Városinformáció 2022. május 11.
Elismerések a város napja alkalmából

Minden év május 11-én Miskolc város napján vehetik át elismeréseiket azok a személyek és szervezetek, akik munkájukkal, tevékenységükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, öregbítve ezzel városunk hírnevét és dicsőséget szerezve valamennyi miskolci polgár számára.

A kitüntetettek nem csupán példát mutatnak számunkra elhivatottságból, szorgalomból és kitartásból, hanem bizonyságot tesznek arról is, hogy Miskolc az élet számos területén kiemelkedő.

Legyünk büszkék azokra, akik Miskolc város napja alkalmából elismerésekben részesültek, és köszönjük meg munkájukat és mindazt, amit városunkért, Miskolcért tettek!

 

KITÜNTETŐ CÍM ÉS DÍJ MEGNEVEZÉSE KITÜNTETETTEK 2022.
MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA KITÜNTETŐ CÍM Balogh Kálmán
Boros Árpád
PRO URBE KITÜNTETŐ CÍM Dr. Hajdú László
Boros Antalné
Csorba Piroska
GÁLFFY IGNÁC ÉLETMŰ-DÍJ Szegedi Judit Katalin
HERMAN OTTÓ TUDOMÁNYOS DÍJ Prof. dr. Kaptay György
SZEMERE BERTALAN KÖZÉLETI DÍJ Budai Gábor
SZABÓ LŐRINC IRODALMI DÍJ Keresztury Tibor
KONDOR BÉLA KÉPZŐMŰVÉSZETI DÍJ Orosz Csaba
REMÉNYI EDE ZENEI DÍJ Siklósi Tamás
DÉRYNÉ SZÍNHÁZI DÍJ Béres Attila
MISKOLC VÁROS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÓI DÍJ Juhász-Nagy Balázs
BIZONY ÁKOS KITÜNTETŐ JOGI DÍJ Prof. dr. Szabó Miklós
BENKŐ SÁMUEL DÍJ Budai Lajosné
Dr. Karosi Tamás
PEDAGÓGIAI DÍJ Erdősyné Krotos Edit
Szunyog Péter Endre
Szvoboda Éva
„MISKOLC VÁROS TURIZMUSÁÉRT” DÍJ Kupcsik Sarolta Rita
 

Böszörményi Bendegúz

„AZ ÉV SPORTOLÓJA” DÍJ A DVTK női kosárlabda-csapata
Guzi Blanka
„MISKOLC VÁROS SPORTJÁÉRT” DÍJ Egri Józsefné (Factory Aréna)
„A CIVILEK TÁMOGATÁSÁÉRT” DÍJ Zsebesi-Lengyel Melinda
„AZ ÉV CIVIL SZERVEZETE” DÍJ Fügedi Márta Népművészeti Egyesület
PRO MINORITATE DÍJ Dr. Gulyás Klára
NÍVÓDÍJ Ferencz Enikő
Gável Péterné
II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
Dr. Kispál Erzsébet
Miskolci Éltes Mátyás Óvoda Általános Iskola és EGYMI Tüskevár Tagóvodája
Nagy Bendegúz Lóránd
Simon Csaba
AZ EGYETEMÉRT – A VÁROSÉRT DÍJ Prof. Dr. Gácsi Zoltán - Az Egyetemért
SZENTPÁLI ISTVÁN DÍJ Nagy István 

MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA cím: Balogh Kálmán

Miskolcon született, 1959. január 18-án, magyar cimbalomművész. Híres cigányzenész család gyermeke, már tizenkét évesen bekerült a miskolci Avas Néptáncegyüttes zenekarába, amely teljesen meghatározta zenei érdeklődését. A zenekarral számos néptánc fesztiválon játszottak országhatáron innen és túl, ahol különböző típusú cimbalom fajtát ismerhetett meg. A zenekar és a táncegyüttes is nagyon pozitív nevelő közeget jelentett számára, mert zeneileg támogatták és szeretettel fordultak felé. A zenei élmények mellett Miskolc városa aktív diákéveket adott neki.
Rendszeres látogatója volt a helyi könyvtárnak. Miskolc ablakot nyitott neki a világra. Lévén, hogy akkoriban a miskolci zeneiskolában nem volt cimbalomoktatás, hangszeres tanulmányait tizenkét évesen Budapesten, Szöllős Beatrixnál kezdte, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Gerencsér Ferenc növendékeként folytatta. Itt 1980-ban cimbalom-szolfézs-énektanári oklevelet szerzett, majd később 2013-ban népi cimbalom egyetemi mesterdiplomát.
A világ számos pontján, nemcsak népzenészekkel, hanem szimfonikus és dzsessz-zenekarokkal, valamint kortárs zenei együttesekkel is fellépett. 
1985-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetést, majd két évvel később második helyet szerzett a rangos Rácz Aladár cimbalomversenyen. Azóta is számos kitüntetés díjazottja. 
Balogh Kálmán cimbalomművész eddigi munkássága alapján méltó a Miskolc Város Díszpolgára elismerésre.

MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA cím: Boros Árpád

A tüzes, fényes vas varázsa egy életre a diósgyőri kohászathoz kötötte, és ott teljesedett ki az élete. Eközben kiváló, áldozatos munkát végzett Miskolcért. 
1933. június 11-én született Égerszögön. 1945-ben, édesapja elvesztése miatt, már gyerekként, korán a munka világába kényszerült. A földművelés, a favágás, valamint a Rudabányai Ércbánya jelentette számára a megélhetést. A diósgyőri kohászatban 1950-ben kezdett el dolgozni. 
A Siemens-Martin Acélmű volt az első munkahelye, ahol már nem csak résztvevője, de alakítója is akart lenni választott környezetének. Szilaj kitartással saját tapasztalatait bővítve ismerte meg az általa csodált fényes acél születését, közben megszakítás nélkül igyekezett folytatni közép- és felsőfokú tanulmányait. Széleskörű szakmai- és gyárismeretére alapozva 1961-ben a gyár gazdasági apparátusába helyezték át, ahol végigjárva a ranglétrát, egyre fontosabb feladatokat teljesítve 1992-ben a gyár gazdasági igazgatójává nevezték ki.  
Munkahelyi elfoglaltsága mellett aktív közéleti tevékenységet is folytatott. Ebben első helyen Miskolc várossal, valamint a Miskolci Egyetemmel fennálló kapcsolatát kell kiemelni. 
Mint sportszerető embert a DVTK elnöksége 1982-ben a kosárlabda szakosztály elnökévé nevezte ki, amit – társadalmi munkában – 15 évig aktívan művelt. Harmincöt évig aktív tagja, tíz évig pedig szakértője volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek. Alapító tagja és támogatója az Észak-kelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítványnak. Aktív tagja a miskolci Vasasztal Társaságnak is. 
Az 54 évi gyári szolgálata után sem tétlenkedett. A múlt felé fordulva, Miskolc város értékeit gyarapítva a „Tanulmányok Diósgyőr történetéhez” című könyvsorozat keretében hat írott és négy képeskönyvben igyekezett megörökíteni a diósgyőri kohászat történetét. 
Munkásságát számos elismerés övezte.
Boros Árpád a városért végzett tevékenysége alapján méltó a Miskolc Város Díszpolgára elismerésre.

PRO URBE kitüntető cím: Dr. Hajdú László
    
Számos területen dolgozik hosszú ideje a város közösségi, kulturális, sport és gazdasági életének fellendítésén. Egyaránt jellemzi munkásságát a miskolci tradíciók és polgári értékek megóvása – sokszor újjáélesztése – valamint a jövőt építő, új kezdeményezések bevezetése. 
Miskolcon nőtt fel, és itt járta ki iskoláit, egészen a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász diplomáig. Kapcsolata a város egyetemével máig is élő, a jelenkori lokálpatrióta tevékenységének egyik fontos területe. Állandó támogatója és aktív résztvevője a Miskolci Jogásztradíciók Megőrzéséért Egyesületnek és az egyetem jogi karán folyó szakmai- és diákéletnek. A 2000-es évektől többségi tulajdonosa és vezetője a miskolci székhelyű Expert cégcsoportnak.
Miskolc városáért végzett közösségi munkájának fontos színterei: a kultúra és a sport. Vállalkozási tevékenységei pedig a városépítéssel, fejlesztéssel kötik össze. Jelenleg Miskolc város önkormányzatának felkérésére a városi mecenatúrát képviselve vesz részt a város kulturális stratégiáját újjáalkotó és megvalósító munkában.
Ingatlan és városfejlesztési tevékenysége értéket teremt és ment Miskolc belvárosában. Külön kiemelkedő a Lévay utcai volt ÁNTSZ épület teljes rehabilitációja, vagy a Tudomány és Technika Háza folyamatos és értéktisztelő felújítása, a „Bazár tömb” több épületének teljes újjáépítése, bővítése. A Széchenyi negyedben fejlesztés alatt áll egy új, foghíjat eltüntető apartmanház építése is. 
A tágabb környezetért érzett felelősségének bizonyítéka a ház mellett lévő elhanyagolt Technika Háza park felújítása és örökbefogadása, ahol ma már szabadtéri tárlat is látható. A népkerti futókör építésének ügye, amelyet Dr. Hajdú László indított el az első népkerti futónap megrendezésével és a Népkerti Kerekasztal támogatásával, a város vezetésének köszönhetően ma már megvalósulás felé tart, az építkezés várhatóan idén befejeződik.
betöltött szerepét több gazdasági díjjal is elismerték.
Pénzügyminisztériumi, majd nagyvállalati vezetői tapasztalatokat szerzett. Ma Miskolcon az Expert Társaságok összefoglaló név alatt számos céget tulajdonol és menedzsel.
Azon miskolci polgárok egyike, akik több évet éltek a fővárosban, később mégis hazatelepültek. Az 54 éves jogász-üzletember családjával Miskolc mellett döntött, s egyben elkötelezte magát a szülővárosa építése, fejlesztése mellett.
Dr. Hajdú László életútja méltóvá teszi a PRO URBE kitüntető címre.

