkező országait vizsgálva jelentős mértékű energiszegénységgel találkozunk. A rendszerváltás előtti időszak Magyarországon valóban biztosította az ország széleskörű villamosítását, kiterjesztette a háztartási áramellátást, növelve ezzel a jólétet – azonban bebetonozta a fosszilis energiahordozókra és atomenergiára épülő centralizált energiaellátást is. Az államszocialista időszak infrastrukturális maradványai és tulajdonszerkezetük, így a rossz energiahatékonyságú panelépületek és „Kádár-kockák”, majd a piaci liberalizációs folyamatok kiszélesedése olyan szociális kihívásokat támasztottak Magyarországon, amelyek orvoslására még nem érkezett kielégítő válasz.

Az emelkedő energiaárak, a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatása, a lakhatási válság és a szűkülő munkapiaci lehetőségek széles társadalmi csoportokat tettek rendkívül kiszolgáltatottá. Nagyrészben ezek a tényezők vezettek el azokhoz a 2019-es jövedelmi viszonyokhoz, amelyek alapján a magyarok 36 százaléka nem rendelkezik egy havi tartalékkal sem, és a lakosság ugyanekkora része tudna összesen 1-2 hónapot átvészelni a jövedelmének elvesztése esetén. A járványidőszak tovább mélyítette a nehézségeket és kiterjesztette az energiaszegénység problémáját is.

kép forrása: https://www.elosztoprojekt.hu/temak/haztartasok-anyagi-helyzete/

A magyar energiaszegénység terén információs forrásként szolgáló Elosztó Projekt szakértői egyértelműen megfogalmazták, hogy az energiaszegénység jelentős csökkentése és felszámolása csakis nagyszabású állami szerepvállalás esetén érhető el. Ezeknek egyidejűleg kell javítania a háztartások jövedelmi szintjét, az energia megfizethetőségét, a lakhatáshoz és az energetikai beruházásokhoz való hozzáférést.  A jelenlegi szabályozási és támogatási rendszer további fejlesztése nélkülözhetetlen az energiaszegény háztartások kellő megsegítése érdekében. Az állam kulcsszereplő az energiaszegénység elleni küzdelemben, azonban a probléma többdimenziós jellege miatt más erőfeszítéseket is kell érte tenni. Felmerül tehát a kérdés, hogy az állami támogatások és szabályozások mellett mire érdemes még építeni? Hol érdemes az energiaszegénység ellen küzdeni? Kiknek a bevonásával?

Az energiaszegénység problémájának feltérképezését a rejtett tényezők kifejezetten megnehezítik. Míg a gáz vagy villanyszámlákkal való elmaradások jól mérhetőek és rendelkezünk is róla adatokkal, addig a környezetre és egészségre mért károk már kevésbé egyértelműek, az energiaszegénységből és szegénységből fakadó szégyenérzet, valamint a társadalmi kirekesztés hatásai pedig sokszor láthatatlanok a döntéshozók számára. Utóbbiak érzékelésére nagyobb lehetőség kínálkozik közösségekben vagy kisebb településeken.

Egy helyi, közösségi kezdeményezés védőhálót, jókedvet, rugalmas ellenálló képességet és olyan kapcsolatokat biztosíthat, amin keresztül a munkakeresés is egyszerűbbé válik. Ilyen lehet egy közösségi kert és komposztáló létrehozása, a helyi termékek forgalmazását népszerűsítő bevásárló közösség megalapítása, fogyasztói szövetkezet szervezése vagy energiaközösség alapítása. A kezdeményezés lehet időszakos, nagyon alacsony tőkeigényű is, mint a tűzifaaprító esemény Máriahalmon. Itt a helyi, erejük teljében lévő lakók a település idősebb lakóival szolidaritást vállalva rendezik meg a fűtési szezon előtti összejövetelt.

