Hírek/Események

4IM hírek

2024. május

Szakmai konferencia összegezte a 4IM-projekt tapasztalatait

A 2024. május 7-i zárókonferencia célja az volt, hogy összefoglaló módon bemutassa a helyi és külső érdekelt feleknek, a partnerek képviselőinek, valamint az érintett szakpolitikai döntéshozóknak a projekt megvalósult tevékenységeit, elért céljait, tapasztalatait és az elért eredmények jövőbeni hasznosításának lehetőségeit.

A konferencia vendégeit Veres Pál polgármester, Somody Katalin, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatóság, szociális innovációs csoport projektmenedzsere és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke köszöntötték.

Ezt követően szakmai előadásokat hallgattak meg a jelenlévők, amelyeknek a prezentációi itt érhetők el.

Varga Andrea Klára - A 4IM projekt szakmapolitikai kereteinek bemutatása

Márczis Márta - A 4IM projekt módszertanának ismertetése

Scharle Ágota - A minimáljövedelem kiterjesztésének lehetőségei Magyarországon

Krank Andrea - A 4IM keretében létrehozott, innovatív intézményrendszer bemutatása

Zakár Ádám - A közösségi coaching módszer tapasztalatai

Pető Ágnes - A Foglalkoztatási szolgáltatási csomag bemutatása

Dr. Tózsa-Rigóné Dr. Nagy Judit - Az Oktatás-képzési szolgáltatási csomag bemutatása

Halász Sebastian - Az Életkörülmények javítása foglalkoztathatóság érdekében szolgáltatási csomag bemutatása

Gúr Péter Attila - A "Nyitott kapu" - Életminőség javítása a foglalkoztathatóság érdekében szolgáltatási csomag bemutatása

Rézműves Jenő - Motiválás és mobilizálás szolgáltatási csomag bemutatása

Vízkeleti Andrea - Tájékoztató az EaSI Programról és az aktuális pályázati felhívásokról

Toby Johnson - Európai kontextusban a 4IM

Videó: Foglalkoztatást támogató tréningek

A 4IM-projekt szakmai stábja nagy hangsúlyt fektetett a munkaerő-piaci (re)integráció segítésére. Ennek érdekében több, a foglalkoztatást támogató tréninget szerveztek a szakemberek a projektidőszak alatt: egyebek mellett a korban elengedhetetlen digitális álláskeresési módszerekről vagy arról, hogy a munkaerő-piactól hosszabb ideig – például gyerekvállalás miatt – távolmaradók miként tudnak visszatérni a munka világába.

Hová fordulhatunk nehéz helyzetben?

A következő kiadványban több olyan élethelyzetet gyűjtöttünk össze, amelyek megoldása segítséget igényelhet. Felsoroltuk, hogy milyen jellegű támogatásra számíthatunk, illetve hogyan tudjuk felvenni a kapcsolatot az érintett intézménnyel, szervezettel.

Bárki kerülhet olyan helyzetbe élete során, hogy segítségre szorul: vannak, akik nehéz körülményekből indulnak el, míg másoknál egy váratlan esemény alakítja úgy a mindennapokat, hogy külső támogatásra lesz szükségük.

Miskolc számos módon igyekszik segíteni az ilyen esetekben. Legyen szó Miskolc Megyei Jogú Városról és szociális ellátórendszeréről, vagy akár az Önkormányzattal ellátási szerződést kötött nonprofit szervezetekről.

Forduljunk hozzájuk bizalommal!

Miskolc város foglalkoztatásnövelést célzó szociális szolgáltatásai

Videón a tetemvári családi nap emlékei

A 4IM-projekt tetemvári rendezvényén szociális szolgáltatók, oktatási intézmények képviselték magukat. A helyiek így a közösségi program mellett kaptak felvilágosítást a számukra elérhető különböző lehetőségekről. A rövidfilm a program szakmai céljait foglalja össze.

2024. április

Családi napon ismerkedtek a szociális szolgáltatókkal a bábonyibérci és a tetemvári lakosok

Különleges eseményeket szervezett a 4IM-projekt szakmai stábja a program két célterületére.

Az alapvetően közösségi rendezvények célja a kellemes vegyítése volt a hasznossal. Az április 10-i tetemvári és az április 30-i bábonyibérci családi napok kikapcsolódási lehetőségeket kínáltak a két célterület lakosai számára, főként a gyermekeknek. A szakmai stáb ugyanakkor az őket elkísérő szülőket is meg kívánta szólítani, ezért a számukra elérhető szociális szolgáltatók képviselői is kitelepültek az eseményekre, hogy ott kötetlen hangulatban tájékoztassák a családokat a lehetőségeikről.

Tetemvár

Bábonyibérc

A 4IM-projekt fenntarthatóságát tervezte a Társadalmi Innovációs Tanács

A program részeként létrehozott szakértői tanácsadó testület 2024. április 17-én ülésezett. A 4IM-projekt végéhez közeledve moderátor segítségével vizsgálták meg a résztvevők, hogy a program eredményei miként maradhatnak meg a projektidőszak lezárulta után is.

Bármilyen projektről van szó, általánosan elmondható, hogy az adott projekt egy bizonyos időszakban biztosít lehetőséget a munkára. Ezért szükséges az eredmények megőrzése szempontjából a fenntarthatóságot is tervezni.

A Társadalmi Innovációs Tanács szakembereinek Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója segített a közös gondolkodásban a testület legutóbbi ülésének részeként.

A 4IM-projekt öt szolgáltatási csomagjából kettőt választottak ki a jelenlévők: a foglalkoztatásit és az életminőség javítását célzót. Megállapításuk szerint – bár mindegyik egyenlően fontos – ez a kettő motiválja leginkább a célcsoportokat. Ezt követően felmérték az akadályokat és azok leküzdésére kerestek módokat.

A projekt eredményeinek fenntarthatóságát végül a további források és partnerek bevonásában találták meg a szakemberek.

Videó: Üzemlátogatás a Tű, cérna, szeretet varrodában Miskolcon

A Társadalmi Innovációs Forrásközpont üzemlátogatást szervezett összesen hét, tetemvári és bábonyibérci hölgy számára. A Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete Tű, cérna, szeretet varrodájának két telephelyén jártak a 4IM-projektnek köszönhetően a munkavállalás iránt érdeklődő miskolci lakosok. A program így kívánt gyakorlati jó példát állítani az álláskeresők elé.

2024. március

Társadalmi innovációs konferencián mutatkozott be a 4IM-projekt

A Cegléden megrendezett TINLAB-URBAN21 konferencián tartott előadást a projektről Varga Andrea alpolgármester, a projekt szakmapolitikai vezetője.

A március 21-i esemény központi témája egy olyan kérdés volt, amely egyre égetőbb a települések többsége számára. A hazai települések jelentős része mára folyamatosan veszít népességéből. Ráadásul azok a lakosok, akik úgy döntenek, hogy máshová költöznek, jellemzően a fiatalabb, magasabban képzett társadalmi rétegekből kerülnek ki.  A folyamatos népességcsökkenés és a tehetségek elvándorlása súlyos negatív következményekkel jár a települések és a maradók számára. Azok a települések, amelyek nem képesek adekvát válaszokat adni erre a kihívásra, véglegesen leszakadnak.

Ebbe a tematikába illeszkedett be a 4IM-projekt, amely a szociális és foglalkoztatási szolgáltatások célzott összehangolását biztosítja a társadalmi felzárkóztatás érdekében. Minderről bővebben hallhatnak Varga Andrea előadásában, amely a lenti videóban visszanézhető.

Kassán egyeztette szakmai módszereit a 4IM-projekt miskolci stábja

A szlovák városban járt szakmai látogatáson a program miskolci delegációja február végén. A tereptalálkozó célja az eltelt projektidőszakban elvégzett munka tapasztalatainak egyeztetése volt: a szakmai beszélgetést követően a kassai Luník IX-városrészben tett bejárás során mutatták a gyakorlati elemeket a szlovák kollégák.

A 4IM – Miskolc a mi helyünk! nevű projektben partnerként működik együtt Kassa és Miskolc, amely települések egyébként is testvérvárosok. A február 29-i látogatás során a 4IM-projekt miskolci stábjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy a kassai kollégák milyen módszerek mentén, és milyen mértékben haladtak elsődleges célterületükön, a Luník IX-lakótelepen. Emellett a közösségi coaching módszer miskolci alkalmazásáról is be akartak számolni a szlovák partner képviselőinek.

A Luník IX területén végzett összetett munkáról Igor Rolný adott összefoglalót kollégái segítségével, amelyet követően a miskolci vendégek helyszíni bejáráson ismerkedtek meg a városrészben elvégzett szociális munka gyakorlati aspektusaival.

2024. február

Video: A farsang kiváló alkalom bekapcsolódni a közösségi életbe

Ahogy arról korábban hírt adtunk, a 4IM-projekt szakmai stábja mind a Bábonyibércen, mind pedig a Tetemváron szervezett farsangi rendezvényt. Az utóbbi esemény történéseit feldolgozó kisfilm elkészült, ezt megtekintve pedig bepillantást nyerhetünk a közösségi életbe és a szakmai munkába.

Közösségben farsangoltak a Bábonyibércen és a Tetemváron

A 4IM-projekt mindkét területén szervezett a szakmai stáb farsangi programokat. Ezek célja elsősorban a közösségépítés volt, emellett a gyermekeken keresztül a szülők megszólítása, illetve egy felszabadult, örömteli élmény megadása a fiataloknak. A szakemberek szándékai részben teljesültek, az események így is sikeresek voltak.

A közösségekben hatalmas erő rejlik, azonban ahhoz, hogy ez ki tudjon teljesedni, építeni, fejleszteni kell őket. A mindenkori közösségi események kiváló alkalmai tudnak lenni a fejlesztőmunkának. Február közepén a farsangi rendezvények adtak lehetőséget erre.

A Bábonyibércen és a Tetemváron is szerveztek eseményeket a szakmai stáb tagjai. Előbbi helyszínen mintegy 15, 3 és 15 év közötti gyermek vett részt. Kreatív maszkokat készítettek, lelkesedésük pedig visszaköszönt a végeredményben. Aki inkább arra vágyott, arcfestést is kaphatott.

Mindezt örömmel fogadták, láthatóan jól érezték magukat a programon. Olyannyira, hogy az idősebb lányok közül néhányan tovább maradtak és segítettek a rendrakásban, takarításban.

A programon gyermekek vettek részt, így a szüleikkel nem sikerült közvetlenül az eseményen felvenni, esetleg ápolni a kapcsolatot, azonban az otthon elmesélt pozitív élmények a szakmai stáb reményei szerint növelik a bizalmat a 4IM-projekt iránt. Azt is pozitívumként élték meg a szervezők, hogy a gyermekek nem érezték magukat feszélyezve és könnyen megnyíltak a farsangon.

A tetemvári programot két különálló eseményre osztotta a szakmai stáb. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak a célterületen működő Jelenlét pontjával közösen a farsangot megelőzően kézműves foglalkozást szerveztek a helybeli gyerekeknek, hogy magán az ünnepi eseményen már saját maszkokkal, jelmezekkel tudjanak részt venni. Ehhez biztosították a szükséges anyagot és eszközöket a résztvevő 10 gyermek és 3 szülő számára.

Ezt követően rendezték meg a Jelenlét pontban a tényleges farsangi eseményt, amelyet a gyermekek jelmezes felvonulása nyitott meg, majd játékos feladatok következtek, mindeközben pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából fánk is várta a vendégeket.

A közösség megszólítását segítette, hogy a Tetemváron mintegy 20 gyermek mellett körülbelül 10 felnőtt kísérő is részt vett a programon.

Összességében elmondható, hogy a farsangi események sikeresek voltak mind szakmai, mind pedig közösségi szempontból.

Tanulmányút után vissza az iskolapadba

A 4IM-projekt közreműködésével folytathatja tanulmányait az egyik Tetemváron élő fiatal, akinek korábban nem sikerült megszerezni a szakmáját. Mindez annak lehet eredménye, hogy a projektnek köszönhetően megismerte a Miskolci Szakképzési Centrum műhelyiskola-programját.

A 4IM-projekt egyik fontos szakmai alapvetése, hogy a foglalkoztatás a társadalmi felzárkózásban legjelentősebb tényezők közé tartozik. Éppen ezért, a stáb több olyan programot szervez a Tetemváron és a Bábonyibércen élő miskolciak számára, amelyek valamilyen formában a foglalkoztatást segítik elő.

