Ukrán Téli Egyházi Ünnepség Miskolcon - 2020.01.18

Miskolc Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzata
2020. január 18.

2020. január 18-án ünnepelték miskolci ukránok és magyar vendégek valamint a jelenlévők között köszönthettük  a Lengyel és Bolgár Nemzetiségi önkormányzat elnökeit és tagjait az Ukrán Karácsonyt és az Újévet (régi időszámítás szerint), valamint a Vízkeresztet Miskolci Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében, melynek a helyszínét idén is a Bíró utcai Görög Katolikus Templom közösségi háza biztosította.

Az ünnepség egy magyar és egy ukrán imával kezdődött, majd a program a görög katolikus közösségi házban folytatódott.

Köszöntő szavakat és újévi jókívánságokat hallhattunk Ignácz Viktóriától, a Miskolci Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökétől, aki megköszönte a miskolci ukrán családoknak, hogy évek óta őrzik az ukrán hagyományokat, hiszen egy közösség ereje éppen a szokások őrzésében rejlik.

Mindezek után a szót átadta Papp András atyának, aki elmesélte, hogy Magyarországtól eltérően Ukrajnában a Julianus-naptár szerint vannak az ünnepnapok: Karácsony január 7-én, Újév 14-én, Vízkereszt 19-én.

Ukrajnában az emberek ősidők óta szavakkal és tettekkel, verbális alkotásokkal és mágikus cselekedetekkel, az egész közeg kialakításával arra törekedtek, hogy ezen a napon otthonaikban megjelenítsék a gazdagságot, boldogságot, békét és nyugalmat.

Az ünnep a szokásosnál is családiasabb hangulatban telt, annál is inkább, hogy a hölgyek többsége nem üres kézzel, hanem a téli ünnepkörre jellemző, finom ételekkel érkezett. Volt az ünnepi asztalon ukrán „kutyá”, kocsonya, különböző hús ételek, itóka, édesség. András atya misézett, meghintette szent vízzel az ételeket és a jelenlévőket. Közben emlékeztetett bennünket a rokoni szeretetre, jó egészséget és boldogságot kívánt mindenkinek az újesztendőben.

Finom lakoma után kezdődött a karácsonyi ünneplés, vendégek kántáltak és köszöntőket mondtak, ukrán és magyar dalokat énekeltek. Igazi hazai ukrán karácsony volt az ünnepségen, még akkor is ha nem Ukrajnában ünnepeltünk, de mégis együtt, összetartó családként őriztük hagyományainkat. A hagyományok nem törhetnek meg, amíg élnek közöttünk olyan ukránok, akik tovább adják az örökséget-szokásainkat, nyelvünket, egyházi énekeinket- gyermekeiknek és unokáiknak.