PRO URBE kitüntető cím: Boros Antalné

1954-ben született Miskolcon, és jelenleg is a városban él. Tíz éves korában kezdett asztali teniszezni a MÉMTE Sport Klub színeiben a Vígadóban, ahol kiváló férfi-női NB I-es csapat játszott évtizedekig. Öt év múlva már korosztályos Európa bajnokságon Ausztriában egy arany- és egy bronzérmet nyert, majd ezt követték évente az Ifjúsági Európa Bajnokságokon elért ezüst- és bronzérmek Angliában, Belgiumban és Dániában. 
A felnőtt mezőnyben is sorra ért el magyar bajnoki első, második helyezéseket egyéni, páros és vegyes páros számokban. A rangos Tízek Bajnokságon több alkalommal volt harmadik. 1972-ben francia nemzetközi versenyen első, 1973-ban szarajevói világbajnokságon negyedik helyezett lett. A magyar asztalitenisz akkor a világ legjobbjai közé tartozott. Magyarország érdemes sportolója kitüntetést kapott, majd 1974-ben minden számban Budapest bajnok lett, vegyes párosban Klampár Tiborral. 
A mindennapos válogatott edzések érdekében budapesti élvonalbeli csapathoz igazolt. 
Számos vidékbajnoki első helyezéssel büszkélkedhet. Képviselte hazánkat többek között Mongóliában és Észak-Koreában is. 
1976-ban visszajött Miskolcra, férjhez ment, született egy fia. 50-szeres válogatott asztaliteniszezőként 1980-ban diplomázott a Testnevelési Egyetemen szakedzői szakon. Játékos-edzőként és utánpótlás edzőként dolgozott a miskolci Borsod Volán élvonalbeli csaptánál. 30 éves sportpályafutása 1991-ben, egészségügyi ok miatt fejeződött be.
Boros Antalné munkássága és elért eredményei méltóvá teszik a PRO URBE kitüntető címre.

PRO URBE kitüntető cím: Csorba Piroska

Főiskolai tanulmányait a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán végezte magyar-történelem szakon 1975-79 között. 1971-74 között a Lenin Kohászati Művekben volt titkárnő. 1974-ben kötött házasságot, két gyermeke van. 1974-76 között Rakamazon, 1976-tól pedig szülőhelyén dolgozott, az alberttelepi Körzeti Általános Iskola tanára lett. 1974-től jelentek meg írásai. 1990-ben az SZDSZ országgyűlési képviselő-jelöltje volt. 2001-ben elvégezte a Miskolci Egyetem magyar szakát. Főállásban a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára volt.
Csorba Piroska életútja méltóvá teszi a PRO URBE kitüntető címre.


Gálffy Ignác életmű-díj: Szegedi Judit Katalin

Címzetes főiskolai docens, a Dr. Hilscher Rezső Szociális Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A ME Ferenczi Sándor Egészségügyi Technikum nyugalmazott szakmai igazgatóhelyettese. Debrecenben született és ott is élt 19 éves koráig, majd férjhez ment és Miskolcra költözött.
Orvos szeretett volna lenni, de a családanyai szerepet választotta a tanulás helyett. 1983-ban segédápolóként kezdett el dolgozni az akkori B-A-Z. Megyei Kórházban. Ezzel párhuzamosan tanulni kezdett és kiváló szakmai munkája és emberi hozzáállása, a beteg emberek iránti szeretete és tisztelete elismeréseként a későbbiekben műtősnői feladatokat látott el. Szegeden tanult az egészségügyi főiskolai karon, diplomás ápoló szakon. Később gyakorlati oktatásvezetői feladatokat látott el, majd elméleti oktatóként tanított az Egészségügyi Szakközépiskolában. Ebben az időszakban a folyamatos tanulás, a pedagógus mesterség elsajátítása volt a legjellemzőbb tevékenysége. 
2001-ben a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magán Egyetem Társadalomtudományi kar Szociológia szakán humán menedzseri oklevelet szerzett. 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Kar okleveles ápoló egyetemi diplomát szerzett. A tanulás, a naprakész tudás elengedhetetlen fegyvere a tanárnak, ezért folyamatosan tanult és képezte magát. ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karán pedagógus szakvizsgát, majd a DTE Jogi Egyetemen Jogi szakokleveles ápolói diplomát kapott. 
Kezdeményezésére akkreditálták a Miskolci egyetemen az egészségügyi tanár szakot. Tanítványaiért mindent megtett, konferenciákat szervezett, szakmai vizsgákra, emeltszintű érettségire, országos tanulmányi versenyekre készítette fel a leendő egészségügyi dolgozókat. 
Szegedi Judit Katalin emberi magatartása és értékrendje, valamint Miskolcért végzett munkája alapján méltó a Gálffy Ignác életmű-díjra. 


Herman Ottó tudományos díj: Prof. dr. Kaptay György

Kaptay György Tatabányán született, apja Kaptay György, Miskolcon végzett kohómérnök volt. Alapfokú tanulmányait az Almásfüzitő-felsői Általános Iskolában végezte, majd 1974 és 1978 között a komáromi Jókai Mór Gimnáziumba járt. Érettségi után a Leningrádi Műszaki Egyetem Fizikai Kohászati Karán tanult, 1984-ben szerezte meg kohómérnöki diplomáját. Végzés után három évig MTA-ösztöndíjas aspiránsként tevékenykedett tovább az akkori Szovjetunióban.
Tudományos fokozatainak megszerzését a Szovjetunióban kezdte: 1988 márciusában a műszaki tudomány kandidátusa címet szerezte meg a Leningrádi Műszaki Egyetemen. E fokozat alapján 1988 novemberében megkapta a műszaki egyetemi doktor fokozatot a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. 1997 januárjában – ugyancsak a kandidátusi fokozat alapján – PhD fokozatot nyert a Miskolci Egyetemen. 1999 januárjában habilitált a Miskolci Egyetem Műszaki-természettudományos Habilitációs Bizottsága. 2005-ben lett az MTA doktora, a Műszaki Osztály tagja. 2016-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 2020. augusztus 1-jétől az MTA Miskolci Területi Bizottságának Elnöke.
1987-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen helyezkedett el, 1988-ban egyetemi adjunktus, 1994-ben egyetemi docens, 1999-ben egyetemi tanár lett. 1996-tól 2008-ig a Fizikai Kémiai Tanszék vezetője, 1996-tól 1998-ig a Kémiai Intézet igazgatója volt. 1998-tól látta el a Kohómérnöki Kar dékáni feladatait. 2006-ban megalapította a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézetét. 2010-től „Nano-anyagok” csoportvezető volt a BAY-LOGI-ban, majd 2011-ben a Nanotechnológiai Osztály vezetője lett. 2007 júliusától a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet Kihelyezett Intézeti Nanotechnológiai Tanszékén tanszékvezető.
Prof. dr. Kaptay György műszaki tudományok területén végzett kiemelkedő kutatási tevékenysége eredményeként méltó a Herman Ottó tudományos díjra.


Szemere Bertalan közéleti díj: Budai Gábor

Budai Gábor 1958. június 22-én született Miskolcon. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az újságírás, különösen a rádiózás és televíziózás az 1980-as évek végén illetve az 1990-es évek elején keltette fel igazán érdeklődését. Ekkor került a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Szerkesztőségéhez, mint hírolvasó és bemondó. Már akkor példaértékű precizitással és nagy munkabírással rendelkezett. 
Többnyire reklámok, referencia- illetve más filmek narrációjában hangalámondásában is sokat vett részt, ezt tartotta a kedvenc területének. Úgy vélekedett, nem ő a fontos, hanem sokkal inkább a tévénézők, rádióhallgatók úgymond „kiszolgálása”, elégedettsége. 1991 őszétől körülbelül másfél éven át Kazincbarcikán, az ottani városi televízióban dolgozott szerkesztőként, riporterként, magazinok, híradók műsorvezetőjeként. Pár hónapig az írott sajtóval is megismerkedhetett, hiszen az akkori Közélet című újságban jelentek meg írásai. Másfél éven át az akkor Debrecenben működő MTV Körzeti Televíziójának készített riportokat, illetve szerkesztőként és műsorvezetőként is kivette részét a munkából az ottani Híradóban. A Magyar Televízió Híradójának is készített tudósításokat, riportokat. 
A Miskolc Városi Televízióban 1992 tavaszától három évtizede dolgozik szerkesztő-riporterként, valamint magazinok műsorvezetőjeként és híradó bemondóként. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy hosszú évek óta ő számít a „Miskolc TV arcának”, jellegzetes orgánumú hangjáról gyakran és sokan felismerik. 
Budai Gábor példaértékű televíziós újságírói munkája, Miskolc közéletében betöltött szerepe, valamint emberi magatartása eredményeként méltó Szemere Bertalan közéleti díjra.

Szabó Lőrinc irodalmi díj: Keresztury Tibor

1981-ben érettségizett a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. 1982-87 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1986-tól 20 évig az Alföld szerkesztője volt. 1989-ben elvégezte a Bálint György Újságíró Iskolát. 1995-96 között a JAK-füzetek című sorozat szerkesztője volt. 1999-2005 között a Szép versek szerkesztője. 2000-2005 között a Magyar Narancs külső munkatársa volt. 2002-2006 között és 2011 óta a Litera című internetes irodalmi portál főszerkesztője. 2006-11 között a stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója volt.
Keresztury Tibor az irodalmi publicisztika műfajának megújítója. Életének miskolci gyökerei, a „miskolci lét”, ahogy ő fogalmaz, meghatározó közege volt. Miskolc, az Avas, az itt eltöltött évek folyamatosan visszaköszönnek írásaiban, városunk iránti mély szeretetét és valódi kötődését tükrözik.
Keresztury Tibort eddigi munkássága, magas szintű irodalmi tevékenysége méltóvá teszi a Szabó Lőrinc irodalmi-díjra. 