Ilyenek voltak korábban a különböző képzések, amelyek egyebek mellett a munkaerő-piaci reintegráció elősegítését célozták, vagy az olyan látogatások, amelyek gyakorlati példákkal akartak inspirálni. Utóbbi kategóriába tartozott korábban a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete Tű, cérna, szeretet varrodájában, vagy a Miskolci Szakképzési Centrum Képzési Információs és Élményközpont tett látogatás.

Február közepén, a Képzési Információs és Élményközpontba tett legutóbbi látogatáskor a 4IM-projekt stábja – a Miskolci Szakképzési Centrummal együttműködésben – szakképzési alternatívákat kívánt megmutatni a tetemvári és a bábonyibérci, szakmával még nem rendelkező lakosoknak.

A „tanulmányút” olyan jól sikerült, hogy egy fiatalember, aki szobafestői tanulmányait korábban nem fejezte be, meglátta a lehetőséget a centrum műhelyiskola nevű programjában. Ennek köszönhetően akár 6 hónap alatt szerezhet résszakmát, ami jelentősen növeli esélyeit a munkaerő-piaci elhelyezkedés során. Hamarosan ellátogat a Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskolába, ahol szimpátia esetén, a 4IM-projekt közreműködésével folytathatja félbehagyott tanulmányait.

2024. január

Ülésezett a Társadalmi Innovációs Tanács

A 4IM-projekt részeként létrejött szakmai tanácsadó testület január végi ülésének fő témáját a program részeként lebonyolított kutatás eredményei adták. A tapasztalatokat a Miskolci Egyetem képviseletében jelen lévő kutatásvezető ismertette, a szakemberek pedig a gondolatokra reflektáltak.

A Miskolci Egyetem szakemberei Török Zsuzsanna kutatásvezető irányítása mellett 50-50 háztartási szintű és személyes kérdőív segítségével mérték fel a Bábonyibércen és a Tetemváron jellemző – egyebek mellett – demográfiai viszonyokat, az infrastrukturális ellátottságot és a társadalmi hálót.

Az eredmények alapján kidolgoztak egy úgynevezett „jóllét-mutatót” számszerűsíthető adatok mentén: az egészség, a gazdasági tényezők, az oktatás, a társadalmi kapcsolatok, a biztonság és a védelem szubjektív kategóriáin keresztül, egy 200 pontos skálán mutatják meg az adott egyén jóllét-indexét. Ez egy általánosan alkalmazható leíró mutató tud lenni, ami segíthet a 4IM-projekt eredményeit kiterjeszteni a város hasonló paraméterekkel rendelkező területeire.

A kutatásismertetőt követően a Társadalmi Innovációs Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a jóllét-mutató hasznos lehet Miskolc város szociális szolgáltatási csomagjainak terjesztésében. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a kutatás bővítése szükséges a további haladáshoz.

Gyakorlati példákon keresztül inspirálták a munkakeresőket

A Társadalmi Innovációs Forrásközpont üzemlátogatást szervezett összesen hét, tetemvári és bábonyibérci hölgy számára. A Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete Tű, cérna, szeretet varrodájának két telephelyén jártak a 4IM-projektnek köszönhetően a munkavállalás iránt érdeklődő miskolci lakosok. A program így kívánt gyakorlati jó példát állítani az álláskeresők elé.

A 4IM-projekt egyik alapvető szakmai célja, hogy a foglalkoztatáson keresztül javítsa a program célterületének számító két, fejlesztendő városrészben élő miskolciak életkörülményeit.

Ezt több eszközzel iyekszik elérni a Társadalmi Innovációs Forrásközpont: 2023 szeptembere és decembere között a közösségi coach-ok, illetve a szakmai munkatársak a Bábonyibércen és a Tetemváron dolgozó partnerszervezetekkel együttműködve 49 miskolci lakos munkaerőpiaci (re)integrációját segítették különböző foglalkozásokkal. Egyebek mellett a kor igényeinek megfelelő önéletrajz összeállításával, illetve különböző tréningekkel, amelyek álláskeresési technikák elsajátítását segítik.

A Forrásközpont szakmai stábja fontosnak tartja, hogy az egyéni készségek és képességek fejlesztése mellett gyakorlati jó példákkal is találkozzanak a Bábonyibércen és a Tetemváron élő miskolciak. Ennek szellemében szerveződött a január 26-i látogatás a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete Tű, cérna, szeretet varrodájának két telephelyére.

A varrodai munkafolyamatok megismerésén keresztül munkatapasztalatokat szereztek a munkavállalás iránt érdeklődő nők. Olyannyira, hogy aromapárnát is készítettek, amit aztán szép emlékként haza is vittek magukkal. Egyikük büszkén megjegyezte: „otthon el sem fogják hinni, hogy ezt én készítettem!”.

A Forrásközpont munkatársai olyan sikeresnek ítélték meg a látogatást, hogy már tervezik annak folytatását.

A közösségi coaching módszertanát tanulja Kassa Miskolctól

Online szakmai találkozón indult meg a 4IM-projekt módszertanának, a közösségi coaching miskolci tapasztalatainak átadása a magyar és a szlovák város között. A kassai partnerek kiértékelik az elhangzottakat, a tapasztalatcsere folytatásáról pedig hamarosan egyeztetnek a felek.

A január 16-i volt az első alkalma annak a tudásátadásnak, amely kifejezetten a közösségi coaching módszertanát tette tárgyává. A 4IM-projekt részeként eddig is együttműködött Miskolc és Kassa, most azonban az utóbbi város szociális szervezeteinek vezetői a miskolci tapasztalatok mentén merülhettek el az innovatív módszer megismerésében.

Az online egyeztetés során Márczis Márta, a 4IM-projekt szakmai vezetője prezentálta a közösségi coaching módszertanát, míg a kassai résztvevők bemutatkoztak és saját, releváns projektjeikről számoltak be.

A virtuális találkozó zárásaként a felek megegyeztek, hogy az elkövetkező időszakban a kassaiak megvizsgálják, saját terepeiken hol alkalmazható a közösségi coaching. Ezt követően elképzelhető, hogy képzési alkalmakkal folytatódik a tudásátadás.

Nemzetközi eszmecsere a szegénység elleni küzdelemről

Mindössze kilenc terv nyert el európai támogatást a szociális innováció területén; Közép-Európában egyetlenként az önkormányzati kezdeményezésű “Miskolc legyen mindenkié” mottójú 4IM projekt. A miskolciakhoz hasonló törekvés zajlik Toszkána iparilag érintett részein is, ahol jelentős kihívás a szegénység elleni küzdelem. 2023 november végén három észak-olasz város, Livorno, Capannori és Lucca elöljárói és szakértői ismertették a régió társadalmi problémáit a miskolci és kassai szakemberekkel, megosztva velük tapasztalataikat. A szervezeti és működésbeli hasonlóságok mellett a miskolci gyakorlattól való legfontosabb eltérés a toszkán régió gazdag és régmúltra visszatekintő önkéntes hagyománya, valamint az erre épülő szociális szolgáltatások kapcsolata. Olaszországban az elmúlt tíz év alatt megduplázódott a szegények száma, ami az olasz szociális szakembereket és városvezetőket is arra sarkallja, hogy folyamatosan keressék a szociális fejlesztések megoldási lehetőségeit.

Növekvő olasz szegénység

Az egymást követő gazdasági, COVID- és migrációs válságok eredményeként a szegénység ma már sokkal többeket érint, egyben új jelenségeket hozva bukkant fel az olasz társadalom középosztályában. A szakemberek szerint az országban 2008-2018 között megduplázódott a szegénységség, a mélyszgénységben élő családok számát pedig 2,1 millióra teszik, a hajléktalanok számát 100 ezerre.

"Az elmúlt tíz évben a szociális szükségletek robbanásszerű növekedését tapasztaltuk, mely alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az elmúlt 30 év szociálpolitikai hibáin, ugyanis ezekre a jelenségekre nem voltunk felkészülve" - ismertette a jelenlegi helyzetet Andrea Raspanti, Livorno szociális ügyekért felelős alpolgármestere, hozzátéve: “Az Európai Unió lehetőséget adott nekünk, hogy olyan integrált szociális működést dolgozzunk ki a jelenségekre válaszul, amely a rászoruló egyént állítja a korábbinál integráltabb szakmai munka középpontjába.“

Livorno Miskolccal azonos méretű város, ahol a társadalmi kihívások is hasonlóak. A jelentős ipari múlt eredményezte hagyaték mellett a városba nemrég menekültek is érkeztek, akik túlzsúfolt közintézményekben és a város északi peremén lévő lakásokban élnek, nemcsak a korábbinál nagyobb, hanem összetettebb szociális feladatot is adva az szakembereknek. Erre a helyzetre adott válasz lett az integrált szociális megoldás, mely egyablakos ügyintézési pontként biztosít hozzáférést az elérhető szolgáltatások széles skálájához. Az integrált szociális ügykezelésbe tartozik a jövedelem, a foglalkoztatás, a képzés, a fizikai és mentális egészségügy, a lakhatási és egyéb szociális problémák kapcsán történő önkormányzati segítségnyújtás.

Az önkéntesség kultúrája

A magyar és a kassai tapasztalatoktól eltérő, fontos különbség mindezen kihívások mellett, a Toszkánában különösen gazdag hagyományokkal rendelkező önkéntesség. A város legnagyobb ilyen szervezete, a Firenzében 1244-ben alapított Misericordia (“Könyörületesség”), mely évszázadok óta foglalkozik a legelesettebbekkel, akár betegszállításban is segítve őket. A szervezet országszerte mintegy 670 ezer önkéntessel rendelkezik, ebből Livornóban 200 tevékenykedik aktívan. Az ő munkájukat egészíti ki a Máltai Szeretetszolgálat további mintegy 160 önkéntese, valamint tucatnyi más, kisebb szervezet segítője.

Jóllehet a kassai és a miskolci beszámolók alapján az önkéntesség jelensége mindkét városban tetten érhető, annak mértéke a résztvevők számát illetően jelentősen eltér a toszkán számoktól. 

A szociális fejlesztések egyik fontos irányát Livorno alpolgármestere az alábbiakban összegezte: “Az egészségügyi szolgáltatás a társadalom minden tagja által elérhető közszolgáltatás, a szociális szolgáltatás mindeddig viszont csak szűk társadalmi réteg számára volt igénybe vehető. Most ezen szeretnénk változtatni, mert az elmúlt időszakban kiszélesedett a rászorulók köre. Ezért hoztunk létre négy, a foglalkoztatási szolgáltatásokkal is összeköttetésben lévp integrált szolgáltatási központot, mellyel bárki kapcsolatba tud lépni és amely komplex támogatást tud nyújtani számukra.”

Dolgozó szegények és a minimáljövedelem

A rászorulók között nem csupán a 300 ismert livornói hajléktalant tartják számon, hanem azokat is, akiknek ugyan van állásuk és dolgoznak, de bevételeik nem elegendőek az önfenntartásra (angol szóhasználattal: “working poor”). Az integrált szociális támogatások mellett esetükben felmerül a minimáljövedelem intézménye, amely egyedi helyzeten alapulva adható olyan időszakos (jellemzően pár hónapos) jöveledemtámogatás, amely a méltó emberi élethez szükséges kiegészítő összeget nyújtja számukra. Ennek mértéke jelenleg esetenkénti elbírálásra épülve maximum 400-700 euró.

Szociálpszichológusok és közösségi coach-ok munkában

Az integrált szociális projekt műveletei a helyi viszonyokhoz idomulva az egyes városokban kissé eltérően zajlanak. Míg Livornoban egyetlen bázisról működik, addig az 50 ezres lélekszámú vidéki település, Capannori esetében 10 helyi kirendeltség működik.

Matteo Francesconi, Capannori szociális ügyekért felelős alpolgármestere a következőképpen foglalta össze működésüket: "Az önkormányzat az az intézmény, amely a legközelebb áll az emberekhez. Célunk, hogy megállítsuk a lakosság válságok eredményezte elszegényedést. A társadalmi problémák nagy része a munkanélküliségből fakad, az ezzel való küzdelem viszont egyre inkább integrált választ igényel. Minden hónapban összeülünk és minden egyes érintett esetét, egyéni és családi helyzetét megvitatjuk, megvizsgáljuk, hol, miben tudunk segíteni. Ebben a munkában az önkormányzat szakemberei mellett szociális pszichológus és közösségi coach is részt vesz."

Az integrált szociális munkában a capannori-i önkormányzat három osztálya, a szociális szolgáltatások, az egészségügyi és a foglalkoztatási részleg egyesíti kompetenciáit annak érdekében, hogy eredményesek legyenek a rászorulók segítésében.