Remek a baksi Fényhozók Alapítvány kezdeményezése is, melyben helyi közösségi szintű döntéshozatalban dől el, hogy ki kapja a következő napelemes rendszert, mennyibe kerüljön a bérlése, és közösen tanulják meg a felszerelés használatát is. A támogatottak olyan családok, akik áramszolgáltatás nélküli életre kényszerültek, így esténként teljes sötétségben élnek vagy éjszakáikat a költséges gyertyázással nyújtják meg. A rendszer LED-szalaggal segíti a ház bevilágítását és egy telefon töltését.

kép forrása: https://www.elosztoprojekt.hu/wp-content/uploads/2019/12/F%C3%89NYHOZ%C3%93K-PPT.pptx.pdf

A budapesti Wekerletelepen a Wekerlei Szigetelési Brigád programot egy közösségi kölcsönző (gépek, szerszámok kölcsönzése, szigetelési alapanyagok vásárlása átlagolt beszerzési áron) és a gépek használatára feljogosító képzés létrehozásával valósították meg. A lakossági ablakszigetelési program segítséget, tudást és eszközöket biztosít azoknak, akik takarékosabb módon, saját kezűleg szeretnék nyílászáróikat szigetelni. Ők több mint 40 családot mozdítottak egy költséghatékony, környezetkímélő közösségi alapú módszerrel az energiahatékonyság felé. Érdemes továbbá figyelni az Energiahatékony Wekerle, azaz az Átalakuló Wekerle, a Zöld Hajtás és az Wekerle Építészklub közös projektjét és jövőbeli terveit is.

kép forrása: http://kozossegek.atalakulo.hu/wekerlei-szigetelesi-brigad

A Pest megyei Bagon is a helyiek, energiaszegénységben érintettek ötleteivel és aktív részvételükkel indult a biobrikett program, amin belül a BAGázs Egyesület és a Habitat for Humanity Magyarország munkatársai segítették elő az olcsó, környezetbarát tüzelőanyag helyi előállítását. A mélyszegénységben élő közösség egy olyan módszert tanult meg, amely által önállóan, helyben is elérhető anyagokból környezetbarátabb tüzelőt tud előállítani. A mellékelt fotón is látható módon épülő szárítóépületet szintén helyiek hozták létre. A tüzelőanyag előállításához használt kézi présgép és alapanyagok többnyire felajánlásokból kerültek a közösséghez. Rácz Richárd Róbert a programról és tanulságairól írt angol nyelvű szakdolgozata a linkre kattintva letölthető.

kép forrása: https://habitat.blog.hu/2013/08/14/indul_a_biobrikett_gyartasa_bagon

A fenti programok közös erénye az érintettek szerepvállalása a saját életkörülményeik stabil javításában. Az energiaszegénység széleskörű felszámoláshoz azonban a mindenkori kormányra is szükség van, de kiemelten fontos, hogy a döntéshozás az energiaszegénységben érintettek és a problémákat közvetlenül tapasztalók aktív bevonásával menjen végbe.

Jó gyakorlatok további inspirációra: 

Szerző: Horváth Nóra, Energiaklub

https://energiaklub.hu/cikk/onszervezodes-mint-a-fenntarthato-jovo-alapkove-4959

 

2021.06.02

Az energia demokratizálása. Közösségi Energia – Energiaközösségek

 

Előző cikkünkben olyan spontán szerveződő helyi kezdeményezésekről írtunk, amelyek közösségépítő szerepükön túl eredményesen veszik fel a harcot az energiaszegénységgel is, hiszen céljuk, hogy az élethez szükséges energiát mindenki számára elérhetővé tegyék. A közösségben rejlő erő és potenciál jól szervezett energiaközösségek létrehozásával igen jól mozgósítható.  A közösségi energia vagy energiaközösségek alatt kezdeményezési formák és finanszírozási módok széles választékát érthetjük. Közös céljuk azonban, hogy az energiaellátással és az energiarendszerekkel kapcsolatos döntések meghozása az emberekhez közelebb kerüljön. A kezdeményezéseken keresztül közösségek, lakosok önkormányzatok, kisvállalkozások válnak tulajdonosává és egyúttal üzemeltetőjévé a jellemzően megújuló energiaforrásokra alapuló rendszereknek. A jó gyakorlatok a környezeti értékek és érdekek figyelembevételével valósulnak meg, a gazdasági profit célja helyett szolidaritásra, kölcsönös segítségnyújtásra, közösségi tudásátadásra építenek.

A közösségi energiatermelésnek hatalmas potenciálja van világszerte. 2050-re az Európai Unión belül akár a háztartások felénél találkozhatunk megújuló alapú energiatermeléssel, melynek 37 százaléka származhat energiaközösségi konstrukciókból. A közösségi energia kezdeményezés tagjai egyszerre termelői és legfőbb fogyasztói is az általuk termelt áramnak. Az EU Megújuló Energia Irányelve (RED II) alapján immár az energiaközösségeknek joguk van a megújulókból, így például napenergiából, biomasszából, szélenergiából származó energiájukat a megtermelés mellett tárolni, használni és eladni. A számoknál maradva szintén 30 éven belül a prosumer, azaz termelő-fogyasztó potenciál EU szinten 1558 TWh-ra nőhet, Magyarországra vetítve pedig a 21 TWh-t érheti el, de persze kérdés, hogy ennek mekkora része fog megújulóenergia-közösségi konstrukciókból származni. A 2050-es várakozások azt is előrevetítik, hogy prosumerek kétszer annyi áramot tudnának termelni, mint ma az EU-ban működő atomerőművek összesen.