Kondor Béla képzőművészeti díj: Orosz Csaba

Orosz Csaba képzőművész és művészetpedagógus, a magyar képzőművészeti élet egyik legsokoldalúbb alakja, akinek az alkotói, pedagógusi és művészetközvetítői munkássága egyaránt magas színvonalú és elismerésre méltó. Művészetpedagógiai tevékenységének kiemelkedő elismerése a 2019-ben neki ítélt, a Ludwig Múzeum és az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága által a kortárs művészet közvetítésének, tanításának elismerésére alapított ARTtransfer Díj.
Performanszaival és közösségi projektjeivel a kétezres évek eleje óta számtalan alkalommal találkozhatott a miskolci művészetkedvelő közönség. Rendszeres kiállítója a Miskolci Téli Tárlatoknak, valamint a Miskolci Grafikai Triennálénak. A Miskolci Galéria életéhez azonban nem csak kiállítóként kapcsolódott: diákjaival közösen éveken keresztül volt részese a helyi Múzeumok Éjszakájának, emellett folyamatosan jelen volt az aktív alkotómunkában a város emblematikus helyszínén, a Csabai kapunál található Alkotóházban. 
2011 óta szakmai társvezetője a Miskolci Galéria Alkotóházában a nyári Képzőművészeti Szabadiskolának, emellett rendszeresen tart ugyanott középiskolás, főiskolás, egyetemi tanítványainak sokszorosító grafikai műhelygyakorlatot. Ezzel a tevékenységével aktívan hozzájárul az idén százéves Miskolci Művésztelep hagyományának életben tartásához.
2003-ban elindította a VINYL (Vizuális Nevelés Labor) projektet. Emellett 2014-től kezdődően a Hajdúnánási Ifjúsági Alkotótábor szakmai vezetője. 
Alkotóként közel ötven csoportos kiállításon mutatkozott be hazai és külföldi galériákban. 
Orosz Csaba Miskolc és a régió képzőművészeti életének olyan meghatározó művész egyénisége, akinek alkotói és pedagógiai tevékenysége a teljes hazai művészeti szcénában lenyomatot hagy. 2008-ban az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD, majd 2012-ben Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában DLA fokozatot. Jelenleg egyetemi docens és oktatási rektorhelyettes a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanárképző Tanszékén, valamint egyetemi docens az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Képzőművészeti és Művészetelméleti Intézetében. 
Orosz Csaba magasló munkássága, képzettsége, eddigi életműve alapján méltó a Kondor Béla képzőművészeti díjra.


Reményi Ede zenei díj: Siklósi Tamás

Siklósi Tamás miskolci születésű művész, egész élete szorosan a városhoz kötődik, eltökélt lokálpatrióta. A kultúra szeretetét családjából hozta, ugyanis édesapja hosszú évtizedeken át volt a Miskolci Nemzeti Színház művészeti titkára. A zene iránti vonzalom és tehetség tovább öröklődik a családban: Tamás feleségével, aki a zenekar prím szólamának hegedűse, két fiút nevelnek, akik közül a kisebbik, Siklósi Kristóf már tizenévesen kiemelkedő tehetségű fuvolista és zeneszerző, akinek a művét az Operafesztiválon is bemutatták.
Fuvolatanári, majd fuvolaművészi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte, Miskolcon, illetve Budapesten. Tanárai jeles magyarországi és európai művésztanárok voltak.
A Miskolci Szimfonikus Zenekarnak 1984-ben vált a tagjává, ahol a zenekari feladatok mellett időről időre számos szólófellépéssel is próbára teszi önmagát; csak a zenekarral 1992 óta közel 20 alkalommal játszott – bérletes, karácsonyi, vidéki koncerteken, nagyzenekarin és kamarakoncerten egyaránt, valamint CD-felvételen – szólót. Legutóbb 2022. február 7-én a Zenekar Szimfonikus bérletében prezentálta Mozart G-dúr fuvolaversenyét szólistaként a Művészetek Házában.
A közösségépítésben is rendszeresen feladatot vállal, az egyik szervezője például a Zenekari Mikulásnak. A 2019/2020-as évadban kiérdemelte a kollégák által szavazás útján odaítélhető „Az Évad Zenésze” díjat.
Zenekari tevékenysége mellett kiemelkedő Siklósi Tamás pedagógiai munkája: több mint 25 éve tanára a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolának, valamint a közelmúltig tanára volt a Miskolci Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Intézetének, így közép- és felsőfokon is oktatja a zenét tanulóifjúságot.
Siklósi Tamás a zene világában elért kimagasló teljesítményéért, a város zenei életében való aktív szerepvállalásáért méltó a Reményi Ede zenei díjra.
 


Déryné színházi díj: Béres Attila

Marosvásárhelyen született 1971-ben. Édesapja dr. Béres András filozófus, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktora, címzetes rektora. Béres Attila előbb 1993-ban végzett matematikusként Kolozsvárott a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, majd 1997-ben a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színész szakát is elvégezte. 1999-ben költözött Budapestre, s 2003-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, Babarczy László osztályában. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Doktori Iskoláját végzi.
Béres Attila 1997-1999 között a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban színészként dolgozott, valamint 2000-ig a helyi Színművészeti Egyetemen tanársegédként is tevékenykedett. 2002-2004 között Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban volt rendező, majd 2004-től 2011-ig a Pécsi Nemzeti Színház rendezőjeként dolgozott. 2006-2012 között a Budapesti Operettszínház főrendezője is volt, majd 2012-től előbb igazgatóhelyettes, 2015-től pedig igazgató a Miskolci Nemzeti Színházban, ahol fontos szerepe volt a Miskolci Nemzeti Színház könnyedebb szórakoztató repertoárjának átalakulásában. Irányítása alatt a Miskolci Nemzeti Színház a legjobb hazai színházak közé került, valamint évek óta jelen van a POSZT legjobb hazai előadásokat bemutató versenyprogramjában.
Rendezett Kecskeméten, Szombathelyen, a Nemzeti Színházban, Oroszországban, Szerbiában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Államokban is. 
Rendezői-vezetői munkássága és teljesítménye alapján méltó a Déryné színházi-díjra.


Miskolc Város Építészeti Alkotói díj: Juhász-Nagy Balázs

Műegyetemi tanulmányai előtt a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Később, 2010-ben elvégezte az Építész Mesteregylet Mesteriskoláját. Életútjának ezen lépcsői nyitottá, befogadóvá tették, a közösség iránti felelősségvállalásra tanították. A társadalmi szerepvállalás fontos számára, ezért is fogadta el öt évvel ezelőtt a jelölést, hogy induljon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara elnöki székéért, melynek életében már korábban is aktív szerepet vállalt különböző tisztségekben. Megválasztása óta munkálkodik az építészek társadalomban betöltött szerepének, kapcsolatának javításán. Együttműködésre, kapcsolatteremtésre, egyensúlyra törekszik. Hat éve a Pittypalatty-völgy több kistelepülésének tanácsadói, három éve Kazincbarcika város főépítészi feladatait is ellátja.
Vallja, hogy az építészeti munka nem csak a házak tervezéséből áll, hanem ennél sokkal összetettebb feladat. Annak minden szintjén szerepet kell vállalni, minden szintjét meg kell élni ahhoz, hogy a szakmai élet kiteljesedhessen.
Eleinte, fiatal pályakezdőként szerkesztői, építész munkatársi feladatokat végzett. Első, teljesen önálló munkáját egy azóta többször publikált családi házát 2008-ban kapta. 
A teljesség igénye nélkül, olyan munkákban vett részt az évek során, mint a Macropolis lakóegyüttes, vagy a miskolci Polgármesteri Hivatal komplex rekonstrukciója. 
Immár 15 éve önálló tervező irodát is működtet.
Munkáira a higgadt, tiszta, kiegyensúlyozott formavilág jellemző, mely a környezetből, a helyszínből építkezik. Emiatt tudnak épületei kapcsolódni urbánus közeghez éppúgy, mint falusias, kisvárosi helyszínhez. Nem kötik meg kezét berögzült gesztusok.
Juhász-Nagy Balázs építészetben elért eredményei, a várost gazdagító munkássága eredményeként méltó a Miskolci Város Építészeti Alkotói díjra.  


Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díj: Prof. dr. Szabó Miklós

Prof. Dr. Szabó Miklós 1969-ben szerzett érettségit a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban. Ezt követően 1975-ben szerzett jogász diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd 1978-ban jogi szakvizsgát tett. 1985-ben oktatási szociológus, végzettséget szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán.
1989-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa (CSc) lett, 1997-ben habilitált a Miskolci egyetemen.
Az egyetemi oktatói ranglétrát végigjárta (volt tanársegéd, adjunktus, docens). 1997-től egyetemi tanár, majd 2021-től professor emeritus. 1991-1999 között a Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese, 1991-2015 között tanszékvezető, 2004-2012 között az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja volt.
Prof. dr. Szabó Miklós kiemelkedő szaktudással, rendkívüli alapossággal és szorgalommal végzett munkája, az általa közvetített nemes eszmék mindannyiunk számára példaként szolgálhatnak: életpályája és emberi példamutatása különösen méltóvá teszi a Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díj elismerés viselésére.


Benkő Sámuel díj: Budai Lajosné

Az Avasi lakótelepen idén negyven éve nyitotta meg kapuit a Napraforgó Bölcsőde. Ebben a bölcsődében dolgozik Budai Lajosné. Kati néni, aki nagy szakmai tudással, szerényen, szorgalmasan, megbízhatóan látja el itt feladatait és közel 40 éve meghatározó szerepet tölt be az avasi családok életében. 
A 3-as Mókus egységben, csoportvezető kisgyermeknevelőként, nem csak a rábízott gyermekeket gondozza, neveli, hanem a szakmai gyakorlatukat itt töltő hallgatókat is a szárnyai alá veszi, támogatja és adja át nekik a több évtizedes szakmai tapasztalatát, mely a kisgyermekellátáshoz nélkülözhetetlen. 
A Napraforgó Bölcsődében szeretettel, alázattal, és fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy a gyermekek családias környezetben, egyéni igényeiknek megfelelően nevelkedjenek. A gyermekcsoportban kiemelkedő zeneiségével, hatalmas ének, dal, mondóka tudásával terelgeti a rábízott gyermekek zenei érdeklődését, dallam- és ritmusérzékét.
A szociális szakma iránt elkötelezett, a Napraforgó Bölcsődében elhivatott kisgyermeknevelői munkássága miatt érdemes díjazásra
Budai Lajosné a szociális területen elért magas szintű szakmai tudása, elhivatottsága révén méltó a Benkő Sámuel díjra.