A munkában hat szociálpszichológus is részt vesz. Ők az ismert pszichológusi szolgáltatásoktól eltérően nem adnak tanácsot, vagy nyújtanak terápiát, hanem a családokkal, gyerekekkel foglalkozva tartanak fenn párbeszédet, mely során konkflikturfeltárásban és -megoldásban segítik őket, mindeközben értékes információkat szolgáltatva az önkormányzati szakértőknek az érintettek felmerülő problémáiról.

Tanulságok

A toszkán társadalmi problémák és az arra adott önkormányzati válaszok valamelyest eltérőek a magyar kihívásoktól és szociális szolgáltatásoktól, mindazonáltal az intézményi keretrendszer működése tanulságos a miskolci és kassai szakemberek számára (akik részletes szakmai tanulságokat is levonnak a tanulmányútról). A toszkán megközelítés ugyanis a hatóságokon belüli, illetve az önkéntesek és a hatóságok közötti csapatmunkán alapul, valamint az egyén szintjén megvalósuló segítségen és a szolgáltatások közötti szoros kapcsolaton. A helyi közintézmények és az önkéntes szervezetek segítői magától értetődően egyeztetnek és cselekednek a közös célok, mindenkit érintő társadalmi problémák megoldása érdekében. Az olasz szegénység elleni törekvések példája pedig rámutat a kommunikáció és az átláthatóság fontosságára, valamint az együttműködési kultúra kiemelt szerepére.

2023. december

Foglalkoztatással a szegénység ellen - Szakmai találkozón egyeztettek a miskolci szociális szakemberek a szegénység elleni új módszerekről

A szegénység és a szegénységgel szembeni teendők volt a fő témája a szociális szakemberek november 6-i, miskolci megbeszélésének. Az ellátó- és támogatórendszerek munkatársai, valamint a velük együttműködő szervezetek önkéntesei arra keresték a választ, milyen új módszerekkel lehet javítani az elszegényedést okozó egyéni, családi és közösségi körülményeken. A téma nem új, csupán a kapcsolódó jelenségek és látott trendek azok, noha egyik sem sem kecsegtet varázsütés jellegű megoldással. A térség egészére hatással lévő szegénységgel szembeni küzdelemhez 2022-ben a város EU támogatást nyert egy átfogó, új szociális modell kidolgozására. A miskolci szociális szakemberek ugyanis nem adják fel és az egyre nagyobb számú érintett számára ők jelentik az egyetlen reményt a méltó emberi élethez. 

Szociális támogatással az egyéni foglalkoztatottság növelése érdekében - ebben foglalható össze a Miskolc mindenkié” mottójú 4IM projekt célja, mely kivételes, Közép-Európában is páratlan kezdeményezés és amely elnyerte az Európai Szociális Alap támogatását is. A projektben résztvevő szervezetek munkatársai és támogatói tartottak szakmai megbeszélést azzal a céllal, hogy új eszközöket találjanak, amellyel javíthatnak küldetésük eredményességén.

A szakmai találkozón Varga Andrea, Miskolc humán szolgáltatásokért felelős alpolgármestere elmondta, hogy a több mint másfél éve zajló, végéhez közeledő projekt elsődleges célja, a foglalkoztatás növelése a különböző szociális ágazatba tartozó intézmények segítségével, mely egy rendkívül komplex és összetett feladat.

- Ha azt akarjuk, hogy élhető és virágzó városunk legyen, foglalkozunk kell a szegénységgel. A 4IM projekt egy átfogó, összetett és szakmai szempontból komoly kihívás abban az értelemben, hogy új módszereket és intézményi képességeket fejlesztve célozzuk meg régi problémákat. Miskolc abban a sajátos helyzetben van, hogy egyszerre mutatkozik munkahely- és munkaerőhiány. A társadalomban azonban rejlik még tartalék, van olyan munkaképes korú lakosság, akik szociális szakmai segítséggel integrálhatók a foglalkoztatás világába. Ha erre képesek vagyunk, azzal valamennyien nyerünk, az egyének és családjaik, az itt tevékenykedő vállalatok és a város is, mert minél többen dolgoznak, annál gazdagabb a város.” - mondta a szakember hozzátéve, hogy a szociális intézményrendszerben eddig nem volt foglalkoztatási célú támogatást adó szolgáltatás.  

Varga Andrea ismertette, hogy Miskolcon létrejött a Társadalmi Innovációs Tanács, melynek szakértői azt vizsgálják, hogyan lehet kiterjeszteni, javítani a szociális ellátások és szolgáltatások minőségét a szegénységgel kapcsolatos társadalmi mutatók javítása érdekében.

A 4IM Projekt célja olyan új eszközök bevezetése a szociális munkába, amelyek integrált szociális fejlesztést tesznek lehetővé. A szociális ágazat érintettjeit megcélzó novemberi tanácskozás programja ennek megfelelően úgy állt össze, hogy a szféra egyéb innovatív módszerei is bemutatkozási lehetőséget kaptak.

Részképességek munkaértéke

A találkozón Molnár Péter, a Miskolci Szakképzési Centrum igazgatója a szakképzés és a felnőttképzés megújításának középtávú stratégiáját ismertette, különös tekintettel a szakképzési rendszer adta válaszokra a negyedik ipari forradalommal kapcsolatosan. Többek között a foglalkoztatási célokat támogató alternatív programokat, a Dobbantó és a Műhelyiskola kezdeményezését mutatta be, mely képzésekhez a közoktatásból kiesők csatlakozhatnak.

A Dobbantó program az alapkompetencia fejlesztést szolgálja azoknak, akik nem fejezték be az általános iskolát, de már betöltötték 16. életévüket.  A Műhelyiskola képzés keretén belül a szakmunkás képességek részismereteinek elsajátítása a cél, a későbbi részfoglalkoztatás érdekében. Kis, 5-8 fős csoportokban tanulnak egy-egy szakmai részismeretet, jellemzően 8-10 hónap alatt annak érdekében, az ismeretekkel felvértezve már esélyük legyek a munkaerőpicon való elhelyezkedésre.

Miskolcon hagyomány, hogy a szociális munka napjához közeledve egésznapos szakmai programot szervez a Miskolci Egyesített Szociális, és Gyermekjóléti Intézmény. Gúr Péter Attila, az intézmény igazgató elmondta, a 4IM Projekt olyan konkrét programelemeket valósít meg két kiválasztott területen - a Bábonyibércen és a Tetemváron -, amelyek egyfajta pilot-projektként is felfoghatók, és amelyek túlmutatnak a kötelező jogszabályi feladatellátáson. A szakemberek folyamatosan jelen vannak az említett két területen, ismerik a problémákat, és igyekeznek bevonni az érintett helyieket.

Cselekvő részvétel a változásban

A 4IM Projekt kezdeti kihívásainak és kompetencia kereteinek összetett valóságát világította meg Osgyáni Gábor szakmai koordinátor. A miskolci szegénységgel kapcsolatos szakembereknek szinte külön szószedetük, egyre gazdagodó szótáruk van a helyiek által könnyen beazonosítható problémakörökre: nehézipari centrum és annak hagyatéka”, gazdasági leépülés”, szelektív lakosságcsere”, számozott utcák ügye”, Vasgyár”, Lyukó-völgy”, Gordon”, Csorba-telep”, Bábonyibérc”, Tetemvár”, dzsentrifikáció”, telepfelszámolás”, Fészekrakó program”, stb.

Osgyáni Gábor ismertetőjében - többek között - a 4IM Projektben alkalmazott közösségi coaching módszerére építve azt világította meg, mi lehet a városi szegénységgel szembeni hatékony fellépés kulcsa. Ez pedig az aktív, cselekvő közösség megteremtése, a helyiekkel való párbeszéd útján való együttműködés, ezen keresztül pedig a tanult tehetetlenség felszámolása, a személyes aktivitás kialakítása. Ha a szegénységgel érintettek körében sikerül ugyanis elérni a „Sajátomnak érzem, ami történik” gondolatát, akkor esély van arra, hogy a szakemberekkel együttműködve elinduljon a változás, amely végül önmagát eltartani képes egyéni életutak megvalósítására teremt esélyt.

Az összetett kihívásokkal szembeni eredményes fellépés érdekében a résztvevők a közös tapasztalatcsere további folytatásról döntöttek.

2023. november

Ülésezett a Társadalmi Innovációs Tanács

A 4IM-projekt eredményeként létrejött Társadalmi Innovációs Tanács november 29-én tartotta legutóbbi ülését. Az egyeztetéshez csatlakozott Somody Katalin, aki az Európai Bizottság részéről projektmenedzserként érintett a 4IM-projektben.

A Társadalmi Innovációs Tanács 2023 júniusában jött létre a 4IM-projekt kezdeményezésére. A szakértő testület fő feladata a szociális területet érintő kérdésekben szakmai álláspontok megfogalmazása. Ez egyezik a 4IM-projekt egyik alapvető célkitűzésével, amely szerint a szociális szolgáltatások a partnerségeken keresztül is fejleszthetők.

A Társadalmi Innovációs Tanács 2023. november 29-i üléséhez csatlakozott Somody Katalin, aki az Európai Bizottságot képviselte az egyeztetésen. A 4IM-projekt brüsszeli menedzsereként arra volt kíváncsi, hogyan működik mind a program, mind pedig a Társadalmi Innovációs Tanács.

A bemutatták a Társadalmi Innovációs Forrásközpontot, különös tekintettel a terepmunkára, a munkacsoportok működésére. Az együttműködések fontosságát a Társadalmi Innovációs Tanács tagjai is hangsúlyozták, egyúttal visszajelezték pozitív tapasztalataikat a 4IM-projekt és a Tanács működésével kapcsolatban.

Társadalmi innovációs jó gyakorlat a 4IM-projekt

Új megközelítéseket, jó gyakorlatokat bemutató szakmai konferencián ismerhették meg az érdeklődők a 4IM-projekt által elvégzett munkát. A Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pontja Új utakon címmel szervezett rendezvényt november 28-án.

A szakmai programon több innovatív projektet mutattak be. Varga Andrea, Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere, a 4IM-projekt szakmapolitikai vezetője a miskolci megoldásokat ismertette, de a jelenlévők hallhattak kecskeméti, ipolytölgyesi innovációkról, illetve a Szülők Háza modellprogramjáról is.

A fotókat a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pontja készítette.

Nyolcadik alkalommal üléseztek a 4IM-projekt konzorciumi tagjai

Az Initiative for innovative integrated interventions in Miskolc - 4IM (Miskolc shall be a place for everyone) projekt konzorciumi partnerei 2023. november 27-én Miskolcon találkoztak, hogy a legutóbbi alkalom óta eltelt negyedév eredményeiről és tapasztaltairól egyeztessenek. Emellett a stáb előtt álló feladatokról is szó esett.

A konzorciumvezető Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában hibrid találkozón vettek részt a konzorciumi partnerek.

A személyesen és online jelenlévő feleket Varga Andrea alpolgármester, a 4IM-projekt szakmapolitikai vezetője köszöntötte. Ezt követően Dr. Dobák Judit, a Miskolci Egyetem docense ismertette a 4IM-projekt részeként elkészített háztartási felmérés eredményeit.

A Társadalmi Innovációs Forrásközpont vezetője, Krank Andrea a szervezeti egység eddigi eredményeiről és jövőbeli terveiről referált a konzorciumi tagoknak, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a Forrásközpont munkája miként épül be a szociális munkába.

A konzorciumi tagok – az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület, az AEIDL, a HÁRFA Alapítvány és Kassa városa – az előző konzorciumi ülés óta elvégzett feladatokról számoltak be, majd Osgyáni Gábor szakmai koordinátor a következő időszak munkatervét ismertette. Végezetül a 4IM-projekt menedzsmentje a 2. időközi szakmai és pénzügyi beszámolóról tartott előadást.

A lakosokkal közösen a tisztább Bábonyibércért és Tetemvárért

A 4IM-projekt is csatlakozott ahhoz az akcióhoz, amelyet a MiReHu Nonprofit Kft. szervezett az Európai Hulladékcsökkentési Hét alkalmából. A miskolci hulladékkezelési cég egyik szakembere köztisztasági kérdésekkel kapcsolatos közösségi találkozón beszélgetett a Bábonyibércen és a Tetemváron élőkkel. A találkozóknak köszönhetően a helyiek nagyobb rálátást kaptak a hulladékkezelési rendszer működésére, amely tudás a hétköznapi életükben is nagy segítségükre lesz.

Kölcsönösen tanulságos közösségi beszélgetés alakult ki azokból a köztisztasági kérdésekkel kapcsolatos közösségi találkozókból, amelyeket a 4IM-projekt meghívására szervezett a program két területén a MiReHu Nonprofit Kft. A cég környezetvédelmi szakembere ismertető előadásokat tartott a Bábobinybércen és a Tetemváron.