A közösségi energia az energia-rendszerváltás kulcsszereplője. Az Energiaklub elemzése is rámutatott, hogy létezik alternatíva a jelenlegi centralizált energiarendszerre. Az energiafüggőséggel, fosszilis importtal jellemezhető rendszer és megtestesülése a Paks II beruházás reálisan lecserélhető lenne Magyarországon is egy rugalmas, megújulókra épülő decentralizált energiarendszerre. Az igazságos energiaátmenethez elengedhetetlen az energiaközösségek létrejötte, így a megfelelő jogi környezet létrehozása, és a tudatos és elkötelezett lakossági részvétel igénye is.

Az MTVSZ Energia kisokosa a közösségi energia kezdeményezések következő előnyeire hívja fel a figyelmet:

  1. A megújuló energia támogatottsága és irányába a társadalmi tudatosság nő
  2. Több anyagi forrás áll rendelkezésre a megújulókra
  3. Alacsonyabb károsanyag kibocsátások
  4. Az energiaszükséglet csökkentése
  5. Anyagi előnyök a közösségek számára
  6. Csökkenő energiaszegénység
  7. Erősebb közösségek
  8. Olcsóbb energia mindenki számára

Látható, hogy megfelelő támogatási rendszer kialakításával egy energiaközösség a helyi fejlesztések katalizátora lehet. Az energiaközösségek nagy előnye lehet, hogy olyan szociálisan hátrányos, energiaszegény háztartások is be tudnak kapcsolódni, akik egymagukban képtelenek lennének fejlesztésbe kezdeni. A közösség célzott segítséget nyújthat az energiaszegény háztartások számára vagy a támogatási rendszer segítségével akár az épületek általános energiahatékonysági fejlesztésére is sor kerülhet, amivel tovább csökkenthetők az energiára fordított kiadások. A megújuló-alapú energiaközösségek alapításával lépésenként kiválthatjuk a fosszilis tüzelőanyagok termelte energiát, ami hozzájárul a dekarbonizációs célokhoz, és ezáltal a fenntartható jövőhöz. Az energiahasználattal kapcsolatos tudatosság növekedése is kulcs, ugyanis olcsóbb energiaárak mellett a tudatos energiahasználat tudja a csökkenő energiaszükségletet elősegíteni.

Az energiaközösségi kezdeményezések számos finanszírozási modellre vagy akár kombinációjukra támaszkodhatnak. Az MTVSZ már említett kiadványa a finanszírozások opciójaként részletezi a közösségi finanszírozási modellt, az energiaszövetkezeti sémát, az ipari fogyasztókkal való együttműködést vagy energiahatékonysági szolgáltató céggel (ESCO) és lakásszövetkezetekkel való harmadik feles finanszírozást. Lehetőség lehet továbbá már kipróbált alternatív támogatási rendszerek adaptálására, uniós források vagy kedvezményes hitelek felvételére. A már meglévő jó gyakorlatok és energiaközösségek alapítása iránt érdeklődők számára is érdemes ezt a kisokost vagy még inkább a REScoop, azaz a megújuló energia szövetkezetek európai hálózatának honlapját és angol nyelvű dokumentumát átnézni.

A RESCoop hálózata, egyértelműen kirajzolódik a kelet-európai energiaközösségi kezdeményezések hiánya https://www.rescoop.eu/network/map/

Az uniós jog után 2020. végére a magyar jogban is megjelent az energiaközösségek fogalma. A szövetkezetiség mellett nonprofit gazdasági társaság formájú energiaközösségek létrejöttére is lehetőség van, amely segíti az önkormányzatok, civil szervezetek, valamint vállalatok szerepvállalását. Az áramtörvény kiegészítése kiemeli továbbá a környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyök biztosítását mint az energiaközösségek alapvető célját. Ezen célok megvalósíthatók akár villamosenergia-termelés, -tárolás, -fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetésével is.