Benkő Sámuel díj: Dr. Karosi Tamás

Tudományos érdeklődése korán kialakult. Már másodéves egyetemi hallgató korában bekapcsolódott a Debreceni Egyetem Fül-, Orr-, Gégészeti Klinikáján egyes középfül betegségek etio-patogenezisét kutató tudományos munkacsoportba. A kitartó munka meghozta az eredményeket is. 2005-ben tudományos minősítést, Ph.D. fokozatot szerzett a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolájában (témavezetője Prof. Dr. Sziklai István volt). 2008-tól a fenti doktori iskola akkreditált oktatója. Becsatlakozott a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolájába is.
2014-ben a Debreceni Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolájában habilitációs fokozatot szerzett.
Eddigi tudományos tevékenysége során több hazai és külföldi kiadású magyar és idegen nyelvű könyvfejezetet írt. 
A diploma megszerzése után 2003-tól a Debreceni Egyetem Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikáján kezdett dolgozni. Fül-orr-gégegyógyászatból 2009-ben tett szakvizsgát. Audiológiai ráépített szakvizsgáját 2012-ben védte meg.
2013. június 1-től a B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház Fül, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Osztály Osztályvezető főorvosa. 2017. április 15. és 2018. november 30. között a B.-A.-Z. megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Központi Műtővezető Főorvosa. 2018. július 1. és november 9. között a B.-A.-Z. megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház kutatási igazgatóhelyettese. 2018. november 9-től a B.-A.-Z. megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház oktatási-, kutatási- és tudományos igazgatóhelyettese.
Osztályvezető Főorvosként számos új műtéti eljárást vezetett be. A fülsebészet, koponyaalapi sebészet, a gége és algarat rosszindulatú tumorainak eltávolítása során alkalmazott különböző típusú részreszekciók meghonosítása fűződik nevéhez. Töretlen hittel és lelkesedéssel halad előre, mindig az osztály és a kollégái szakmai előmenetelét szem előtt tartva. Az elmúlt időszakban elért eredményei, embersége, érzékenysége példamutató minden kollégája számára, iskolát teremtett.
Kiemelt figyelmet fordít a daganatos betegekre, azok rehabilitációjára. Osztályán 32 éve működik a gége-műtött betegek klubja.
Rendszeresen szervez szakmai tudományos előadásokat, számos előadással öregbíti osztálya hírnevét.
Dr. Karosi Tamás életútja és szakmai elhivatottsága, valamint a betegekhez való empatikus hozzáállása alapján méltó a Benkő Sámuel díjra.

Pedagógiai díj: Erdősyné Krotos Edit

Tanári diplomáját a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerezte matematika-ének általános iskolai tanár szakon 1988-ban, azóta a Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Tagiskolában dolgozik.
1999-től a felsős reál munkaközösség vezetője, majd 2001-től igazgatóhelyettesi, majd 2015-ben tagintézmény-vezetői kinevezést kapott, melyet a mai napig magas színvonalon ellát.
Az intézmény minőségfejlesztési munkájában folyamatosan részt vesz, mint a Comenius 2000 Minőségfejlesztési program I. Intézményi modelljének megvalósítója, illetve jelenleg a Belső ellenőrzési csoport vezetőjeként.
Pályáját végig kíséri a gyermekek iránti szeretet és a pedagógusi pálya iránti tisztelet, a folyamatos megújulási képesség. Közoktatási vezető pedagógus szakvizsgával rendelkezik.
A változó világban igyekszik megújulni, az új kihívásokat szívesen fogadja, részt vesz például a „Kompetencia alapú nevelés-oktatás Miskolcon” című projektben, amelyben feladata volt a matematika-logika kompetencia terület oktatási programcsomagjának oktatása és beválásának vizsgálata). Intézményi-mentor, gyakorlatvezetői mentor feladatokat vállal.
Továbbképzéseken való aktív részvétele és azokon kapott új ismeretek beépítése saját munkájába és a jó gyakorlatok, ötletek továbbadása kollégáinak példamutató.
Több pályázat írásában, lebonyolításában is részt vett, melyek az iskola, a város, az Avasi lakótelep jó hírnevét öregbítették, az innovatív intézmény szakmai munkáját: 
Kiváló munkát végez, pedagógusként, matematika tanárként és tagintézmény vezetőként egyaránt az Avasi lakótelep és Miskolc városa érdekében.
Erdősyné Krotos Edit emberi magatartása, a pedagógiai munkája alapján méltó a Pedagógiai díjra.

Pedagógiai díj: Szunyog Péter Endre

Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán végzett, mint matematika-számítástechnika szakos általános iskolai tanár. Miskolcon született, és a tanulmányai után ide tért vissza, hogy a család hagyományait követve itt éljen és dolgozzon. Évekig sportolt az akkori Városi Sportiskola, majd DVTK úszó szakosztályában. Tehetségével és szorgalmával már akkor is kitűnt társai közül. Érzékeny, jó szervező és mindig motivált, pozitív gondolkodású fiatalember a tanári pályát választotta, hiszen a családban voltak neves pedagógusok. 32 éve tanít a Bársony János Általános Iskolában kiváló eredménnyel, évtizedek óta Diákönkormányzat vezető. Még kiemelkedőbb korcsolya oktató tevékenysége, több mint 30 éve oktatja Miskolc város gyermekeit korcsolyázásra. Kiemelkedően magas empátiával, szakmai elkötelezettséggel, ösztönös pedagógiai elhivatottság jellemzi a három évtizedes munkáját. Több ezer miskolci gyermek szokásrendjét alakítja varázslatos módon. A kezdő pedagógus kollégák számára igazi jó példa, hogy mennyire hatékonyan lehet gyermekcsoportokat foglalkoztatni, ha elkötelezett és hittel-szeretettel történik a varázslat, amit a jégen Szunyog Péter produkál.
Szunyog Péter Endre példaértékű és elhivatott pedagógusi munkája, valamint a diákokkal való empatikus kapcsolata alapján méltó a Pedagógiai díjra.

Pedagógiai díj:Szvoboda Éva

Az Óvónőképző Szakközépiskola elvégzését követően 1985-ben kitüntetéssel és „Kiváló óvónő jelölt” címmel vette át oklevelét a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézetben. 1999-ben a Wargha István Pedagógiai Főiskolán óvodapedagógusi végzettséget szerzett.
Pályáját a Miskolci Leszih Andor úti Napköziotthonos Óvodában kezdte, ahol 2018-ig dolgozott.
Aktívan részt vett a saját helyi nevelési program megalkotásában, részt vett az intézmény minőségfejlesztési munkájában, az Intézményi Minőségirányítási Program megalkotásában és alkalmazásában. Munkaközösség vezetőként két nevelési éven át irányította és koordinálta a Miskolci Avastetői Óvoda hármas intézményegységének szervezetfejlesztési tevékenységét. Munkaközösség vezetői munkái közül Miskolcon egyedülállónak számított az az óvoda-iskola szakmai munkaközösség, mely kapcsán integrált iskolák és óvodák nevelőközösségeit fogta össze egy közös cél érdekében.
Rendszeresen mentorál óvodapedagógus főiskolai hallgatókat, jelenleg gyakornok kollégájának munkáját segíti. 
Egy idő után már nem csak az volt a törekvése, hogy önmagát fejlessze a szakmai továbbképzések során, hanem segíteni is szerette volna az óvodapedagógus szakmát.
A Miskolci Városi Pedagógiai Intézet szaktanácsadói feladatokkal bízta meg 2005-2009 között a városi szaktanácsadói feladatok ellátására az óvodai nevelés területén. Kiemelt területei az óvodai környezeti nevelés és az anyanyelvi nevelés voltak. E tevékenysége során rendszeresen látogatta az intézményeket, segítséget nyújtott a pedagógusoknak, több szakmai továbbképzés szervezésével, előadások tartásával, szakmai tanácsadással, szakirodalmak ajánlásával.  Hiányzó andragógiai ismereteit a Debreceni Egyetem felnőttoktatási szakértői szakirányú továbbképzésén pótolta.
Jelenleg is szaktanácsadó mester pedagógusként segíti, támogatja a B.-A.-Z. megyei óvodák szakmai munkáját. 
Jelenleg a Miskolci Integrált Óvodai Intézmény (MIÓVI) Avastetői Tagóvodájának óvodapedagógusa. Attitűdje, és személyisége miatt is közkedvelt a kollégák körében.
Szakmai fejlődését a tudatosság, rendszeresség és igényesség jellemzi. Egész pedagógus életpályáján a tudásvágy és a megszerzett ismeretek hasznosítása, átadása és a folyamatos szakmai megújulás jellemző rá.
Szvoboda Éva a miskolci oktatásban nyújtott kiemelkedő szaktudása és emberi magatartása, és pedagógiai munkája alapján méltó a Pedagógiai díjra.