Egyebek mellett kitért arra, hogyan működik Miskolcon a hulladékgyűjtés, –szállítás és –kezelés, kiváltképpen a szelektív irányzat. A gondolatébresztő után párbeszéd alakult ki a helyi lakosok és a szakember között. Jellemzően arra vonatkozóan merültek fel kérdések, hogyan lehet igénybe venni vagy bővíteni a szolgáltatást.

A beszélgetés célja az volt, hogy tényalapú információcsere történjen meg a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevők között. Ezt az indokolta, hogy a tapasztalatok alapján több tévhit is terjed a városrészekben a hulladékgyűjtést- és szállítást illetően.

A lakosok örültek az objektív információknak és a beszélgetéseket követően többen jelezték, hogy csatlakoznának ahhoz a munkacsoporthoz, amely az érintett városrészek köztisztasági helyzetének fejlesztésén dolgozik a Társadalmi Innovációs Forrásközpont koordinálása mellett.

Utóbbi elindításával – és a fentebb részletezett programmal is – a 4IM-projekt a bábonyibérci és a tetemvári lakosok életminőségét kívánja fejleszteni, az érintettek bevonásával.

A szegénység nem csupán pénzkérdés

Közép-Európában egyedülálló szociális innováció zajlik Miskolcon 

A szegénységgel kapcsolatos hazai kihívások számos települést érintenek. Miskolc vezetése 2021-ben a várost érintő problémák valódi mélységével való szembenézést választva a helyiekkel közösen kezdeményezte a problémák beazonosítását a korszerű és hatékony válaszok megtalálása érdekében. A “Miskolc a MI helyünk” gondolatára épülő társadalmi innovációs tervükre az EU Közép-Európában egyetlenként adott támogatást. A különleges  településfejlesztési törekvésről Varga Andreát, Miskolc humán szolgáltatásokért felelős alpolgármesterét kérdeztük.

Számos településfejlesztési és szociális kezdeményezés zajlik az országban. Mitől különleges, vagy  ígéretes az a projekt, amibe belekezdtek Miskolcon és mit értékelt benne az Európai Unió? 

Ha azt akarjuk, hogy élhető és virágzó városunk legyen, tennünk kell valamit a szegénységgel. A 4IM projekt egy átfogó, összetett és szakmai szempontból komoly kihívás abban az értelemben, hogy új módszereket alkalmazva, egyben új intézményi képességeket fejlesztve céloz meg régi problémákat. Nem egy fentről vezérelt “Mit kell csinálni?” módszert követ, hanem a periférián élőkkel együttműködésben fogalmaz meg új irányokat azoknak a szociális és foglalkoztatási szolgáltatásoknak a fejlesztésére, illetve azok összekötésére, egymásra építésére, amelyek aztán terveink szerint a város teljes lakosságára kiterjeszthetők. 

Az Európai Szociális Alap részeként a Foglalkoztatás és a Szociális Innováció Európai Programján (EaSI) belül adtuk be a pályázatot 69 másik projekt mellett. Ebből kilenc kapott támogatást, a miénk Közép-Európában egyedüliként nyert. Ezzel Miskolc egy olyan klub tagja lett, amelynek működési tapasztalatai beépülnek majd az Európai Unió szakpolitikai iránymutatásaiba és döntéseibe, más szóval európai szintű célokat támogató, helyi viszonyokban használható, hatékony támogatási rendszer kiépítése a feladatunk.


Fotó: minap.hu

A régi problémákra és az új módszerekre térjünk ki később, de előbb tisztázzuk, mi a jelentősége projektnek?

A tét az, hogy rendelkezünk-e korszerű, a város valóságával szembenéző, azt alakítani képes közszolgáltatásokkal. Városvezetőként a szociális és foglalkoztatási téma szakértőivel együtt az a feladatom, hogy rendszerben gondolkodjak. Ugyanúgy, mint a miskolciaknak munkalehetőséget kínáló, hozzánk letelepülő vállalatok vezetői, vagy azok a vállalkozások, amelyek itt születnek. Nekünk a valóságot érzékelő, arra reagáló olyan köz- és szociális szolgáltatásokat kell alkotnunk, amelyek a város lakóit támogatják, őket szolgálják, hogy minél többen független és önálló polgárai legyenek a városnak, és aktív szereplői a munkaerőpiacnak.

A meglévő szociális közszolgáltatások nem ezt tették eddig is? 

20-30 évvel ezelőtt alkotott törvényi kereteink, közszolgáltatási módszereink, intézményi képességeink vannak, miközben a világ folyamatosan változott és változik most is. Elég csak a koronavírus járvány teremtette új élethelyzetre és annak máig tartó hatásaira gondolni, de ott vannak a régi problémáink is, amelyekkel az eddigi szolgáltatási rendszereink nem, vagy nem nagyon tudtak mit kezdeni. Az élet változik, a szükségletek és a kihívások változnak, a rendeleteket és az intézményi kereteket folyamatosan felül kell vizsgálni. 

Kezdjük akkor a régi problémákkal. 

A Központi Statisztikai Hivatal 2010-es cenzusa 33, az átlagnál rosszabb állapotú, felzárkózó településrészt azonosított Miskolcon, ezeken élő mintegy 5-6 ezer fős lakossággal. A város szociálpolitikával és szociális szolgáltatásokkal foglalkozó szakembereinek terepi munkája alapján tudjuk, hogy ezen városrészek száma mára örvendetesen 16-ra csökkent. Nagy baj viszont, hogy a lakosságuk majdnem megduplázódott, ma körülbelül 10 ezer fő él ezekben a városrészekben. Meg kell találnunk tehát azokat a szakmai és intézményi módszereket, amelyekkel elősegítjük, hogy a leszakadó rétegek maguk is hozzájáruljanak a szegénység csökkentéséhez.

Hogyan lehet ezzel a problémával megküzdeni? 

Látnunk kell, hogy a marginalizált, és különösen a diszkriminált közösségeknek összetett nehézségeik vannak, amelyekre a fejlesztő szakmának speciális módszerekkel és szociális illetve foglalkoztatási szolgáltatásokkal, újításokkal és egymásra épülő megoldásokkal kell válaszokat találnia. Ezek a csoportok a többségi társadalomhoz képest alapvetően más tapasztalatokkal rendelkeznek az együttélésről, az életet szabályozó normákról, vagy az általuk is lakott település közösségében való személyes részvétel mikéntjéről.

Milyen lépéseket tettek eddig a projektben és miket értek el? 

Először is 2019-20-ban nekiláttunk a szociálpolitikai rendszerünk áttekintésének, hogy megvizsgáljuk a jelen állapotot, az mennyire reagál jól 2021-22-23 kihívásaira. Aztán terepi munkába kezdtünk, hogy lássuk a valóságot, és hogy fel tudjuk mérni a problémák mélységét, sajátosságait. Ebben vetettük be például az idehaza még újdonságnak számító módszertan, a közösségi coaching eszköztárát.

Ez egy új szakma? Mivel foglalkozik Miskolcon a közösségi coach? 

A közösségi coach egy iránymutató személy, aki támogatja a közösségeket és szervezeteket céljaik azonosításában és elérésében. Ő a helyi közösség önszerveződésének és újjászerveződésének előmozdítója. Támogatja és mentorálja az érdeklődők és különösen az aktív szerepre vállalkozók köreit. A közösségi coaching egy olyan fejlesztési eszköz, amely a közösség tagjait arra ösztönzi, hogy érdekeik, valamint érdeklődésük szerint együtt cselekedve kibontakoztassák az egyénekben és a közösségben rejlő lehetőségeket, amelyek aztán segítséget és kapaszkodót nyújthatnak a mélyszegénységből való kitöréshez. A 4IM projekt keretében a 16, az átlagnál rosszabb állapotú, felzárkózó városrészből kiválasztott két településrészen: a Tetemváron és a Bábonyibércen kezdték meg a közösségi coach-ok a munkájukat. A velük való együttműködés célja, hogy megtudjuk, mik a helyi igények és a párbeszéd révén többet lássunk az ott élők mindennapjairól, illetve hogy velük együtt kidolgozzuk azt a módszertant, amelyet később intézmények és szolgáltatások fejlesztéséhez is használni tudunk.

Mi a tétje a 4IM projektnek? 

Ez egy intézményfejlesztési projekt is, amely révén kidolgozhatjuk azokat az új szolgáltatási utakat, amelyek támogatni tudják az átlagnál rosszabb állapotú, felzárkózó településrészeken élő miskolciakat saját helyzetük javításában, a miskolci közösséghez való jobb integrációban, beleértve a bekapcsolódást a munka világába. Miskolcon ugyanis abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy egyszerre van nálunk munkahely- és munkaerőhiány. Alpolgármesterként hiszem, hogy a társadalmi valóságunkra reagáló, megfelelő szociális és az azzal összekötött foglalkoztatási támogató rendszerrel e két jelenség közelebb hozható egymáshoz és a hozzánk érkező cégek több munkaerőt találnak majd itt a jövőben, mint amennyit most látunk. 

Lesz más innováció is a projektben? 

Vizsgáljuk a minimáljövedelem bevezetésének lehetőségét is. A közhiedelemmel ellentétben a szegénység ugyanis nem csak pénztelenséget jelent, ahogy az abból való kiutat sem kizárólag a pénzkérdés képes megoldani. A minimáljövedelem nem járulékalapú pénzbeli juttatás, legfontosabb funkciója, hogy azoknak is biztosítsa a megfelelő és alapvető közszolgáltatásokhoz, például egészségügyi ellátáshoz, gyermekgondozáshoz vagy az energetikai, közlekedési, digitális kommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférést, akiknek ehhez nincs elegendő forrása. A funkciója az, hogy pótolja mindazt, ami az adott személyek számára hiányzik a méltó emberi élethez. A minimáljövedelem nem azonos a feltétel nélküli alapjövedelemmel, ugyanis nem feltétel nélküli. A minimáljövedelem fontos része a személyre szabottság mellett az, hogy az érintett együttműködik a kijelölt szociális és foglalkoztatási szervezettel. Ha nincs együttműködés, nincs támogatás. Ennek társadalmi haszna, hogy a szakemberek többet megtudnak az érintettekről és további olyan körülményeket tárhatnak fel, például fizikai betegséget, vagy mentális blokkokat, amelyek gátolták az egyének munkaképességét, vagy munkába állását és az együttműködés révén további személyre szabott segítséget tudjunk adni a munkaerőpiacra jutás érdekében.

Mennyi időre szól a projekt és milyen eredményeket értek el eddig? 

A projekt 2021 novembere és 2024 júniusa közötti, 30 hónapig tartó munkát jelent. Minden korábbi programtól abban is különbözik, hogy a két kiválasztott városrészben ráébresszük a lakosságot, ők is tehetnek körülményeik javítása érdekében, valamint arra, hogy nélkülük semmi nem fog változni. Ezért egyrészt velük együttműködve apró, de fontos feladatokat tűztünk ki és valósítottunk meg közösen. Ilyen volt például a bábonyibérci lépcsősor felújítása. A helyiek jelezték, hogy a gyerekek az iskolába, felnőttek a munkahelyre, vagy hivatalba menve eddig esős időben csak sáros cipőkkel tudtak menni, ami gyakran konfliktusokat szült és erősítette a velük szembeni sztereotíp véleményeket. Velük közösen felújítottuk a lépcsősort. Ilyen apró lépésekkel tudjuk javítani egyrészt az emberi méltóságot, másrészt csökkenteni a többségi társadalommal való hétköznapi feszültségeket. De volt a szomszédos városrészeken élőkkel közös, jó hangulatú patakmeder tisztítás, ahol a közös munka során rájöttek, hogy vannak azonos problémáik is és érdemes ezek ellen közösen tenni. De voltak a környék iskolásaival gyerektalálkozók, amelyekből közös játékok, színházlátogatás, kerti magaságyás készítés és idegennyelv tanulás valósult meg.

Mi lesz a projektben megszerzett tanulságokkal és tapasztalatokkal?

Folyamatosan gyűjtjük és értékeljük a tanulságokat. Polgármester úr azért hozta létre a Társadalmi Innovációs Tanácsot, hogy a Tanács konkrét javaslatokat tegyen az önkormányzat számára, milyen szociálpolitikai változtatásokra van szükség. A projektnek emellett földrajzilag távolabbi kihatása is van. A Miskolchoz nagyon hasonló társadalmi és gazdasági jelennel, valamint közelmúlttal rendelkező Kassa, mint testvérváros is használni tervezi a tapasztalatainkat saját kihívásainak kezelésére. Ezen felül pedig a kormányzat részére is jelzéseket teszünk arról, milyen országos szintű jogszabályi változtatásokat látunk szükségesnek.

