Két góllal győzött a Kisvárda a Diósgyőr ellenfeleként a labdarúgó NB I június 27-i, 33. fordulójában, így eldőlt, hogy jövőre is az első osztályban szerepelhet.
OTP Bank Liga 33. forduló
Diósgyőri VTK - Kisvárda Master Good 0-2 (0-2)
Miskolc, DVTK Stadion, 5683 néző. Játékvezető: Vad II István (Kóbor Péter, Garai Péter; Bogár Gergő, Hanyecz Bence).
DVTK: Bukrán - Orosz D., Polgár, Szűcs K., Vági - Márkvárt, Iszlai - Korbély, Rui Pedro, Kiss T. - Ivanovski. Vezetőedző: Feczkó Tamás.
Kisvárda: Dombó - Hej, Rubus, Kravchenko, Baranyai - Lucas, Simović - Obradović, Tsoukalas, Kovácsréti - Viana. Vezetőedző: Bódog Tamás.
Csere: Orosz D. helyett Memolla és Rui Pedro helyett Molnár G. a 46., Korbély helyett Hasani, Obradović helyett Sassá és Simović helyett Szőr a 61., Kiss T, helyett Makrai a 71., Kravchenko helyett Tischler és Viana helyett Ene a 74., Ivanovski helyett Cortés a 83., Tsoukalas helyett Stavros a 85. percben.
Sárga lap: Rui Pesro a 11., Rubus a 20., Simović a 39., Kiss T. a 66., Márkvárt a 90+3. percben.
Gólszerző: Obradović (0-1) a 8., Viana (0-2) a 41. percben.
A diósgyőri klub megpróbált mindent megtenni a drukkerekért, akik elővételben megvásárolták a jegyüket, kilencvenszázalékos kedvezménnyel tehették, így aztán sokan voltak, akik mindössze százötven forintot fizettek a belépésért. Jöttek is a nézők szép számmal. Persze érdekes meccs volt, mert a Kisvárdának a biztos bennmaradást csak a győzelem jelentette.
Az is felkorbácsolta a kedélyeket, hogy a DVTK egy nappal a találkozó előtt adta hírül, hogy átigazolta a korábban Kisvárdáról fegyelmi okok miatt menesztett Gheorghe Grozavot. S érdekes volt az is, hogy a kisvárdai kispadon Bódog Tamás ült, márpedig a szakember nem olyan régen még a diósgyőrieket edzette, ám távoznia kellett. Ezúttal a Kisvárda menekülését volt hivatott segíteni, még egy bukás aligha tett volna jót edzői karrierjének.
A szakember összesen két helyen változtatta meg a Puskás Akadémia elleni kezdő tizenegyet, Baranyai Ádám és Nemanja Obradovics került be a bennmaradásért küzdő Kisvárdába. Obradovics beállítása telitalálatnak bizonyult, ugyanis a középpályásnak nyolc perc sem kellett, hogy betaláljon Bukrán Erik kapujába. A bal oldalról érkező beadásnál két hazai védő is bizonytalankodott, a légiós azonban nem teketóriázott, hét méterről, ballal a kapu jobb oldalába lőtt (0–1).
Megnyugodott a Kisvárda, igyekezett megbecsülni a megszerzett labdát, ellenben a diósgyőriek sok hibával építkeztek, a kapura semmi veszélyt sem jelentettek. Jó volt az iram, és a küzdelem hevességére sem lehetett panasz. Igyekeztek a hazaiak, de csak szabad- és szögletrúgásokra futotta erejükből, a vendégcsapat pedig nem erőltette túlzottan a támadásokat, így hullámzó játékkal telt az idő.
A találkozó 36. percében vízözön zúdult a pályára, dörgött és villámlott, ezért Vad II István játékvezető az öltözőbe parancsolta a csapatokat. Tizenkét perc szünet után folytatódott a mérkőzés, s ekkor már verőfényes napsütésben találta el Márkvárt Dávid szabadrúgásból a lécet, de ennél jobban célzott Fernando Viana, aki közelről tessékelte a labdát Bukrán Erik kapujába (0–2).
A diósgyőri publikum meglehetősen nehezen emésztette, hogy csapata ismét, immáron sorozatban ötödik alkalommal is vesztésre áll, füttyszó jelezte az elégedetlenséget. A piros-fehérek igyekeztek támadóbb szellemben futballozni, ezt Feczkó Tamás frissítő cserékkel támogatta. Beszorult a Kisvárda, egyik szögletet a másik után rúghatta a Diósgyőr. Hiába vezetett két góllal Bódog Tamás csapata, a tréner egyre idegesebben rótta a métereket a kispad előtti zónában.