 „Miskolc Város Turizmusáért” díj: Kupcsik Sarolta Rita

Az eredeti végzettségét tekintve magyar-orosz szakos középiskolai tanár és finnugor nyelvész Kupcsik Sarolta már pedagógusként is az idegenforgalom felé fordult. Az idegenvezetés szakmai tantárgyat, és nemzetközi program keretében az Utazás & Turizmus közismereti tárgyat tanította 11 éven át a Herman Ottó Gimnáziumban. Ő maga 1993-ban szerezte meg idegenvezetői képesítését kiváló minősítéssel. Közben különböző utazási irodáknál vállalt idegenvezetéseket főleg Miskolcon és Észak-Magyarországon, Egertől Aggtelekig.
2010 júliusa óta dolgozik Miskolc turisztikai szervezete, a MIDMAR Nonprofit Kft. üzemeltetésében működő Tourinform Miskolc Irodában. Feladatai között szerepel többek között a külpiac megjelenések összefogása, elsősorban az orosz, ukrán és lengyel beutaztatás terén. 
Ezen kívül foglalkozik turisztikai kommunikációval, marketinggel, kiadványok szerkesztésével, Miskolc turisztikai közösségi oldalainak kezelésével, valamint továbbra is lelkes idegenvezetője helyi- és turistacsoportoknak. Az elmúlt években számos külföldi delegációnak mutatta be a várost, vezetett study tourokat. Nyolc éve tart tematikus, élményszerű városnézéseket Miskolcon, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek. 
A Miskolci Egyetem felkérésre szakmai szempontú, bemutató városnézéseket tart rendszeresen a turizmus-vendéglátás szakos hallgatóknak. Speciális városnézéseket is szervezett már, pl. kerekesszékesek és vakvezető kutyások számára. Rendszeresen vezet belvárosi sétákat a Turizmus Világnapján és Miskolc Város napján is.
A Magyar Turisztikai Ügynökség lillafüredi imázsfilmjében, ezen kívül több turisztikai tévéműsor (Hazahúzó, Poggyász, Itthon vagy!) miskolci epizódjaiban mutatta be a várost. 2017-ben jelölték „Az év idegenvezetője” díjra, amelyet a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége hirdetett meg. Munkájáért elismerő oklevelet kapott.
Amatőr fotósként rengeteg felvételt készít Miskolcról, ezek közül sok megjelent már miskolci kiadványokban, falinaptárakban, ajándéktárgyakon, a várost népszerűsítő óriásplakátokon, vagy weboldalakon. 2018. februárjában az Idegenvezetői Világnap alkalmából a Városháza aulájában nyílt Miskolcot bemutató fotókiállítása, amely azóta több városban is szerepelt.
Kupcsik Sarolta Rita a környék természeti és kulturális ismeretének a vendégekkel való megismertetésével jelentősen hozzájárult Miskolc népszerűsítéséhez, amiért méltó a „Miskolc Város Turizmusáért” díjra.

„Az év sportolója” díj: Böszörményi Bendegúz

A 2004-es születésű Böszörményi Bendegúz, a Borsodi Örökmozgó Vízisport Alapítvány versenyzője. Az elmúlt három évben folyamatosan éremszerző a serdülő és ifjúsági korosztály számára rendezett Olimpiai Reménységek versenyén. A 2021-ben rendezett ORV-n Csehországban csatlakozott hozzá Perhács Máté, akivel két ezüstérmet szereztek. Az elmúlt év legfontosabb utánpótlás világversenyén a portugáliai világbajnokságon párjával, Gönczöl Laurával méltó módon képviselte a magyar színeket: C2 mix 500 m-en első helyen értek célba, így hosszú évek után ismét miskolci világbajnoka van a sportágnak.
Bendegúz nem csak sporteredményeivel, de életvitelével és aktív, állhatatos és céltudatos magatartásával is példát mutat környezetének. Elhivatottságát az élet minden területén kamatoztatja, sportolóként a miskolci sportélet legnagyobb reménységeként tarthatjuk számon. 
Böszörményi Bendegúz kenu sportágban elért kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményei mellett példaértékű szorgalma és kitartása is méltóvá teszi „Az év sportolója” díjra.

„Az év sportolója” díj: DVTK Női Kosárlabda csapata

2022. február 18-20 között a miskolci DVTK Arénában került megrendezésre a Killik László Női Magyar Kupa döntője. A DVTK Női Kosárlabda Csapata legyőzve a Ludovika – FCSM Csata és a Szekszárd csapatát a döntőbe jutott, ahol ellenfélként a Sopron Basket csapatával küzdöttek meg a végső győzelemért. A bravúros küzdelem 78-75-ös eredménnyel zárult a DVTK javára. A négy negyed során alatt fej-fej mellett haladtak a csapatok, majd a hosszabbításban Bernáth Réka kétpontos dobásával, valamint Milica Jovanović fantasztikus hárompontosával átvette a DVTK a vezetést. A Sopron Basket időkérése után Fegyverneky Zsófia és Cheridene Green kosárváltása után Briann Jolie January szerzett négy pontot (75-76), ezáltal nyerő helyzetbe hozva a soproniakat. Ám a mérkőzés végén a DVTK maximális erőbedobással, Milica Jovanović büntetőivel 2022-ben újra elhódította a Magyar Kupát. A DVTK Női Kosárlabda Csapata fennállása óta így immár negyedik alkalommal 1993, 1994 és 2016 után 2022-ben ismét kupagyőztessé vált.
A győztes csapat tagjai:, Bacsó Zsófia, Bernáth Réka, Cheridene Green, Kányási Veronika, Keyona Hayes, Kiss Angelika, Kravjánszki – Medgyessy Dóra, Leslie Vorpahl, Márkusz Lilla, Milica Jovanović, Aho Nina, Oláh Fruzsina. Snežana Bogičević, Tóth Franka, Vég – Dudás Anna
Ügyvezető: Szabó Tamás
Vezető edző: Völgyi Péter
Másodedzők:, Ábrahám Márta, Bozsó Ádám
Erőnléti edző: Martini-Fodor Csilla
Csapatorvos: Dr. Farkas Tamás
Fizioterapeuta: Halász Veronika
Masszőr: Takács Krisztina
Technikai vezető: Szabó István
A DVTK női kosárlabda csapata kiemelkedő eredménye miatt méltó„Az év sportolója” díjra. 

„Az év sportolója” díj: Guzi Blanka

Guzi Blanka 1999. március 15-én, Miskolcon született. Nyolcévesen kézilabdázóként kezdte sportpályafutását az MVSC-nél. 16 éves korában váltott sportágat, és mivel mindig is érdekelte az öttusa, ezért jelentkezett Fázold Henriknél, aki először megpróbálta ugyan Blankát lebeszélni erről a sportágról, de látva az elkötelezettségét belevágtak a közös munkába. 

2015. szeptemberében, 16 évesen kezdte el az úszó, futó, valamint vívó edzéseket. A sportoló közben a tanulást sem hanyagolta el, hiszen a Herman Ottó Gimnázium biológia szakára járt és az érettségit követően 2017-ben felvételt nyert az ELTE Földtudományi szakára. Blanka azonban a sportpályafutása miatt még halasztott, nem kezdte meg tanulmányait. 

A miskolci Swimming Penthatlon Clubot erősítő öttusázó számára az igazi áttörést az jelentette, amikor csapatban arany-, egyéniben ezüstérmet szerzett a barcelonai junior Európa-bajnokságon. A sportoló sikerszériája azonban itt még nem ért véget, hiszen ugyanebben az évben a csehországi Kladnoban a korosztályos világbajnokságról is érmet hozott haza, csapatban bronzérmet szerzett. 

Blanka a felnőtteknél is letette névjegyét 2018-ban a mexikói öttusa világbajnokság női váltó versenyszámában Gulyás Michellel ötödik lett, Kardos Bencével megnyerték a felnőtt vegyes váltót, valamint a junior egyéni világbajnoki címért járó medált is hazahozta. A nemzetközi eredmények mellett Guzi Blanka honi viszonylatban is kiemelkedő eredményt tudott felmutatni, hiszen megnyerte az egyéni magyar bajnokságot a junioroknál az elmúlt szezonban. A 2018-as esztendő megkoronázását az jelentette számára, hogy a Magyar Öttusa Szövetség évzáró ünnepségén ő vehette át az év junior versenyzőjének járó díjat.
A 2021-es esztendőben szorgalmával és kitartó munkájával élete eddig legjobb felnőtt egyéni helyezését érte el az Európa Bajnokságon. Eredményeivel a magyar csapatot dobogóra jutatta a VB-n és az EB-n is. A Kairóban megrendezett Felnőtt Világbajnokság öttusa csapatában 2. helyen, az oroszországi Felnőtt Európa Bajnokság öttusa csapatában 1. helyen, valamint egyéniben 2. helyen végzett.

Guzi Blankát az öttusa sportágban elért kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményei mellett példaértékű szorgalma és kitartása is méltóvá teszi ”Az év sportolója” díjra.

 

„Miskolc Város Sportjáért” díj: Egri Józsefné (Factory Aréna)

A Factory Aréna Miskolc Vasgyár városrészében található, ahol akár hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik is találnak közösséget és sportolási lehetőséget. Itt jött létre az extrém sportok helyi és immár egyre nagyobb népszerűségnek és érdeklődésnek örvendő regionális fellegvára. A Factory Arénát üzemeltető Komlóstetői Kerékpáros Sport Klubot Egri Józsefné alapította 26 évvel ezelőtt, aki pár év után látta, hogy az ifjúsággal való törődés fontosságáért és a hátrányos helyzetű gyerekek és családok nehézségeinek könnyítéséért nagyon sokat tehet. Ezért a sport tevékenységük mellé az ifjúsággal és a hátrányos helyzettel is komolyan kezdtek foglalkozni. A megerősödéshez biztos helyet kerestek, 2004-ben vált szükségessé nagyobb terek biztosítása a lelkes fiatalok részére, így kerültek új otthonukba, a Vasgyárba, egy 5.000 m2-es ipari csarnokba, amelyből az évek során lett a Factory Aréna.  Ez hazánk egyetlen olyan közösségi tere, amelyben helye van az extrém sportnak, az underground zenei- és művészvilágnak és a kortárs művészetnek. Az ország egyetlen zárt terű Skate Parkja is itt van. 
Figyelnek a rendezvényeik sokszínűségére, színvonalasságára, fontos, hogy a mindennapok is nyújtsanak megfelelő sokszínű programot. A cél, hogy az aréna nyitott házként, közösségi térként funkcionáljon, ahol minél több idelátogató megtalálja a magának való kikapcsolódási lehetőségeket. Ilyen a „Háló a fiatalokért”, az éjszakai ping-pong, csocsó, a graffiti, de ide sorolható a fiatal amatőr művészélet is. Mindezeken felül a Steel City Underground és a Factory Riderek öntevékeny csoportokat is kineveltek. Jelenleg tizenegy fő regisztrált önkéntesük van. A közösségi szolgálat egyik színhelye is a Factory. 
A Klub legfontosabb küldetése a mai napig, hogy olyan közösséget teremtsen elsősorban gyerekeknek, amely megtölti tartalommal az életüket, célt és értékrendet mutat, örömüket lelik a sportolásban, energiájukat hasznosítani tudják abban. 
Egri Józsefné a miskolci és a magyar sport terén végzett kimagasló, példaértékű és sokrétű munkája eredményeként méltó a „Miskolc Város Sportjáért” díjra. 