Az innovatív szociális szféráért dolgoznak

Partnerségek a szociális munkában címmel rendeztek szakmai összejövetelt a területen dolgozó szakemberek számára 2023. november 6-án. A tudományos találkozón a másfél éve indult 4IM program részleteit mutatták be. A projektben résztvevő szakemberek elsősorban a leszakadó városrészekkel, az ott élők felzárkóztatásával foglalkoznak.

A projekt célja olyan új eszközök bevezetése a szociális munkába, amelyek integrált szociális fejlesztést tesznek lehetővé. A szociális munka hetére tervezett szakmai konferencia célja az innovációk szélesebb körű bemutatása volt. Az ágazat összes érintettjét megcélzó tanácskozás programja ennek megfelelően úgy állt össze, hogy a szféra egyéb innovatív módszerei is bemutatkozási lehetőséget kapjanak.

A rendezvényt megnyitó Varga Andrea alpolgármester, a 4IM-projekt szakmapolitikai vezetője elmondta, a projekt megvalósítására még 2021-ben nyert uniós forrást a város, az azóta eltelt időben áttekintették a város szociálpolitikai, támogatási rendszereit, a szolgáltatásokat, majd új struktúrákat alakítottak ki. Ma már több emberhez tudnak eljutni.

- Elsősorban a foglalkoztatás erősítése a célunk, illetve az, hogy mindenki a saját erejéből tovább tudjon lépni - mondta, hangsúlyozva a megszokott intézményi struktúrák és a keretek tágítását.

Az alpolgármester hozzátette, Miskolcon még van olyan munkaképes korú lakosság, akiknek segítséget nyújthatnak foglalkoztatási tanácsadókkal - a szociális intézményekben eddig nem volt ilyen típusú szolgáltatás.

Varga Andrea felidézte, Miskolcon már létrejött a Társadalmi Innovációs Tanács. A szakértőkből álló csoport azt vizsgálja, hogyan lehet kiterjeszteni, javítani a szociális ellátások és szolgáltatások minőségét.

A konferenciától azt várták, hogy a szociális szakemberek olyan új "eszközöket" találnak, amelyekkel javulhat az eredményesség - ehhez bátorságra és innovációra van szükség az alpolgármester szerint.

Miskolcon már hagyomány, hogy a szociális munka napjához közeledve egésznapos szakmai programot szervez a Miskolci Egyesített Szociális, és Gyermekjóléti Intézmény. Gúr Péter Attila igazgató elmondta, a 4IM olyan konkrét programelemeket valósít meg két területen - a Bábonyibércen és a Tetemváron -, amik egyfajta pilot-projektként is felfoghatók, és amik túlmutatnak a kötelező jogszabályi feladatellátáson. A szakemberek folyamatosan jelen vannak az említett két területen, belülről ismerik a problémákat, és igyekeznek bevonni az érintett helyieket.

- Egyúttal közösségeket is szervezünk, hiszen többéves tapasztalat, hogy ahol jól működő közösség fejlődik, ott előbb-utóbb a kemény munkával megtett, apróbb lépéseknek sokkal nagyobb hozadéka van - fogalmazott.

A konferencia több mint 100 résztvevője mindezeknek megfelelően először három gondolatébresztő előadást hallgatott meg. Osgyáni Gábor, a 4IM-projekt szakmai koordinátora a program innovatív eszközeiről beszélt. Ezt követően Molnár Péter, a Miskolci Szakképzési Centrum főigazgatója ismertette a Miskolci Szakképzési Centrum innovatív oktatási módszereit, végezetül pedig Dávid Ferenc, a Kékpont Alapítvány Innovációs munkacsoportjának vezetője mesélt "A józanság háza" nevű program tapasztalatairól.

Az ebédszünetet követően interaktív szekciókkal folytatódott a program, amely során az érdeklődők az előadásokban ismertetett innovációk gyakorlati vetületeivel ismerkedhettek.

Az írás alapját a minap.hu cikke adta.

2023. június

Előtérben az integráció

Németország közepén, Frankfurt am Main agglomerációjában fekszik Offenbach, az ország legsokszínűbb városa. A 4IM projektben részt vevő magyar és szlovák partnerek ellátogattak júniusban a városba, hogy megismerkedhessenek a sikeres integráció néhány tanulságával.

2023 júniusának két forró napján a magyarországi Miskolcról és a szlovákiai Kassáról érkezett látogatók egy csoportja a németországi Frankfurt agglomerációjában fekvő Offenbachban járt. Matthias Schultze-Böing, az EaSI által finanszírozott CRIS projekt vezetője és a MainArbeit városi munkaügyi központ szürke eminenciása fogadta őket.
A kétnapos tanulmányút programja németországi foglalkoztatási és szociális ellátórendszeréről szóló előadásokat, a közeli Nordend városrészben tett sétát, valamint a Caritas, a városi tanács egyik legfontosabb partnerének irodájában tett látogatást tartalmazta.
Az AEIDL által szervezett látogatás lehetővé tette, hogy az egyes országokban a legkiszolgáltatottabb csoportok integrációjával foglalkozó szereplők elgondolkodjanak azon, hogyan lehetne a miskolci és kassai viszonyokhoz igazítani a más európai városokban kialakított jó gyakorlatokat.
Sokszínűség
A 140 000 lakosú (körülbelül Miskolc méretű) Offenbach arról nevezetes, hogy Németországban itt a legmagasabb a migránsok aránya a lakosságon belül - a lakosok 32%-a külföldi születésű, és 70%-uk migrációs háttérrel rendelkezik. A németországi bőripar történelmi központja ma a szállítás, a logisztika és a szolgáltatások ágazatában foglalkoztat sok embert. A 88 000 embert foglalkoztató frankfurti repülőtér 20 km-re van, a művészeteket, formatervezést és zenét felölelő kreatív ipar szintén jelentős munkaadó.
Sokan úgy látják, hogy Offenbach példát mutat a migráns munkaerő sikeres integrálására. Ennek egyik kulcstényezője, hogy lakossága számos országból származik. A törökök alkotják a legnagyobb közösséget, de a városban több mint 150 nemzetiség él, négy közösség - török, román, bolgár és görög - több mint 5000 főt számlál, további három - horvát, olasz és lengyel - pedig több mint 4000 főt. Ez a sokszínűség egy egyszerű tényre mutat rá: az ember nem boldogulhat az anyanyelvén, meg kell tanulnia németül. Ha megvan ez a készség, megnyílik a munkahelyi mobilitás lehetősége.
Természetesen a társadalmi integráció nem csak a munkahely meglététől függ, hanem a jövedelemtől és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől is - az EU aktív befogadási stratégiájának három pillérétől. Bismarck óta a német társadalombiztosítási rendszer két pillérből áll: a biztosítási alapú rendszerből a rendszeres fizetett munkát végzők számára, és a jóléti rendszerből a többiek számára. Ezt a megosztottságot 2005-ben a Hartz IV reformok révén sikerült felszámolni. A két rendszer még mindig létezik, de már szorosan együttműködnek. A Sozialgesetzbuch III (SGB III) a munkanélküliek biztosításával, míg az SGB II a jóléti szolgáltatások elosztásával foglalkozik. Ez az egységes rendszer havi 503 eurós minimális jövedelmet garantál, függetlenül attól, hogy valaki dolgozik vagy sem. Országos szinten a kedvezményezettek mintegy 55%-a migrációs háttérrel rendelkezik.

Az integráció általánossá válik
Ez az integrált megközelítés önkormányzati szinten valósul meg. Nincs külön integrációs politika - ez mindenki ügye. A szervezeti egységek a kapcsolatok bonyolult mátrixa szerint működnek együtt, a négy fő pillér a foglalkoztatás, az oktatás, a városfejlesztés és a társadalmi kohézió. Például:
•    a foglalkoztatási osztály foglalkozik a munkahelyekkel, a készségekkel, vállalkozói kompetenciákkal és az iskola és munka közti átmenettel;
•    az oktatási osztály szociális munkát végez az iskolákban, és kora gyermekkori nyelvtanulást kínál;
•    a városfejlesztési osztály olyan vegyes kialakítású helyeket épít, amelyekkel elkerülhető a szegregáció;
•    a társadalmi kohéziós osztály felügyeli a közösségek politikáit és a migránsok civil társadalomban való részvételét.
Matthias Schulze-Böing szavaival élve ez „a koordináció soha véget nem érő története”.
Az ügyfelek iránti hozzáállás is integrált: a tanácsadók, hogy segítsenek leválni a segélyekről, intenzíven dolgoznak az egész családdal, elmagyarázzák nekik az eljárásokat, nyomtatványok kitöltésében és problémáik megoldásában is segítenek, emellett elkísérik őket az állásinterjúkra. Alapvető szabály a család mint rendszer kezelése, a családtagok kulturális preferenciáinak elfogadása és a bizalom építése. Érdemes kiemelni, hogy az egész rendszert a MainArbeit - a munkaügyi központ - koordinálja, nem pedig a szociális szolgáltatások osztálya, amely integrált adatbázist épített ki a foglalkoztatási, szociális és ellátási információk összehangolására. A kiválasztott ügyfelek proaktív munkaközvetítési szolgáltatásban részesülnek.

Körzeti irodák
A Nordend-túra a Goetheplatzon található Stadtteilbüro (városrészi iroda) épületében kezdődött, ahol Marcus Schenk koordinátor az általános iskolával szemben lévő multifunkcionális helyiségben elmagyarázta, hogyan működik a körzeti iroda. A Stadtteilbüro mintát kínál a két miskolci városrészben, Bábonyibérc és Tetemvár környékén kialakítandó elérési pontok kialakítására.
Offenbach önkormányzata 2005 óta öt ilyen irodát hozott létre. Ezek mindegyike mintegy 10 000 fős lakosságot szolgál ki, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint a két miskolci városrész lakossága. A bürokratikus megközelítés elkerülése érdekében a helyi szervezetek szerződéses alapon működtetik őket, amelyek magánvállalkozások, nem pedig közösségi egyesületek. Pezseg bennük az élet, számos közösségi tevékenység középpontjában állnak: iskolán kívüli klubok, könyvcserék, amatőr színjátszás, videojátékok, az úttestből kialakított közösségi kertek. Az autók eltávolítása a tájból lassan halad.
Nordend előnye, hogy vegyes városrész, ahol a középmagas lakóépületek között olyan ipari létesítmények találhatók, mint például a Heyne Fabrik, egy régi csavargyár, amely ma már műemlékvédelem alatt áll és felértékelődött, és amelyben többek között a Levi Strauss farmergyártó németországi központja található. A városrész sűrűn beépített, de van egy "tüdeje", az északi szélén folyó Main folyó dokkjai. Itt, az újonnan épült lakótömbök és a megmaradt kikötői daru között van hely a közösségi kerteknek és a napozásnak is.

A sokszínűség rugalmasságot hoz
A Caritas offenbachi kirendeltségén tett látogatás rávilágított arra az irónikus tényre, hogy a megfeszített munkaerőpiac veszélyeztetheti a közösségi kezdeményezéseket. A munkaintegrációs szociális vállalkozás (WISE) CariJob állami támogatásra támaszkodik, hogy 19 munkahelyet biztosítson a "munkaerőpiactól távol álló" emberek számára, akiket régi bútorok összegyűjtésével és elfogadható áron történő értékesítésével foglalkoztatnak. A támogatás nemcsak a béreket, hanem a szakmai vezetők magjának költségeit is fedezi. A gond az, hogy manapság a CariJob nem talál elég rászoruló munkavállalót. Jelenleg a helyeknek csak mintegy 60%-a van betöltve. Ez gyakorlatilag a felére csökkentette a bevételeit, és a túlélése veszélybe került. Az egyik megoldás lehet a bevételi források diverzifikálása, például a hulladékgyűjtő részleg meggyőzése, hogy járuljon hozzá a működési költségekhez. Lehetőség van a bútorjavítás- és felújítás fejlesztésére is, ami a szakképzést is beillesztené a folyamatba. A sokszínűség itt is rugalmasságot hoz.
Az intézmények számítanak
Miközben a látogatók megvitatták a tanultakat, leginkább az ragadta meg őket, hogy Németországban a jóléti szervezetek milyen erős hagyományokkal rendelkeznek, és a nagyfokú bizalom lehetővé teszi a hatékony partneri viszonyokat és a kapcsolatépítést. A bizalom, amelyen a város hálózati stratégiája alapul, évtizedek és évszázadok alatt épült ki. Ehhez képest Magyarországon hiányzik ez az intézményi mélység.
A MainArbeit által felállított változatos menü gazdag tanulási lehetőséget kínált a magyar és szlovák látogatóknak. Ha a Stadtteilbüro modellje a szükséges nagyságrend miatt közvetlenül nem is átvihető, az a mód, ahogyan az önkormányzat az integrációt mint horizontális prioritást kezeli, valamint a belső és külső együttműködésre való törekvése értékes tanulságokkal szolgál.
További olvasnivalók
4IM project: https://en.miskolc.hu/4im
MainArbeit: https://www.mainarbeit-offenbach.de/ 
„Az érkezés városa" Offenbach am Main. Kihívások a városfejlesztési és integrációs politikák számára, Matthias Schulze-Böing: https://www.schulzeboeing.de/fileadmin/user_upload/PDF/Downloads/Migrati...