Egyoldalú lett a játék, a hazaiak diktálták a játék menetét, ám nem találtak rést a szervezett kisvárdai védőfalon, persze a vendégeknek tökéletesen megfelelt az eredmény, ezt őrizgették higgadt, nyugodt, magabiztos játékkal, szemernyi okuk sem volt az idegeskedésre.
Diósgyőrben nem borult fel a papírforma, a Kisvárda olyan elszántsággal és célra törő futballal rukkolt ki, amilyennel a kiesés ellen hadakozó csapatnak kell. A vendégek egyetlen pillanatra sem jöttek zavarba, minden labdáért harcoltak, látszott, el sem tudják képzelni az esetleges vereséget.
A Diósgyőr újabb csalódást okozott lelkes táborának, a hajrában sorozatban elveszített öt mérkőzés egészen biztosan nem kerül be a klub dicsőségkönyvébe, ugyanakkor figyelmeztetést is jelent, hogy sok a teendő a klubnál, hogy jövőre se kelljen izgulni a kiesés miatt.
Feczkó Tamás: - Csalódott vagyok, mert ha ma nyerünk, akkor valószínűleg az ötödik helyen végzünk, ami a klubtörténet második legjobb eredménye. Megérdemelték volna a szurkolók, és a csapat is. A végére azonban fizikálisan, szerencsében és góllövésben is elfogytunk. Volt már nekünk is ilyen meccsünk, amikor egyszer lőttünk kapura, és győztünk 1-0-ra, ma a Kisvárdának sikerült két lövéssel 2-0-ra nyerni. Kétszer álltunk szemben a kapussal, kapufát lőttünk - ahogy az elmúlt hetekben, úgy ma is kifelé pattant a labda - , rúgtunk vagy harminc szögletet, végig az ellenfél térfelén játszottunk. Azonban nem tudtunk ma gólt szerezni, ami rányomta a bélyegét a mérkőzésre. A szünetben támadásban váltottunk, bejött Molnár Gábor, mert tudtuk, folyamatosan támadásban leszünk, és teret nyitottunk neki. Több ziccerpasszt láthattunk, de több átlövés kellett volna, ezek sajnos elmaradtak.Három saját nevelésű fiatal kezdett, Orosz Donát 17 és fél éves, Szűcs Kornél 18 és fél, Korbély Kristóf pedig 20. A legfiatalabb nem tudta kezelni a rá nehezedő nyomást vagy a helyzetet, kétszer aláfutott a labdának, amiből két gólt kaptunk, de egy fiatal játékában az ilyen mindig benne van. Ennek ellenére szép jövő áll előtte, biztos vagyok benne, sok diósgyőri győzelemnek lesz a részese. Természetes a szurkolók reakciója, az utolsó öt mérkőzésen megbuktunk, még ha a koronavírus-járvány miatt elrendelt szünetig tartó időszakba ötösre is teljesítettünk. Van mit javítani, de tudunk mire építeni, ma is a mezőny legfiatalabb átlagéletkorú csapatával álltunk ki, szép jövő áll a DVTK Labdarúgó Akadémia növendékei előtt.
Bódog Tamás: - A mai a mérkőzésnek egyetlen egy célja volt, hogy győzzünk, és bennmaradjunk. Elértük a célunkat, minden kerek és tökéletes. Természetesen voltak hibák, a DVTK-nak is vannak erősségei, ez nem kérdés, de a játékosok végrehajtották, amit elterveztünk. Beletettek apait, anyait. A mentalitásuk brutális, öröm velük együtt dolgozni, egy rosszabb mérkőzés után is talpra állnak. Három nappal ezelőtt a 94. percben kaptunk egy gólt, ami tönkretehette volna az egész éves munkát, de egy fél nap alatt lerázták a hatalmas csalódást.
Mindkét oldalon láttunk helyzeteket, kétségtelenül jókor jöttek a gólok, a munka meghozta a gyümölcsét, megérdemelten nyertünk. Jó érzés visszatérni Diósgyőrbe, sok ismerős arcot láttam. Sok sikert kívánok a DVTK-nak a következő szezonban, biztos vagyok benne, hogy ütőképes, jó csapatuk lesz!
(Forrás:www.nemzetisport.hu; www.dvtk.eu)