A 2021.  június végére várható jogharmonizációval és az uniós, illetve hazai pályázati lehetőségekkel egyre elérhetőbbé válik Magyarországon is a közösségi energia hasznosítása.

Az energiaközösségi és energiaszegénységi relevanciája miatt érdemes lesz a PowerPoor projekt aktualitásait is követni. A projekt célja olyan támogató programok/sémák kifejlesztése, amelyek az energiaszegénységben élő családokat arra ösztönzik, hogy alternatív finanszírozási megoldások segítségével (pl.: energiaközösségek létrehozásával, közösségi finanszírozási formák meghonosításával stb.) javítsanak élethelyzetükön.

A PowerPoor projekt keretében június 7-én és 14-én rendezik meg az első, ingyenes, online „Energia Támogató” képzést. A képzést sikeresen teljesítők, képesek lesznek arra, hogy felmérjék az energiaszegény háztartásokat és energiafelhasználási tanácsokkal lássák el őket. Az energiaközösségi jogszabályok nyilvánosságra hozása után az Energia Támogatóknak lehetőségük lesz egy újabb képzési kör keretében ősszel Energiaközösségi Mentorrá is válni. Ezzel is segítve az energiaközösségek hazai elterjedését és az energiaszegénység leküzdését. A képzési felhívást és a részletes jelentkezési útmutatót itt és itt olvashatják a képzésre regisztrálni ezen a linken keresztül lehet.

Források és egyéb hasznos linkek:

 

Szerző: Horváth Nóra, Energiaklub

https://energiaklub.hu/cikk/az-energia-demokratizalasa-4966

 

 

2021.06.10

Épületenergetikai felújítással az energiaszegénység ellen, avagy hogyan játsszuk ki az aduászt?
 

Előző cikkünkben az energiaközösségek létrehozásáról írtunk, az ilyen kezdeményezések egyik legklasszikusabb formája a lakók összefogásával megvalósuló, megújuló energiaforrások integrálásával (pl. napelemek) egybekötött, társasházi energetikai felújítás.

Az épületek korszerűsítésére talán még soha nem volt ekkora szükség, mint most. A koronavírus-járvány utáni gazdasági válság számos területen okozott károkat, ami többek között növekvő munkanélküliséget is okozott, ezzel összefüggésben sok háztartás jövedelme drámaian lecsökkent. Ez a negatív folyamat különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozta az energiaszegénységben szenvedő háztartásokat. Ráadásul a helytelen tüzelésből eredő légszennyezettség kiemelt egészségügyi kockázattal jár, pl. az asztma, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását okozhatja. Ezen problémák egy részére átfogó megoldást kínál az energiahatékonyság célzott növelése, különösen a rossz állapotú épületek szakszerű energetikai felújítása. A „felújítási hullám” már a küszöbön áll, de hogy lehet ezt az EU- szerte erősödő szakpolitikai sodorvonalat az energiaszegények malmára hajtani?

Miben élünk?

Összesen 4 millió lakás van Magyarországon, és ezek háromnegyede 1980 előtt épült. Ebben az időben az építkezéseknél az energiahatékonyság még egyáltalán nem volt szempont, és jogszabályilag sem volt elvárás. Manapság egyre több a felújított épület, de azt, hogy energetikai szempontból valójában milyen állapotban vannak a hazai lakások és házak, ránézésre szinte lehetetlen megállapítani. Ehhez az energetikai tanúsítványok adhatnak támpontot, de a tényleges fogyasztás mindig a felhasználón múlik. Az energiaszegénységgel küzdő háztartásokban az alulfűtés és a túlfűtés is egyaránt megjelenhet. Hazánkban a felhasznált energia 40 %-áért az épületállomány felelős, amelynek jelentős része az elavult házak fűtéséből és a használati melegvíz előállításából fakad.

A rossz állapotú lakások alapvetően határozzák meg az életminőséget is. Az Eurostat kimutatása szerint az EU27 országa közül Magyarországon kiemelkedően magas azon háztartások száma, amelyek az energiahatékonyságot érintő problémával küzdenek pl. dohosodó, vizesedő falakkal, tetőbeázással stb. Ebből a több mint 1 millió háztartásból kerülnek ki a legnagyobb arányban az energiaszegények is.