„A Civilek Támogatásáért” díj: Zsebesi-Lengyel Melinda

Az Együtt Közösen Egymásért Egyesület (EGYKE) vezetője, valamint az Egy esély civil szervezetet ügyvezetője.
A járványügyi helyzetben nagyon sok megkeresést kapott a miskolci székhelyű „Egy esély civil szervezet”. Elsősorban olyan családoknak segítettek tartósélelmiszerekkel, ahol valamelyik családtag elvesztette a munkahelyét. 
A szervezetet azért hozták létre, hogy Miskolc és a megye krízishelyzetbe került családjain segítsenek. Háztartási eszközök, bútorok és ruhaneműk mellett tartós élelmiszereket is gyűjtenek.
Összesen körülbelül 1500 regisztrált, rászoruló családdal állnak kapcsolatban. Büszkék arra, hogy közülük többen az ő segítségükkel álltak talpra.
A koronavírus-járvány miatt azonban jóval többen kerültek krízishelyzetbe.  Egyre több megkeresést kapnak. Sok olyan családdal állnak kapcsolatban, ahol a szülők elvesztették a munkahelyüket
 A szervezet három éve áll szerződésben a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, tőlük rendszeresen kapnak kiosztható tartós élelmiszereket, amit önköltségen szállítanak Miskolcra. A járvány kezdete óta kétszer kaptak a családok főtt ételt a Komplex-Cartól, egy alkalommal tisztitószereket önkormányzati és országgyűlési képviselőktől, Fáj község varrodájának asszonyai pedig közel 140 mosható szájmaszkot varrtak nekik, amit szintén rászorulók között osztottak szét.
Eddig bevételi forrást a magánemberek adományai és az EGYKE Adománybolt jelentett. Egy három gyermekét egyedül nevelő anyukát és egy 4 gyermekes anyukát tudnak részmunkaidőben foglalkoztatni.
Zsebesi-Lengyel Melinda a civil szervezetek, a fiatalok támogatásáért, valamint az önkéntesség terén nyújtott példamutató és példaértékű teljesítményéért méltó „A Civilek Támogatásáért” díjra. 


„Az Év Civil Szervezete” díj: Fügedi Márta Népművészeti Egyesület

Az 1982-ben alakult, idén 40 éves Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy a megyében és a városban, vagy annak vonzáskörzetében élő, tárgyi népművészetet művelő, népi kézművesek munkáit segítse, részükre érdekképviseletet, továbbképzési és bemutatkozási lehetőséget, szakmai fórumot és közösséget hozzon létre. 
Tagságuk 156 tagja közül négy fő Népművészet Ifjú mestere, harminchat fő Népi Iparművész címmel rendelkezik, két fő a Király Zsiga díj, egy fő Csokonai Vitéz Mihály Alkotói díj és egy fő a Magyar Bronz Érdemkereszt birtokosa. 
Egy, a Diósgyőri Vár szomszédságában lévő barokk épületet, Miskolc város jóvoltából, önerőből és pályázatokon nyert támogatásokból felújítottak, itt került kialakításra a Diósgyőri Népi Kézműves Alkotóház, mely a térség legjelentősebb kézműves központjává vált, segítve az alkotók munkáját, a kézműves hagyományok felelevenítését. 
Az egyesület által működtetett Diósgyőri Népi Kézműves Alkotóház egy közel húszezer fős nagy lakótelep szomszédságában helyezkedik el, programjaik kialakításánál figyelembe veszik az ott élők, a környék oktatási intézményeinek, valamint a közelben levő Diósgyőri Várba látogató turisták igényeit. 
Egyik fő feladatuknak tekintik az ifjúság érdeklődésének felkeltését, iskolai keretek közötti oktatásukat, bevonva őket a hagyományok ápolásába, és megismertetni velük az alkotás örömét.  Fontosnak tartják, hogy a birtokukban lévő ismereteket átadják az említett nagyközönségnek, ezért tanfolyamokat, szakköröket működtetnek, ahol a résztvevők megismerik hagyományainkat, bővítik néprajzi, népművészeti ismereteiket, tovább hasznosítható tudást szerezhetnek. (Nem utolsósorban utánpótlásukat is innen biztosítják.)
A hagyományosan visszatérő „nagy” programjaikat az Alkotóházukban rendezik meg, amely aktív közösségi térként is funkcionál.
A helyi, szakmai és kultúraközvetítő programjaikkal, eseményeikkel megyei és regionális, országos és határon túli szinteken is jelen vannak. Esztendők óta országos, népművészeti tárgyalkotó pályázatot hirdetnek, szintén évente regionális válogatást szerveznek a zsűrizett, népi tárgyalkotásokból, ezek kísérő rendezvényeiként a szakmai konferenciákat is bonyolítanak. Kétévente határon túli szakmai szervezetekkel személyes találkozókon vitatják meg eredményeiket, közös jövőjüket. 
Évente több szakmai és más művészeti jellegű kiállításokat is rendeznek. 
A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület méltó „Az Év Civil Szervezete” díjra.

Pro Minoritate díj: Dr. Gulyás Klára

Kulturális antropológus. Kutatási érdeklődésének középpontjában a Kárpát-medencében élő etnikumok és kisebbségek komplex kutatása áll. A Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi adjunktusként és az Episztémé Egyesület elnökeként - a roma kultúra mellett - nagyon fontosnak tartja a magyarországi nemzetiségi kultúrák kölcsönös megismertetését, elfogadását.

Dr. Gulyás Klára Miskolcon született, szülei roma származásúak, akik gyermekeik tanítását kiemelten fontosnak tartották. Gulyás Klára óriási tudásvágya három alap- és két mesterdiplomáig, valamint a doktori cím megszerzéséig hajtotta. Az otthonról kapott szeretet és tanulási vágyának támogatása segítette abban, hogy megvalósíthassa önmagát.

A Fazekas Utcai Általános Iskolából indulva, a Szemere Bertalan Gimnázium után a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetemre következett. A kulturális antropológia mesterszak elvégzése volt a legmeghatározóbb élménye tanulmányai során, megtalálta igazi önmagát. 2016-ban kezdte el az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskoláját, amit kiváló eredményei miatt, két év múlva állami ösztöndíjjal végzett el.

Jelenleg a Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi adjunktusa és interkulturális referense.

A család és a tanítás mellett tevékenyen részt vesz a közösségi szervezetek életében is. Tanulmányaival egy időben csatlakozott az önkormányzat mentorprogramjához.

2019-ben részt vett az Episztémé Kulturális Egyesületet megalapításában, melynek elnöke.

Jelentős szerepet vállalt a roma holokauszt áldozatainak állított emlékmű létrehozásában, amit 2021. augusztus 2-án avattak fel Miskolcon a Kálvária domb aljában. Nagyon fontos volt számára, hogy valóban a képességeinek köszönhetően érje el a dolgokat, hogy az emberek ne állíthassák, hogy pozitív diszkrimináció eredményei.

Dr. Gulyás Klára az általa felvállalt feladatok miatt méltó a Pro Minoritate díjra.

Nívódíj: Ferencz Enikő

A zene és a hangszerek szeretetét az édesanyja révén ismerte meg, aki magyar, ének-zene és hitoktató tanár volt.
Az Egressy Béni Zeneiskolában kezdődött ismerkedése a hangszerekkel kilenc éves korában, ahol furulyát és zongorát tanult, de már akkor tudta, hogy a kürt lesz az igazi hangszere, így tíz évesen már ez került számára a tanulás középpontjába. Zeneiskolai tanára Nagy László volt.
Tehetségét a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tudta kamatoztatni, innen egyenes út vezetett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézetébe, ahol 1995-ben diplomázott, majd 1997-ben kürtművészként végzett a Zeneakadémián. Tanárai Friedrich Ádám és Tarjáni Ferenc voltak.
Rögtön a diploma megszerzése után felvételt nyert a Miskolci Szimfonikus Zenekarba, ahol a zenekari feladatok mellett időről-időre szólista szerepben is megmutatta magát; az elmúlt években például a kürt szólam élén többször is eljátszották Hübler négy kürtre íródott versenyművét. 
2008-ban ő kapta kollégáitól „Az évad zenésze” díjat. 
Ferencz Enikő meghatározó szereplője városunk kulturális életének. Több, mint 25 éve erősíti a Miskolci Szimfonikus Zenekar együttesét, mint kürt szólamvezető. Nagyzenekari munkája mellett pedig a Palota Rézfúvós Quintett kamaraformációban is aktívan muzsikál.  
Kamaramuzsikusként rendszeresen részt vesz városi ünnepségeken, koszorúzásokon, illetve a COVID járvány idején önkéntes alapon, több alkalommal is játszott Miskolc frekventált pontjain a város lakóinak. 
Férje, Hudák Attila szintén Miskolc zenei életének egyik meghatározó alakja, aki a Bíborszél zenekar tagja.
Ferencz Enikő eddigi a zenei téren elért kiemelkedő, példaértékű és színvonalas teljesítménye alapján méltó a Nívódíjra.