Toby Johnson, AEIDL
 

„Példaképek lettetek az elmúlt hónapokban”

Videós projektekkel zárták le a 4IM projekt mentorálási akciótervének első évét a tetemvári projektterület diákjai, akik bábonyibérci diákokkal együtt erdei iskolai kiránduláson is részt vettek.

A tanév végéhez közeledve a 4IM Projekt tetemvári projektterületén élő diákok videós alkotásaikat mutatták be a projekt mentorálási programja első évének zárásaként. A miskolci Petőfi Sándor Általános Iskola harmadik és ötödik osztályos diákjai, a miskolci Lévay József Református Gimnázium 9. évfolyamos diákjai diákjainak segítő támogatásával igazi alkotó közösségé kovácsolódtak az elmúlt hónapok során.

Elek Ildikó, a harmadikosok osztályfőnöke igazi közösségi élménynek nevezte diákjai alkotását, és a siker láttán arra ösztönözte őket, a következő tanévben újabb projekteket készítsenek, többet is. „Példaképek lettetek az elmúlt napokban” – ezekkel a szavakkal összegezte az ötödikesek videós projektjét Püspöki Péter osztályfőnök. A petőfisek nem csak filmes munkákkal, hanem rajzokkal, az iskolára utaló Petőfi-kvízzel és rajzkiállítással is készültek, amelynek szintén az iskola tornaterme adott helyett. A vendégek között a 4IM Projektben részvevő miskolci önkormányzat, a Forrásközpont, az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület munkatársai és a Lévay József Gimnázium mentordiákjai is ott voltak, akik a közös interaktív csapatjátékban is részt vettek.

A 4IM projekt mentorálási akciótervben megvalósuló programok során a miskolci Lévay József Református Gimnázium 9. évfolyamos diákjai a 4IM projekt tetemvári városrészében élő tanulókkal, a Petőfi Sándor Általános iskola 3. és 5. osztályos növendékeivel alakítottak ki együttműködést, vettek részt közös tevékenységeken.  A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tanulói a 4IM Projekt másik területét érintve, a Bársony János Általános Iskola bábonyibérci diákjait karolták fel.

A tetemvári és bábonyibérci diákok júniusban két erdei iskolai programon is részt vettek. Június első hetén az Északerdő Zrt. Miskolc Csanyiki Erdőház Erdei Iskolájában ismeretterjesztő vetélkedőn mérték össze tudásukat. A hónap cégén az Északerdő Zrt. Varbó-Fónagyságban működő Bagolyvár Erdészeti-Erdei Iskolájában irányított beszélgetésen vettek részt a miskolci önkormányzat és a 4IM projekt képviselőivel, munkatársaival. Az Északerdő munkatársai az ökotudatosság elméleti és gyakorlati jelentőségére, alkalmazására felhívó foglalkozásokat tartottak, majd a diákok vadászkutya bemutatón is részt vehettek.

 

2023. március

A szociális akcióterv is segíti már a 4IM projekt résztvevőit

Jó minőségű használati és ruházati cikkek váltak elérhetővé a 4IM projekt területén élők számára projekt szociális akciótervének köszönhetően.

Március 20-án a projekt irányító szervezete, a miskolci önkormányzat által létrehozott Forrásközpont szervezésben Hollandiából származó gazdag küldemény érkezett Miskolcra. A 24 tonnás szállító rakterét teljesen megtöltötték a különféle árucikkek, mennyiségükre, sokféleségükre jellemző, hogy kipakolásuk több órát vett igénybe.

A 4IM projekt két célterületén, működő akciócsoportok tagjai, illetve a Bábonyibércen és Tetemváron élők, akiket előre értesítettek a lehetőségről, a helyszínen választhattak a számukra fontos tárgyak közül.  A szétválogatás, értékelést, az igények felmérését követően a Forrásközpont munkatársai a projektterületeken élőknek is juttatnak a küldeményből, akik nem tudtak részt venni a küldemény érkezésekor.

A Forrásközpont az általa kidolgozott hat akcióterv közül a szociális akciótervet már múlt év végén elindította. Karácsony előtt használatba még nem vett vadonatúj cipőket vehettek át a leszakadó városrészben élők a bábonyibérci közösségi házban. Az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott épületet a helyi akciócsoportból alakult Bábonyibérci Önsegítő Közösség tagjai maguk újítottak fel ősszel kívül-belül – ezzel megalkották Bábonyibérc első közösségi házát.

Március elején a nemzetközi nőnap ünnepéhez közeledve, több mint félmillió forint értékű, különböző méretű és fazonú, új női cipőt osztottak ki a Bábonyibérci Önsegítő Közösség munkatársai. Januárban a 4IM projekthez csatlakozva jótékonysági ruhaosztást tartottak a BÖK közösségi házában.

Mit rejtenek a színház kulisszái? Felfedezésen a 4IM projekt mentorált diákjai

A Miskolci Nemzeti Színház nézőtérről nem látható titkait fedezték fel a 4IM Projekt mentorálási programjában részt vevő diákok.

Március 29-én a Lévay József Református Gimnázium mentoráló diákjai a miskolci Petőfi Sándor Általános iskola 3.- 5. osztályos diákjaival együtt tekinthettek be az idén kétszáz éves Miskolci Nemzeti Színház takarásban lévő kulisszái mögé. A diákokat az intézmény sajtókapcsolati munkatársa, Méder Noémi vezette körbe a színház nézőtérről sohasem látható világába. A látogatásra a 4IM projekt részeként kerülhetett sor a miskolci önkormányzat projektirányító operatív szervezete, a Forrásközpont által fejlesztett mentorálási akcióterv részeként. Ennek során a gimnázium diákjai a két projektterületen élő diákokkal tanulói, baráti kapcsolatot alakítva ki, közösen vesznek részt ismeretátadó, fejlesztő és játékos programokon.

A látogatás alkalmával az ifjú látogatókat beavatták a színpadi hóesés és eső készítés rejtelmeibe, a világítás, a díszlet- és színpad mozgatás titkaiba, bepillantottak a zenekari árokba, a díszlettárba, bejárták az összes játszóteret kívül-belül. A diákok a látogatás mind oldottabbá váló hangulatában egyre több kérdést tettek fel a színház alkalmai idegenvezetőjének, akitől például azt is megtudhatták, milyen állatok kerültek színpadra. A válasz a tanulókat és a kísérő tanárokat is meglepte, egy alkalommal egy valódi lónak is szerepet adtak a mindent jelentő deszkákon. A diákok olyannyira élvezték a színpad varázsló hangulatát, hogy többen tánctudásukat is megvillantották.

A 4IM projekt mentorálási akciótervében a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tanulói is részt vesznek, akik a bábonyibérci projektterületen élő Bársony János Általános iskolai diákjait karolják fel.

 

Sorra indulnak a 4IM projekt akciótervei

Lufiterelés, kertészkedés, pizzás ismerekedés az iskolában

A 4IM projekt előrehaladása mérföldkövének tekinthető, hogy az operatív irányítását végző miskolci önkormányzati szervezet, a Forrásközpont szervezésében hat szolgáltatási csomagba foglalt akciótervek sorra indulnak el a két projektterületen élők számára. A csomagok alulról jövő kezdeményezéseket javaslatokat tartalmaznak, melyeket a bábonyibérci és tetemvári helyi akciócsoportok fogalmaztak meg, és a Forrásközpont támogatásával öntötték formába.

A projekt során az alábbi kezdeményezések valósulnak meg:

Foglalkoztatást segítő, munkaerőpiaci akcióterv,

Mentorálási akcióterv,

Hulladékkezelési akcióterv,

Lakhatási akcióterv,

Közösségi akciók és közösségi rendezvények akcióterv,

Szociális Támogatások akcióterv.

A Forrásközpont és a konzorciumi partner Abaújrakezdés több hónapos szervezése már a múlt ősz folyamán kezdetét vette, hogy a mentorlásási programot sikerre vigyék. A mentorálási akcióterv keretében a miskolci Lévay József Református Gimnázium 9. évfolyamos diákjai a 4IM projekt tetemvári városrészében élő tanulókkal, a Petőfi Sándor Általános iskola 3. és 5. osztályos növendékeivel kezdtek segítő együttműködésbe.  A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tanulói a Bársony János Általános iskola bábonyibérci diákjait karolják fel.

Elsőként a Jezsuita Gimnáziumban ismerkedtek a diákok egymással illetve a hatalmas intézménnyel, és közös ebéden vettek részt. Ezt követően az általános iskolások látták vendégül a gimnázium diákjait, akikkel közösen magaságyásokat alakítottak ki az intézmény kertjében, de nem maradt el a közös játék önfeledt öröme sem a programból. A diákok az otthonaiknál is alkalmazhatják a friss megszerzett kertészeti tudást, a magaságyások telepítésével a kerti növényeket a talajszint feletti eszközökbe ültetve. A termőföldet ezekben különböző anyagokból készült keret fogja össze, ami leggyakrabban fából készül, de lehet tégla, beton, kő, fém vagy szalmabála is.

Március elején a Petőfi Sándor Általános Iskolába látogattak a Lévay diákjai, akiket nagy szeretettel fogadtak az intézmény vezetője, Simon Éva, tanárai, tanulói. Szabó Péter, az Abaújrakezdés prevenciós szakértője tartott rendhagyó ismerkedő, a tanulók iskolai életét, terveit, élményeit megismerő „osztályfőnöki órát”, amelyet a diákok egyformán jelesre értékeltek. A petőfisek színpadi műsorral várták a Lévay diákjait, akikkel aztán közös csoportokat alkotva versengtek, az evolúciós, a lufiterelő, a magas Déva várát építő ügyességi játékon. A mindvégig jó hangulatú és a diákokat egymáshoz közelebb hozó közösségi programot vidáman zajos pizzázással zárták.

 

A 4IM projekt bábonyibérci közössége aktívan vette ki részét a tavaszi takarításból

Teljes sikerrel zárult a 4IM Bábonyibérci projektterületén a környezettudatos szemléletváltással összekötött tavaszi szemétgyűjtés.

 A Bábonyibérci Önsegítő Közösség (BÖK) tagjai szelektív gyűjtést alkalmazva a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. (MIREHU) által átadott valamennyi szemeteszsákot megtöltötték. A BÖK-nek ez már sokadik sikeres közösségteremtő akciója volt a 4IM-projekt keretében.

A 4IM projekt megvalósítása révén megalakult BÖK március 18-án csatlakozott a Miskolcot átszelő Szinva patak teljes megtisztításának városi akciónapjához. A BÖK hívására számos bábonyibérci család vett részt a szemétszedésen, akik több órákon át gyűjtötték a szemetet a patakot övező domboldalon. A közösség tagjai a Szinvába torkolló 6,8 kilométer hosszan kanyargó Pece-patak bábonyibérci ágánál takarították el a hulladékot. A Pece-patak ma már alacsony vízhozammal csörgedez, ám korábban még malmokat hajtott, pusztító erejét a XIX. századi, Magyarország legtöbb áldozatot követelő 1878-as nagy miskolci árvízének idején is megmutatta.

A hulladék összegyűjtését a BÖK közösségi házánál a Simon Gábor, a MIREHU szállítási vezetője tartott szemléletformáló előadása előzte meg, amelyben a szelektív hulladékgyűjtés módjaira, fontosságára, hasznosságára hívta fel a figyelmet. Az ott elhangzottakat a különböző anyagú hulladékok gyűjtésnél alkalmazni tudták a bábonyibérci közösség tagjai. A márciusi közösségi szemétgyűjtés jó hangulatú pizzaebéddel zárult.