Éppen ezért a felújításokra akár aduászként is tekinthetünk: egy épületenergetikai programmal a háztartások energiaköltségei fenntartható módon csökkennének, miközben fellendülne a gazdaság, az építőipar nagyszámú új munkahelyet teremtene szerte az országban és javulna a levegőminőség. Mindezen túl számos egyéb társadalmi, gazdasági és környezeti előnnyel is járna egy jelentős energiamegtakarítást hozó, hosszútávú épület felújítási program. Ezeknek a pozitív hatásoknak a legfontosabb indikátora a mérséklődő energiaszegénység lenne, tehát a lakóépületek energiahatékonyságának gondosan megtervezett és kivitelezett növelése az energiaszegénység felszámolásának záloga.

Felújítási láz

Dacára egy felújítás minden anyagi terhének, a magyar lakosságban magas a hajlandóság az otthonok korszerűsítésére: a következő öt évre több mint 1,4 millió lakástulajdonos tervez összesen 3000 milliárd forint értékben valamilyen energetikai korszerűsítést – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Hazai Felújítási Hullám című tanulmányában olvasható 2020-as reprezentatív lakossági felmérés eredményeiből. A kutatás ugyanakkor az elmúlt évek felújításait is vizsgálva azt mutatta, hogy a hazai energetikai felújítások döntő része csak részleges volt, ami energetikai tervezés nélkül készül el, így több mint a 50 százalékuk nem is jár érdemi energiamegtakarítással.

A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítás a lock-in (vagy bezáródási) hatás melegágya. Ez a jelenség sajnos nagyon gyakran megfigyelhető. A legolcsóbb, azaz már nagyjából elavult megoldásokkal nem érhető el hosszútávú energiamegtakarítás és érdemi rezsicsökkentés sem a következő 15-20 évben. Egy ilyen rosszul tervezett/kivitelezett, ugyanakkor költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőségét egy valódi energiamegtakarítást eredményező felújítás elől. Tehát fontos lenne elkerülni a házi barkács (fél)megoldásokat. Ez persze komoly kihívás, hiszen az energiaszegények, akiknek többsége rossz állapotú lakásokban él, sok esetben csak a szakszerűtlen módon, a legolcsóbb alapanyagok helytelen felhasználásával tudnak javítani helyzetükön. A rosszul kivitelezett szigetelés azonban hosszú távon több kárt okozhat, mint hasznot.

 

A képen látható felújítás jól tükrözi, hogy milyen nehéz helyzetben van egy „energiaszegény” háztartás, ha önerőből, anyagi források hiányában házi barkács megoldásokkal próbálja otthonát komfortosabbá és energiahatékonyabbá tenni. A lelkesedés és a tenni akarás példaértékű, de az ilyen jellegű kivitelezés sok esetben nem szakszerű. A minőségi alapanyagok használata, a gondosan megtervezett és megvalósított munkafolyamat elengedhetetlen egy sikeres és eredményes renováláshoz. Az épületenergetikai felújítások során kulcsfontosságú elkerülni a „lock-in” hatást és szakszerűtlen munkából fakadó problémákat pl. vizesedés, penészesedés stb. Ebből is látszik, hogy mekkora szükség van egy, az épületenergetikai felújításokat támogató szakmai (iroda)hálózat létrehozására, amely hosszú távon tud tanácsot adni, támogatást és segítséget nyújtani az energiaszegénységgel küzdő családoknak is.

forrás: dr. Munkácsy Béla, 2019. Tibolddaróc

A MEHI lakossági felméréséből az is kiderült, hogy az előző öt évben számos otthonban történt energetikai korszerűsítés, de ezek legtöbbször csak részleges felújítások voltak energetikai tervek nélkül. Emiatt nem hoztak jelentős energiamegtakarítást és igazán látványos rezsicsökkenést sem. Ahhoz, hogy az ország elérje a 2050-es klímasemlegességi célt, hozzávetőleg 130 000 lakás mélyfelújítását kellene évente elvégezni, amit a tulajdonosok maguktól nem fognak megtenni, ehhez állami ösztönzőkkel kell őket a komplex felújítások felé terelni.

Az év elejétől a gyermekes családoknak igénybe vehető Otthonfelújítási támogatás nagy előrelépés lehet, ugyanakkor fontos lenne szélesebb társadalmi rétegek, akár a nyugdíjasok vagy a gyermeküket egyedül nevelő szülők felé is kiterjeszteni ezt a lehetőséget. Továbbá szükségszerű lenne minél előbb beépíteni az energetikai követelményeket a pályázati feltételek közé, hiszen pl. a fürdőszoba zöldről kékre való átcsempézése és az ehhez hasonló, csupán csak esztétikai célokat szolgáló beavatkozások ugyanakkora támogatást kapnak, mint egy teljeskörű szigetelés és nyílászáró csere, amely akár lefelezheti az épület energiafelhasználását. A felújítások rengetegében ugyanakkor jó tanácsot kapni és adni sem egyszerű. Különösen az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak, ahol az önerő előteremtése és az információhiány jelenti a legnagyobb gondot. A kihívás tehát adott, már csak ki kell játszani az aduászt! De hogyan?