Nívódíj: Gável Péterné

Gável Péterné szakgyógytornász Sajókazán született.  A miskolci Kossuth Gimnáziumban érettségizett, majd a Madzsar Alíz Gyógytornász Képző miskolci kihelyezett tagozatán kezdte el tanulmányait és ezzel egy időben kezdett el dolgozni Nagybarcán, a Heine-medin Osztályon.
1970-ben kezdett el foglalkozni a lovasterápiával, amit a Mezőkeresztesi Lovasiskolában tanult. Nagybarcán, a gyermekparalízises betegek között alkalmazta ezt a módszert.
1971-től képzett gyógytornászként dolgozott a B.-A.-Z. Megyei Kórház Ortopédiai Osztályán 1976-ig. 1976-tól-tól a GYEK gyógytornásza volt több évtizeden keresztül. 1995-ben sikeres szakvizsgát tett a Dévény-módszerből. 2007-től egészen a mai napig Dévény-kezelőként dolgozik saját rendelőjében. Az elmúlt 50 évben képzett szakgyógytornászként kis betegein alkalmazta a Bobath, Vojta és Katona, majd a kilencvenes évek elején, az elsők között a Dévény Anna által kifejlesztett módszert. Több hazai és nemzetközi kurzuson is részt vett az elmúlt évtizedek alatt.
Munkáját felnőtt betegekkel kezdte, majd megalakulása után a Gyermek Egészségügyi Központban folytatta. A GYEK Rehabilitációs Osztályáról került a Koraszülött-Újszülöttpatológiai Osztályra, ahol a koraszülöttek, beteg újszülöttek részére kifejlesztett speciális Dévény-féle gyógytornát alkalmazta e betegcsoportnál. Munkáját nagy szorgalommal szeretettel, empátiával végezte. Közvetlensége, emberszeretete révén jó kapcsolatot tudott kialakítani kis betegeivel és azok szüleivel. Folyamatosan képezte magát. Az osztályon eltöltött 12 év után egyéni vállalkozóként folytatja hivatását a mai napig. 
Szakmai tudása, elhivatottsága, határozottsága példamutató. A gyermekek mozgásfejlesztését folyamatosa tanulással, szakmai képzésekkel, saját előadásával mindig célratörően alkalmazta a gyakorlatban. 50 éve dolgozik Miskolc város gyermekeiért, szívvel, lélekkel, fáradhatatlanul. Kimagasló a maximalitása, szakmai elkötelezettsége, „mindig mindent a gyermekekért” odaadása. 
Gável Péternét nagy odaadással és szakmai elhivatottsággal végzett munkája méltóvá teszi a Nívódíjra.


Nívódíj: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár a legnagyobb nyilvános települési könyvtár a megyében. Meghatározó szerepet tölt be a régió, a megye, valamint Miskolc város dokumentum- és információellátásában, a kulturális örökség átadásában, a művelődésben, az élethosszig tartó tanulásban, a szabadidő eltöltésében.
Az intézmény jogelődjének alapítása igazi könyvtártörténeti mérföldkőnek számított a XIX. század utolsó éveiben. 1899-ben városi és vármegyei támogatással létrejött a Borsod-Miskolci Múzeum keretében az a nyilvános könyvtár, amely a városi és a megyei könyvtárnak az elődjévé vált. 
1952. október 26-án a városi, körzeti és műszaki fiókkönyvtár egyesítésével, minisztertanácsi határozatra jött létre a megyei könyvtár, mely akkor még az Erzsébet téri épületben működött, 1956 szeptemberétől II. Rákóczi Ferenc Könyvtár néven. A jelenlegi Görgey Artúr utcai könyvtár számára tervezett 4800 m2-es épület 1972. május 28-tól szolgálja látogatóit. 2013. január 1-jétől a városi és megyei feladatokat ellátó miskolci könyvtárak ismét egy szervezetben egyesültek, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár néven. A városi feladatokat a központi épület és hét fiókkönyvtára látja el a város különböző pontjain: a belvárosban, a Csabai kapuban, a Martinkertvárosban, Szentpéteri kapuban, az Avason és Diósgyőrben. Névadóik neves költőink, íróink lettek: József Attila, Kaffka Margit, Lévay József, Móra Ferenc, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Tompa Mihály. 
2013-tól a megyei feladatok keretében állami támogatással látja el a megye 5500 lakos alatti településeit, munkatársai jelenleg 331 településen vannak jelen a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer égisze alatt és biztosítják a helyi közösség könyvtári ellátását, koordinálják a könyvtárak számítógéppel, technikai eszközökkel való felszerelését, szervezik programjaikat. A könyvtárbusz a megye legkisebb falvai számára nyújt szolgáltatásokat, összesen 52 községben biztosít könyvtári szolgáltatásokat. 
Az intézmény idén ünnepli alapításának 70., valamint a Görgey Artúr u. 11. alatt található központi épület átadásának 50. évfordulóját. 
Az említettek alapján az alapításának 70. évfordulóját ünneplő II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár méltó a Nívódíjra.
 


Nívódíj: Dr. Kispál Erzsébet

Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, 1965-ben szerzett diplomát. 1970-ben fül-orr- gégész szakvizsgát, majd 1981-ben gyermek fül-orr-gégész szakvizsgát tett. Pályáját a miskolci Vasgyári Kórház fül-orr-gégészeti és Plasztikai Sebészeti Osztályán kezdte. 1976-ban a Miskolci Gyermekegészségügyi Központ osztályvezető főorvosa lett. Alapító főorvosként a GYEK-ben meghatározó szerepet játszott a Fül-orr-gégészeti és Bronchológiai Osztály megszervezésében és elindításában, aminek eredményeként a gyermekek fül-orr-gégészeti ellátását a korábbinál magasabb színvonalra emelte. Nevéhez kapcsolódik az endoszkópos diagnosztika és terápia kialakítása megyénkben. A gyermekkori hörgőtükrözés és hörgőfeltöltés bevezetése meghatározó módon segítette a pulmonológusok szakmai munkáját. 25 éven keresztül vezette az osztályt. A megyére kiterjedő idegentest-ügyeletet hozott létre, amely az év minden napján biztosította a félrenyelt (légúti) vagy nyelőcsőben megakadt idegentestek azonnali eltávolítását. 
Ezen időszak alatt rendszeresen vett részt szakmai továbbképzéseken, konferenciákon - előadóként is -, annak érdekében, hogy szakmai tudását, kompetenciáját folyamatosan fejlessze, valamint az egyre korszerűbb módszereket megismerje és alkalmazza. Szakmai sikereinek eredményként szakterületén országos ismertségre tett szert. 
Nyugdíjba vonulását követően sem adta fel hivatását, mai napig is lelkiismeretesen látja el munkáját a fül-orr-gégészeti szakrendelésen. 57 éve folyamatosan dolgozik a betegek érdekében, a GYEK alapító főorvosi karának sajnos egyetlen élő tagja.
Dr. Kispál Erzsébetet nagy odaadással és szakmai elhivatottsággal végzett munkája méltóvá teszi a Nívódíjra.

Nívódíj: Miskolci Éltes Mátyás Óvoda Általános Iskola és EGYMI Tüskevár Tagóvodája

Az óvoda mindig képes volt a megújulásra. A beindulás nehézségei után, a társadalmi elfogadás kihívásaival is megbirkózott. Mottójuk az volt, a társadalom csak úgy fogadja el a sérülteket, ha megismeri őket. 
Jelenleg 52 gyermeket tud ellátni az óvoda. A gyermekek nem csak Miskolcról, hanem távoli (30-50 km) településekről is érkeznek. Az utóbbi években az értelmi fogyatékos gyermekek mellett nagy létszámban jelentek meg az autizmus spektrum zavarral küzdők. 
Minden csoportban egy gyógypedagógus és egy gyógypedagógiai asszisztens végzi délelőtt a munkát és három dajka is segíti őket. Az asszisztensek mellett egy nagy szakmai tapasztalattal rendelkező óvodapedagógus biztosítja a színvonalas elfoglaltságot délutánonként. Minden gyermek részesül egyéni fejlesztésben is. A munkatársak magas módszertani felkészültség mellett óriási szeretettel, empátiával segítik nemcsak a gyerekek fejlődését, hanem a családok problémáinak megoldását is. Legnagyobb elismerés számukra, hogy a gyerekek örömmel érkeznek reggelenként és nagyon jól érzik magukat a nap folyamán, a szülők bizalommal fordulnak hozzájuk, várják és elfogadják segítő tanácsaikat. A szakma is elismeri az itt folyó magas színvonalú munkát.
1968-ban kezdte meg működését Miskolc első, Magyarország második középsúlyosokat befogadó óvodája - a Tüskevár Óvoda. Már nevében is mesébe illő, de ha bekukkantanak a mindennapokba, akkor olyan varázslatnak lehetnek szemtanúi, amit csak egy gyógypedagógus teremhet meg a fogyatékos gyermekek fejlődésének érdekében. 
Komplex fejlesztő foglalkozásokat építenek fel a kis létszámú csoportokban, ahol a fogyatékos gyermek szereplője nap, mint nap tevékenységüknek. Különleges szeretetkapcsolat épül a kicsik és az óvónénik között. A fogyatékos gyermek itt boldognak, elégedettnek érezheti magát. Nem múlhat el nap sikerélmény, dicséret nélkül egy gyermek számára sem.  Rengeteg programot szerveznek a gyerekeknek - családi napokat, közös kirándulást, közös ünnepléseket, ami mindig egy kicsit más, mint az előző, telis-tele új ötletekkel, játékokkal. Óvodai nevelésük szellemiségét a gyermekközpontú, biztonságot és védelmet nyújtó családias nevelés vezérli a fogyatékosság tükrében támaszt nyújtva a szülőknek
Miskolci Éltes Mátyás Óvoda Általános Iskola és EGYMI Tüskevár Tagóvodája a szakterületén végzett példaértékű és eredményes munkája elismeréseként méltó a Nívódíjra.