Társadalmi kohézió nélkül, példamutatás nélkül szétesnek a különböző körülmények között élő, de városlakóként egy csoportot alkotó közösségek, ezért is volt fontos a bábonyibérciek aktív kiállása a tudatos, kímélő, figyelmes környezethasználat támogatásában. A közösségi összefogás eredményeként a Bábonyibérc BÖK-kel szomszédos részein, a környező utcákban élőkkel is javul a kapcsolat, elősegítve az együttműködést, amely a 4IM-projekt egyik alapcélkitűzése. A többszereplős együttműködés kulcsfontosságú az olyan összetett társadalmi kihívások sikeres kezeléséhez, mint a sérülékeny csoportok integrációja.

A BÖK-nek ez már sokadik sikeres közösségteremtő akciója volt. Tavaly lépcsőt javítottak, több alkalommal szemetet szedtek, árkokat takarítottak, közteret virágosítottak, és külső-belső felújítással megteremtették Miskolcon az első bábonyibérci közösségi házat. A kerítést és az épület környezetét már nyáron megszabadították a gaztól, szeptemberben pedig összegyűjtötték a közösségi házat övező közterületekről a hulladékot. A közösség önként vállalta fel ezt a feladatot, mert fontosnak tartották a csoport működéséhez, aktivitásának fenntartásához. Ezzel valójában közösségi házat hoztak létre egy olyan városrészben, ahol eddig semmilyen kulturális, gyülekezési, közösségi pont nem létezett.

A 4IM innovatív modellt tesztel Miskolcon, hogy a kiszolgáltatott körülmények között élő lakosság számára elérhetőbbé tegye a szolgáltatásokat, és képessé tegye őket arra, hogy a változást elősegítő személyekké váljanak. A környezettudatos közösségi szemétszedés szerves része a 4IM-projekt társadalmi csoportokat aktivizáló, önsegítő tevékenységei erősítésének, cselekvésre buzdítva a tetemvári és bábonyibérci polgárokat. A 4IM projektben kidolgozás alatt álló innovatív integrált szolgáltatáscsomag eredményeként változást jön létre a város szociális és foglalkoztatási szolgáltatásaiban a hátrányos helyzetű városrészek igényeinek megfelelőbb és hatékony kielégítése érdekében.

 

2022. december

Telt házas Mikulás-ünnep Bábonyibércen

30 bábonyibérci családnál járt a 4IM projekt Mikulása

A Bábonyibérci Önkéntes Közösség (BÖK) újra akcióba lépett! A karácsonyi ünnepkör közeledtével a vársorész gyermekei számára közösségi eseményt szerveztek.

A rendezvény célja a városrészben a szomszédi kapcsolatok megerősítése, a kirekesztettség érzésének csökkentése, az együttműködési készség növelése volt.

Mindezek érdekében adományt gyűjtöttek, önkénteseket kerestek meg, partnerségi kapcsolatokat építettek, a közösségi házat pedig felkészítették az ünneplők fogadására. A rendezvényen a gyermekeknek lehetőségük volt kézműves tárgyakkal készülni a szeretet ünnepére. Az esemény után a BÖK Mikulása személyesen kereste fel a telep gyermekes családjait, ennek köszönhetően 30 család karácsonyát tették szebbé.

 

December 5-én a vidám, meghitt hangulatú Mikulás-ünnepet a projekt elérési pontjaként működő közösségi házban rendezték, amelyet az akciócsoport tagjai újítottak fel, festettek ki, tették rendbe az ősszel.

Délután 4 órától várták a gyerekeket, akik teljesen megtöltötték a karácsonyi pompába öltöztetett közösségi ház nagy szobáját. A Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem szociológus, szociális munkás, kulturális antropológus hallgatói karácsonyi kézműves foglalkozást tartottak. A gyerekek mindenben részt vettek, az arcfestésben a fiúknál a Pókember-, a lányoknál a pillangóhatás kiváltása volt a legnépszerűbb. A szaloncukrot formáló csillámtetoválást is sokan választották, az asztaloknál pedig sorban készültek a karácsonyi csillagmécsesek. Fél 5 után eljött a pillanat, amikor már nem fért be több ünneplő a helyiségbe.

A foglalkozás az üdítők és édességek fogyasztásával ért véget, majd a 4iM projekt Mikulása kezdte teli puttonyával körbejárni a bábonyibérci családokat, krampusza társaságában – akinek csörgettyűjétől senki sem ijedt meg - harminc családot keresett fel ajándékaival.

2022. november

Cél a hosszú távú megoldások kidolgozása

November 22-én Miskolcon került sor a 4IM projekt negyedéves konzorciumi találkozójára. Varga Andrea, Miskolc város humán területekért felelős alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket, azt hangsúlyozva, számos pozitív kibontakozási lehetőséget tartalmaz a projekt, amelyeket rendszerbe szervezve lehet majd alkalmazni. Hogy a legjobb módszereket megtalálják, folyamatosan választ kell adni a következő kérdésekre. Hogyan gondolkodjanak tovább? Melyik megoldás működik a legcélravezetőbben? Mi az, amin változtatni kell? A válaszok megtalálásához szükség van a konzorciumi partnerek közös munkájára, tapasztalatainak összedolgozására.

Az Abaújrakezdés képviseletében Dernei Balázs a partnerségi kör feltérképezését, az elérési pontok kialakítását, a közösségi coachok segítségével megalakított akciócsoportok, közösségi programok jelentőségét hangsúlyozta. A következő évben érzékelhető segítséget ad a terepen dolgozó két új munkatárs, akik a szolgáltatási csomagok igénybevételében, alkalmazásában is közreműködnek.

Az AEIDL (European Association for Innovation in Local Development) részéről Patricia Martinez sorolta fel az eltelt hónapok eredményeit, a bennük való munkájukat. A szervezet feladatokat végez a tudástár összeállításában, videóinterjúk, filmek készítésében, a szociális befogadásról, közösségi támogatásokról szóló tapasztalataik átadásában, a kommunikációs munka hatékonyságának növelésében, a projektről való nemzetközi tájékoztatásban.

Nagy-Kórodi Annamária a HÁRFA Alapítvány projektmenedzsere arról számolt be, közreműködnek workshopok, kapacitás fejlesztések szervezesében, a fejlesztési kommunikáció kidolgozásban, a kommunikációs munkacsoport munkájában, a partnertérkép kidolgozásában, a projekt értékelésében, disszeminációs anyagok összeállításában, találkozók szervezésében, projektmenedzselésben.

Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője a két projektterületen, Bábonyibércen és Tetemváron a nyáron végzett háztartásfelmérések elemzésének főbb tapasztalatait ismertette, és felhívta a figyelmet, hogy az eredményeinek összefoglalását hozzáférhetővé teszik a konzorciumi tagok számára.

Képes Norbert, Forrásközpont vezetője a partnerségek kialakítását emelte ki beszámolójában, mert csak ezek révén alakulhatnak ki hosszú távú megoldások. Fontos volt megismerni a helyben élők mindennapjait, a leküzdésre váró akadályokat – ezekre a közösségi beszélgetések világítottak rá. A közösségi akciócsoportoknak a projekt megvalósításának motorjaivá kell válniuk, húzta alá, emellett tovább folytatják a projekt megvalósításába bevonható partnerségi kör bővítését. Elsődleges cél a projektben érintett területen élők esélyeinek fejlesztése a szolgáltatási csomagok alkalmazásával, a projektben résztvevők saját céljainak önsegítő közösségépítésével. A komplex módon kialakított modell minta lesz a leszakadó városrészek felzárkóztatásának elősegítéséhez – tette hozzá.

Holdiné Varga Viktória, a miskolci önkormányzat pénzügyi menedzsere a elmondta, időarányosan történnek a pénzügyi teljesítések a projekt előrehaladása során. A források felhasználása az előírt mértékben és keretek között valósul meg.

 

Miskolc polgármestere: kiemelten figyelünk a 4IM projekt sikerére

A Városházán fogadta Veres Pál, Miskolc város polgármestere a 4IM projekt bábonyibérci csoportjainak vezetőit november 16-án. Veres Pál elmondta, kiemelt figyelemmel kezeli a projekt fejlődését, ezért is kezdeményezett személyes találkozást.

A bábonyibérci és tetemvári csoport vezetőji röviden ismertették a közösség szervezésnek, aktivizálásának nehézségeit, az elért eredményeket, és azokat a célokat, amelyek elérésében az önkormányzat segíthet. A bábonyibérciek egyértelmű sikerként beszéltek az önkormányzati épület általuk végzett felújításáról, amely immár bábonyibérci közösségi házként fogadja a projektterületen élőket különböző programokra. A házhoz tartozó, gazoktól megtisztított kertben veteményest és komposztálási parcellákat fognak kialakítani.

A polgármester támogatásáról biztosította a résztvevőket, tavasszal Tetemváron és Bábonyibércen helyszíni bejáráson fog tájékozódni a projektnek köszönhetően elért eredmények hatásairól.

Közösségi munkával varázsoltak közösségi házat

A 4IM projekt bábonyibérci akciócsoportja épületfelújítással új otthont teremtett a közösségnek, a kertet megszabadították a gaztól, a környező közterületeket pedig a hulladéktól.

Novembertől felújított épületben folytathatja közösségszervező munkáját a 4IM projekt bábonyibérci akciócsoportja. A közösség „új otthona” az öntevékeny csoport összefogásának, munkájának köszönhetően teremtődött meg. Az akciócsoport tagjai november első napjaiban leglettelte, kívül-belül kifestette az önkormányzat által a projekterület hozzáférési pontjaként rendelkezésre bocsátott házat. Az épületben a nyílásszárók is megújultak, a szobában padokat, asztalokat helyeztek el, a bejáratot napelemes lámpával látták el – mindezek révén teljesen alkalmassá tették közösségi események tartására.

Az otthonteremtés értékét nem csak a felújított épület adja, hanem maga a teljesen alulról jövő önszervező kezdeményezés. Az önkormányzatnak ugyanis nincs lehetősége anyagi támogatást adni, a projektben nincs forrás beruházások elvégzésére. A közösség önként vállalta fel ezt a feladatot, mert fontosnak tartották a csoport működéséhez, aktivitásának fenntartásához. Ezzel valójában közösségi házat hoztak létre egy olyan városrészben, ahol eddig semmilyen kulturális, gyülekezési, közösségi pont nem létezett. A 4IM projektnek köszönhetően került a felszínre a helyi lakosság igénye közösségi tér létrejöttére és működtetésére, amit a Bábonyibérci Önsegítő Közösség önkéntesen vállalt és megvalósított.

Az akciócsoport idén már több közösségi munkát szervezett: lépcsőt javítottak, több alkalommal szemetet szedtek, árkokat takarítottak, közteret virágosítottak. A kerítést és az épület környezetét már nyáron megszabadították a gaztól, szeptemberben pedig összegyűjtötték a közösségi házat övező közterületekről a hulladékot.

A ház saját erőből való felújítása eddigi legnagyobb vállalásuk volt, az újjávarázsolt épület hosszú távon fog helyet biztosítani a 4IM projekt közösségi eseményeinek.

2022. október

Szolgáltatásokkal segítik a 4IM projektben résztvevő családokat

A 4IM Projekt Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoportja újabb mérföldkőhöz érve tett tanúbizonyságot arról, hogy újszerűen gondolkodva, a megszokott sémáinkat átlépve, együttműködéssel innovatív szolgáltatásokat lehet nyújtani, amelyek lehetőséget teremtenek az előrelépésre az azzal élők számára

A Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport október 10-én Miskolcon tartott műhelymunkát azzal a céllal, hogy tovább pontosítsák, alakítsák az integrált szolgáltatási csomagokat. A csomagok alulról jövő kezdeményezéseket javaslatokat tartalmaznak, melyeket a bábonyibérci és tetemvári helyi akciócsoportok fogalmaztak meg és a Forrásközpont támogatásával öntötték formába. Ezeket a javaslatokat dolgozza tovább és tölti meg tartalommal a TIÁM.

A szolgáltatási csomagokra bontott akciótervek a következők:

  1. Foglalkoztatást segítő, munkaerőpiaci akcióterv
  2. Mentorálási akcióterv
  3. Hulladékkezelési akcióterv
  4. Lakhatási akcióterv
  5. Közösségi akciók és közösségi rendezvények akcióterv
  6. Szociális Támogatások akcióterv

A tervek szerint, a közeljövőben a hat szolgáltatási csomagból a hulladékkezelési, mentorálási és foglalkoztatási csomag megvalósítása fog elkezdődni.