Egy iroda minden felújítani vágyónak

Egy felújítási projekt a világ minden részén hasonló kihívásokat jelent, a szakértelem hiányából fakadó nehézségek leküzdésére pedig nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legjobb megoldás az úgynevezett one-stop-shop (OSS) modell, amit magyarul egyablakos felújítási tanácsadó irodának fordíthatunk. Egy ilyen irodában olyan emberek várják a felújítani vágyókat, akik nemcsak a korszerűsítések szakmai és anyagi részéhez értenek, de képesek erről közérthetően beszélni, és tisztában vannak vele, min megy keresztül egy átlagos felújító.

Egy helyen adnak át minden szükséges információt a felújításokhoz a tervezéstől a pénzügyi lehetőségeken át a kivitelezők kiválasztásáig és az átadott munka ellenőrzéséig, így a felújítók sokkal magabiztosabban tudnak belevágni a folyamatba. A szakértőkkel való egyeztetés során tanácsot kapnak, hogy mire figyeljenek, a zsebükben pedig ott lapul egy megbízható tervező energetikus, a kivitelezők és az egyablakos iroda operátorának telefonszáma. Ebben az esetben sokkal magasabb az esély arra, hogy az egész folyamat a kívánt mederben halad, és egy igazán hatékony otthon lesz a végeredmény, elégedett lakókkal és komoly energiamegtakarítással.

 

forrás: https://renopont.hu

Egy ilyen rendszerű irodahálózat a RenoPont, amely egy összetett online platform (internetes tudástár) és fizikai irodák segítségével segíteni a felújítókat. A projekt célja, hogy egy több irodából álló, országosan elérhető hálózat jöjjön létre, ahol hasznos anyagok és hozzáértő szakemberek segítenek majd könnyebbé, kiszámíthatóbbá tenni az energetikai felújításokat, miközben biztosítják a minőségi eredményeket.

Érthető módon az ilyen jellegű kezdeményezések beindítása során elsősorban a fizetőképes kereslet megszólításán van a hangsúly. Ezért joggal vetődhet fel a kérdés: Hogy fog tudni segíteni egy ilyen irodahálózat az energiaszegényeken? Az energiaszegénység alapvetően szociális probléma, amelynek megoldásához állami szerepvállalásra és kiegészítő forrásokra van szükség, hiszen egy ilyen otthonban gyakran sokkal sürgetőbb problémákat is kezelni kell, mint például lyukas tető, omladozó falak, fürdőszoba hiánya. Ennek ellenére a RenoPont a tanácsadó irodahálózat kiépülése során újabb és újabb szolgáltatásokkal szeretne minél több felújítani vágyó igényeit segíteni. Ez akár már 5-10 éves távlatban is valóra válhat.

Az energiaszegények bevonásával olyan társadalmi rétegeket is épületenergetikai felújításokra sarkalhatnak, amelyek számára ez még ma elérhetetlen álom. Az energiaszegény háztartások renoválásában az alternatív finanszírozási módok és a közösségi kezdeményezések úttörő szerepet vállalhatnak a következő évtizedben. Ezek sikere alapvetően határozza meg az emberek életszínvonalát, településeink utcaképét és Magyarország sikerét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ugyanakkor soha nem szabad elfelejteni az emberi tényezőt, hiszen az energiatudatosság és a fogyasztói magatartás szerepe minden felújítás sikerének kulcsa, hiszen valódi sikert csak az energiahatékony otthonokban, energiatakarékos életmódot élő emberekkel lehet elérni. Következő és egyben a cikksorozatunkat záró, energiaszegénységgel kapcsolatos írásunkban ezt a témakört járjuk majd tüzetesebben körbe.

A szöveg a MEHI szakértőinek a https://masfelfok.hu/ portálon megjelent cikkein alapul és abból vett szövegrészeket tartalmaz. Az eredeti írások itt és itt olvashatóak.

https://energiaklub.hu/cikk/epuletenergetikai-felujitassal-az-energiaszegenyseg-ellen-4969