Nívódíj: Nagy Bendegúz Lóránd

Erdőszentgyörgyön született, Déván töltötte gyermekkorát, de a középiskolát már Magyarországon, Baján végezte el. Ezt követően építész és rehabilitációs szakmérnöki tanulmányokat folytatott Budapesten és Stockholmban. Sokat utazott: Ausztrálián kívül minden földrészen megfordult.
Bendegúz azután sem hagyott fel a „bevállalósabb” utazásokkal, hogy a családdal átköltöztek Magyarországra: gimnazistaként például egyedül biciklizett el egészen Németországig. 
Bendegúz 19 éves volt, amikor egy sziklamászó erőnléti edzés közben súlyosan megsérült a gerince, deréktól lefelé megbénult és kerekesszékbe kényszerült. Nagyjából öt évig élt abban a hitben, hogy a megváltozott helyzete miatt soha nem fog tudni visszatérni korábbi életéhez, mígnem svédországi tanulmányai alatt rádöbbent: létezik olyan környezet, ahol minden feltétel adott a sérültek számára is. Ekkor döntötte el azt is, hogy a kerekesszék nem lehet akadálya az utazásainak. 
Jelenleg nagyjából száz meglátogatott országnál tart, Európában már alig maradt számára felfedezetlen terület. A baleset után elsőként keletnek vette az irányt, köszönhetően néhány remek iráni művészfilmnek, amelyek hatására meg akarta ismerni az országot – és nem is csalódott. „Irán tényleg zseniális hely, hiába van a nyakukon egy középkori kormány, fantasztikusan izgalmas a kultúrájuk.” – meséli. 2005-ben épp a tálibok elleni háború́ kellős közepébe érkeztek. 
Majd még abban az évben nekivágott első̋ önálló́ útjának is, Latin-Amerikába. Repülővel érkezett Mexikóba, onnan stoppal tervezte folytatni az útját. A következő̋ évben a venezuelai Caracast vette célba. Az úti célok kiválasztásában nem különösebben tudatos: ha egy régió́ felkelti az érdeklődését, akkor felkeresi azt. Közel tíz évvel ezelőtt Bendegúz is elszánta magát egy világ körüli útra.
Bár végzettsége szerint építész, legkevésbé a nagyvárosok vonzzák, és ma már egyfajta amatőr kultúrantropológusnak is tartja magát. 
Mindezek alapján Nagy Bendegúz Lóránd méltó a Nívódíjra. 


Nívódíj: Simon Csaba

Sátoraljaújhelyen született, egy éves korától Miskolcon él. A Zalka Máté Gépipari Szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a Miskolci Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán folytatta, ahol 1992-ben okleveles bányamérnöki diplomát szerzett. Az MVM Mátra Energia Részvénytársaság – a korábbi Mátrai Erőmű - Bükkábrányi bányaüzemében helyezkedett el, ahol azóta is dolgozik. Jelenleg a Karbantartási Főosztály vezetője, Magyarország egyik legnagyobb bányaüzemének projektvezetője. Fontos beosztása mellet is szívügye Miskolc város legrégebbi társastánc csoportja, a KÖDMÖN Formációs Táncegyüttes. 
Aktívan 1984-től foglalkozik a társastánccal, amióta 38 évvel ezelőtt, 16 évesen belépett a próbaterembe, az Ifjúsági Házba. Fügeczkiné Balogh Mária Életműdíjas táncpedagógus művészeti irányításával egy életre elkötelezetté vált a TÁNC és a KÖDMÖN iránt. A közösség és a csoportban folyó munka mellett kiteljesedett versenytáncosi karrierje is. Több Magyar Bajnoki dobogós eredménnyel büszkélkedhet, versenyzett standard, latin, tíztánc és formációs kategóriában egyaránt. 
1998-ban az együttes művészeti vezetőjévé választották, mely egy új korszakot nyitott az életében. Irányításával a KÖDMÖN Formációs Táncegyüttes Magyar Bajnok lett, valamint több Európa- és Világbajnokságon ért el kiváló eredményt. Miskolc város közönsége többször találkozhatott csoportjával formációs táncfesztiválokon, bálokon, városi rendezvényeken és családi napokon. 
A sok új kihívás ösztönözte arra, hogy tudását tovább fejlessze, így Magyarországon az elsők között szerzett táncpedagógusi diplomát a Magyar Táncművészeti Főiskolán 2004-ben. 2001-ben a táncegyüttesen belül sportegyesületet alakított, mely lehetőséget teremt a tehetséges és elkötelezett táncosok számára a szakmai fejlődésre és a Magyar Táncsport Szakszövetség (MTASZ) hivatalos versenyein való részvételre. Együtt dolgozott számos külföldi trénerrel, mindemellett aktív szerepet vállal a MTASZ pontozói testületében. Rendszeres felkéréseknek tesz eleget előadóként és szakmai továbbképzéseken vesz részt ismeretei további bővítése érdekében. A társastánc és versenytánc városi szintű népszerűsítése, az utánpótlás-nevelés munkásságának alappillére.
Méltán lehetünk büszkék az együttes kiemelkedő eredményeire, melyek által Miskolc város neve is felkerült a táncvilág térképére.
Simon Csaba a szakterületén végzett példaértékű és eredményes munkája elismeréseként méltó a Nívódíjra.

Nívódíj: Dr. Komlóssy Attila

Dr. Komlóssy Attila Miskolcon született, édesapja több évtizedig volt közmegbecsülésnek örvendő fogorvosa a városnak. 
1976-ban szerzett általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Egyetemi tanulmányai mellett részfoglalkozású medikus mentőtisztként dolgozott.
A diploma megszerzését követően először sebészetből, majd fog- és szájbetegségekből, parodontológiából, valamint konzerváló fogászat és protetikából szakvizsgázott.
Pályafutását 1976-ban kezdte traumatológusként és sebészként. 1982-től fogorvosként dolgozik, szakterületei a parodontológia és az implantológia. Miskolc 17-es felnőtt fogorvosi alapellátási körzetét is ellátja. Veszélyeztetett kora ellenére a COVID vészhelyzeti időszakban is folyamatosan rendelt. Dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál, a Máltai Mentőszolgálatnál, valamint a Légimentőknél is. Elkötelezettje a különleges mentéseknek a hegyi-, a sí-, a barlangi- és a búvárbaleseteknél. 2000-ben egészségügyi szakmenedzser oklevelet szerzett. Két alkalommal volt intézményvezető, és 2005-től megyei fogorvos szakfelügyelő. 
A Vállalkozó Fogorvosok Egyesületének vezetője, mely szervezet évente több alkalommal rendez továbbképzéseket fogorvosoknak és fogászati asszisztenseknek.
A Miskolci Járási Fogorvosi Praxisközösségi Konzorcium 2021-es megalakulásakor őt választotta vezetőjének. A Magyar Orvosi Kamarának megalakulása óta tagja, több országos tisztséget is betöltött az elmúlt évtizedekben.
Több szakmai szervezetben tölt be tisztséget, rendszeres előadó a különböző szakmai rendezvényeken szerte az országban.
Dr. Komlóssy Attilát nagy odaadással és szakmai elhivatottsággal végzett munkája méltóvá teszi a Nívódíjra.

Az Egyetemért – A Városért díj: Prof. Dr. Gácsi Zoltán

Az általános iskola elvégzését követően a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Technikumban szerzett kohász technikusi oklevelet, majd a Nehézipari Műszaki Egyetemen kohómérnöki diplomát a kohásztechnológia szakon. Az egyetem elvégzését követően az Egyetem Fémtani Tanszékén volt tudományos ösztöndíjas gyakornok, majd tanszéki mérnök, egyetemi adjunktus, egyetemi docens, egyetemi tanár. Jelenleg professzor emeritus. Kezdetben különböző tárgyak gyakorlatait vezette, majd amikor a Kohómérnöki Kar átalakult Műszaki Anyagtudományi Karrá és a kohómérnökök mellett anyagmérnököket is kezdett képezni, számos tárgy tematikáját dolgozta ki. Nevéhez fűződik a sztereometrikus kvantatív metallográfia, valamint a fémmátrixú kompozit tárgyak tanagyagának kidolgozása és bevezetése az oktatásba. Számos vezetői beosztásai közül kiemelkedik, hogy a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar dékánja, a Miskolci Egyetem Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet igazgatója, a Miskolci Egyetem Habilitációs Bizottság elnöke, valamint a Kerpely Antal Anyagtudományok és -technológiák Doktori Iskola vezetője volt.
Oktatási és vezetői tevékenysége mellett számos nagyvolumenű kutatás szakmai vezetője volt. 
Tudományos tevékenysége alapján a műszaki egyetemi doktori címet, majd a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot, később az MTA doktora fokozatot szerezte meg. 346 tudományos és felsőoktatási közleménye mellett 3 szakkönyv szerzője. Tudományos tevékenységének elismerését jelzik a külföldi ösztöndíjai és tanulmányútjai.
Prof. dr. Gácsi Zoltán tevékenysége révén hozzájárul mind a város, mind pedig a felsőoktatási intézmény fejlődéséhez és felemelkedéséhez. Munkája elismeréseképpen méltó a „Az Egyetemért – A Városért” díjra. 

Szentpáli István díj: Nagy István 

A Nagy-Bükk Bt.-t 1996-ban alapította Nagy István, aki azóta is a cég vezetője. A vállalkozás az asztalosipari tevékenység széles spektrumát kínálja partnereinek és emellett az utóbbi két évtizedben a szakmai képzés egyik zászlóshajója volt a megyeszékhelyen. 

Képzési kínálatukat a felmerülő piaci igényekhez alkalmazkodva folyamatosan fejlesztették az évek során. Céljuk az volt, hogy az utánpótlás nevelés magas színvonalon történjen, a lehető legteljesebb mértékben kielégítsék a szakma elvárásait, és nemzetközi mércével is magas szintű képzésekkel segítsék a fiatalok felkészítését, ezáltal a vállalkozások munkáját.  

Nagy István, a betéti társaság magas színvonalú szakmai munkája mellett fontosnak tartotta, hogy részese legyen a kamara közösségének is. Így kezdetben az kézműves kamara tevékenységébe kapcsolódott be, majd a BOKIK-ban végzett aktív munkát.

A BOKIK elnökségében 2008 óta tölti be a Fa- Papír- és Nyomdaipari Osztály elnöki tisztét. Emellett szintvizsga elnökként és vizsgabizottsági tagként is dolgozik.
Az eltelt közel három évtized alatt több kamarai elismerésben részesült.

2022-ben aktív kamarai munkájáért, a szakmai utánpótlás képzése terén végzett magas színvonalú tevékenységéért Nagy Istvánt a BOKIK Szentpáli István díjban részesíti. 

Csatolmányok