Simon Gábor, a MIREHU képviseletében elmondta, hogy lomtalanítást bárki kérhet két projektterületen, Bábonyibércen és Tetemváron, akinek van hulladékkezelési szerződése. Segítenek a lakóknak a hulladékválogatás elindításában, továbbá vázolta a „Több kuka programot”: 10-10 családot választanak ki, akik csatlakozhatnak ehhez.

A lakhatási csomag részeként felmerült még a közösségi keretek kialakítása, a környezettudatosságra ösztönzés keretében a komposztálási technika elsajátítása és alkalmazása az udvarokon.

A mentorálási program keretében szóba került, hogy az Ámbédkar Iskola 7-8. osztályos diákokat fog bevonni a projektbe Bábonyibércről és Tetemvárról. Az oktatási intézmény a 16-25 évesekre is gondol, második esélyt adva a jelentkezőknek: kollégiumi elhelyezést, nappali szakképzést, esti gimnáziumot fognak számukra biztosítani.

A résztvevők hasznos ötletként értékelték, hogy társasjátékos foglalkozásokat tartsanak a terepen akár középiskolásokkal, egyetemi hallgatókkal. Felmerült, hogy gimnáziumi osztályokat, gimnazistákat kérjenek fel mentorálásra, ehhez az intézményvezetők támogatását kell elérni. A meggyőzésükben az érzékenyítésnek fontos szerepe lesz, ebből az Episztémé Egyesület, a Miskolci Egyetem „KÖSZI” Irodája és a Dialóg Egyesület is ki fogja venni részét.

A foglalkoztatási csomag a Miskolci Paktum Iroda és a Kézfogás Kalaszter, az EAST Job Kft., az Agromag Kft. együttműködésével fog megvalósulni. A programban részvevők eligazodását a munkaerőpiacon kérdőívekkel és mélyinterjúkkal segítik elő annak érdekében, hogy az egyén a számára legmegfelelőbb támogatásban részesüljön. Mindez meg fogja könnyíteni az álláskeresést és elősegíti a munkába állást, ugyanígy a munkahelyek megtartását is.

Elhangzott az is, mennyire fontos a gyerekek intézménybe járásának támogatása, a traumák csökkentése, illetve a szerhasználattal kapcsolatos tájékoztatás, amihez a Laurusz Alapítvány nyújtana tanácsokat a leendő mentoroknak.

A Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport 2023 januárban újabb partneri találkozót fog szervezni, amelyen értékelik az eltelt negyedév eredményeit, és tovább dolgoznak az innovációs csomag többi részén.

2022. szeptember

Középpontban a közösségek többirányú fejlesztése.

Workshoppal kiegészített projektértékelő ülésén tekintette át az elvégzett és elvégzendő feladatokat a 4IM Projekt Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoportja Miskolcon.

Miskolc Önkormányzata az Európai Unió finanszírozásával „Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért” néven indította el tavasszal a „4IM” projektet. A kezdeményezés előrehaladása felett őrködő Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport, melyet májusban alkottak meg a projektben résztvevő helyi partnerek, szeptember 6-án Miskolcon tekintette át az elmúlt hónapok tanulságait.

Elsőként dr. Domschitz Mátyás szervezetfejlesztő együttműködésfejlesztő workshopján a csillag alakú kommunikáció hatékonyságáról adott elő. Példaként egy értekezleten való részvételt hozott fel, amelyeken olyan kérdésekre kell választ adni, mint: „Ahhoz menjek oda beszélgetni, akit a legkevésbé ismerek? Mihez értek? Hogyan tudnánk együttműködni, mit tudnánk közösen tenni? Hogyan lehetne megoldani a problémákat?”

A munkacsoport ülésén ezt követően a projekt partnerei osztották meg tapasztalataikat ötleteiket. Krabák Attila az Észak-Keleti Átjáró Egyesület képviselője, a Miskolcon generációkon át közkedvelt labdás gyerekjáték, a „kama” közösség kovácsoló hasznosságára hatására hívta fel a figyelmet.

Robin Salter, az AEIDL kommunikációs vezetője szintén labdajáték, a foci társadalomszervező erejét emelte ki, amelynek alapértéke a nyitottság, bárkit vár, képes integrálni, aki szeretne játszani. További előnye, hogy ezeket a focis összejöveteleket közösségi platformokon lehet népszerűsíteni mindvégig szem előtt tartva az érzékenyítést. Wágner Tamás, a bábonyibérci projektterület közösségi coach munkatársa jelezte, minél több ötletet próbálnak kívülről bevinni, ki fogják próbálni a közös fociélményeket is.

Elhangzott az is, a projekt megvalósításában kezelni kell a projektterületen élők lakásainak nyilvántartásai ügyeit, fizikai állaguk javítását, és a szemét felhalmozódása elleni fellépést. Utóbbiban a miskolci hulladékkezelő cég szemléletformáló tevékenysége, applikációja hasznos lehet – de mindkét probléma megoldásához koordinátor bevonására lesz szükség

Kotics József, az Episztémé Egyesület képviseletében az érzékenyítés fontosságát hangsúlyozta képzésekkel, partnerek toborzásával. A kötődés, hovatartozás értékeit megjelenítő identitásteremtést tartja kulcskérdésnek, annak a megélése ugyanis nagyon pozitív hatású lehet, míg, meglátása szerint, a vallás e tekintetben kevésbé tud hatni. Meggyőződése, hogy kis lépésekben kell haladni az embereket bevonásában.

A helyi roma önkormányzat szerint a példamutatás jelenthet nagy segíthet, olyan családokat kell felkarolni, akik inspirálhatja inspirálhatják a projektterületen élőket. Mindezt úgy, hogy folyamatosan kapcsolatot kell tartani az iskolákkal.

Robin Salter inspiratív előadást tartott a helyi fejlesztési kommunikációról: a villanyrendőrök példájától, az egyirányú kommunikációtól indulva, a kétirányú kommunikáción át a kognitív folyamatok megértéséig. Az üzenetek kódolását – dekódolást egy szituáción keresztül mutatta be, amelyben elkerülhetetlenül sokféle értelmezés keletkezik a dekódolók, a külső közönség differenciáltsága miatt. Beszélt a belső kommunikációról is, amelyben a tiszta, egyetértésben megfogalmazott üzeneteket, célokat, koherenciájukat tartja kívánatosnak, a hozzátartozó koherens csapatmunkával. Azt tanácsolta, fel kell térképezni és csoportosítani a kommunikáció célcsoportjait, a létező véleményeket, ötleteket, a projektüzeneteket, célokat, kommunikációs módokat, együttműködő partnereinket. Pozitív tartalmú kulcsszavaink lehetnek a fejlesztési kommunikációban: az „együtt, a közösség, a remény, a jobb, az inklúzió, a fejlődés, a harmónia, a szolidaritás, a boldogság...” A bevonó részvétel motiválni fogja partnereinket, tette hozzá, ha ugyanis felhatalmazást adunk a célcsoportnak a kommunikációra, mi magunk is hatékonyabbak leszünk.  A párbeszéd szerepére szintén kulcselemként hivatkozott, ahogyan a problémák, megoldások megfogalmazására is, valamint arra, hogy a célzott csoportokat érdemes engedni, hogy kialakítsák saját kommunikációs ösvényeiket.

Toby Johnson, közösségi vállalkozások gazdaságfejlesztési tanácsadója az Európa-szerte sikeresen működő szociális vállalkozásokról adott elő. Beszélt az alapelveiről, jogi formáiról, a szervezetek számáról, gazdasági súlyáról az EU-ban. Ezek a közösségi vállalkozások többféle forrást képesek összekapcsolni, hatásuk megtöbbszörözi az igénybe vett források mértékét. A gyorsan növekvő szektort alkotó társadalmi vállalkozások három fő típusát említette, a munkahelyi befogadást, a szociális szolgáltatásokat és az etikus kereskedelmet. Magyarországon is fejlődőben van a szektor, bár arányaiban jóval szerényebb mértékben, mint Európában. Összesen 16 ezer ilyen vállalkozást tartottak nyilván 2014-ben 73 ezer fővel, akik 2,3 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le.

Márczis Márta szakmai projektvezető módszertani előadásában a projekt kísérleti jellegét járta körbe, amelynek részei, keretfeladatai, működési területei menet közben is formálódnak. Saját projektinnováció a Forrásközpont megalapítása, a közösségi coachok közreműködése, a közösségi akciócsoportok létrehozása, a partneri hálózat kiépítése, amely rengeteg erőfeszítéssel jár. A 4IM projekt alapértéke, hogy finanszírozója, az Európai Unió integrált fejlesztéseket szorgalmazó politikáját és gyakorlatát kövesse. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megvalósításban arra törekednek, hogy minél egyszerűbb, átláthatóbb, struktúrát alakítsanak ki, mert annál erősebbek lesznek. Indira Gandhit idézte: „Legyél te a változás, amit látni akarsz!”

Dr. Habil. Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője a nyáron a két projektterületen, Bábonyibércen és Tetemváron elvégzett több száz háztartást elérő felméréseik hátterét és adatait osztotta meg a munkacsoport tagjaival. Részletes beszámolója alább olvasható.

A 4IM projekt alapcélja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek segítése különböző helyi és önkormányzati szintű beavatkozásokkal, segítő partnerhálózat kiépítésével. Megvalósítása során új kísérleti szociális modellt vezetnek be, új intézményi struktúrát dolgoznak ki, amely hatékonnyá teszi a projektben érintett különböző állami, magán- és civilpartnerek együttműködését. További cél, hogy felülvizsgálják a szakmapolitikai szabályozásokat, a különböző önkormányzati támogatások hatékonyságát.

Újabb fázisába érkezett a 4IM projekt

A 4IM projekt konzorcium tagjai 2022. szeptember 7-én összegezték a projekt megvalósításában szerzett tapasztalataikat.

Szakács Mónika a miskolci önkormányzat projektmenedzsere a kommunikációban elért pozitív eredményeket emelte ki.

Képes Norbert a Forrásközpont vezetője a projektben résztvevők számára nyújtott szolgáltatások kijelölését, illetve a különböző képzéseket nevezte kiemelt feladatnak.

Az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület arról számolt be, hogy új kolléganő segíti a közösségi akciócsoportok munkáját.

Nagy-Korodi Annamária a HÁRFA Alapítvány projektmenedzsere többek között a kapacitásfejlesztő workshopok és személyzeti képzések megszervezését, az országos disszeminációs tevékenységeket, a kommunikációs munkacsoport működését valamint a projekt vizuális elemeinek a létrehozását emelte ki az elvégzett feladatok közül.

Márczis Márta, a projekt szakmai vezetője ismertette az elérési pontok kialakításában történt módosításokat, illetve jó hírként számolt be arról, hogy szolgáltatás kapcsolati munkatárs is  csatlakozik a terepen dolgozó csapathoz.

A projektvezető miskolci önkormányzat humán területekért felelős alpolgármestere Varga Andrea Klára rendkívülinek nevezte a Forrásközpont által elvégzett háttérmunkát és a közösségi coachok tevékenységét. Hozzátette, hogy az önkormányzat mindkét projektterületen közterületi fejlesztéseket tervez. Bábonyibércen közösség teret szeretnének kialakítani, Tetemváron pedig sporteszközök telepítésével szándékoznak hozzájárulni a projekt sikeres megvalósításához.

2022. augusztus

Sikeres volt a tetemvári szemétszedési akció: több zsák szemetet gyűjtöttek össze a helyi lakosok.

Tekintélyes mennyiségű hulladéktól szabadították meg környezetüket a Tetemváron élők a 4IM projekt közösségépítő akcióján.

Bár esőre állt az idő, így is eredményesen rendezték meg augusztus 21-én a szemétszedési akciónapot Miskolc Tetemvár városrészében a 4IM Projekt keretében. Miskolc Önkormányzata az Európai Unió finanszírozásával „Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért” néven indította el tavasszal a „4IM” projektet. A projekt alapcélja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek segítése különböző helyi és önkormányzati szintű beavatkozásokkal, segítő partnerhálózat kiépítésével.

A Tetemváron megrendezett akciónapon a borús idő sem szegte a projekt munkatársai és a helyi lakosok kedvét a hulladékmentesítési munkák elvégzésétől. Mivel legtöbben az alsó sorról érkeztek, így erre a területre fókuszálták a szemét összegyűjtését. Bár nem alkottak tömeget, a kis csapat lelkesen, felszerelkezve érkezett, és neki is látott a szemétszedésnek, az árok kitisztításának.

Amíg a felnőttek tevékenykedtek, a gyerekeknek foglalkozásokat tartottak Budai Katalin önkéntes lelkes közreműködésével. Arcot és körmöt festettek, kötetlenül beszélgettek, csoportokat alkotva együtt játszottak, labdáztak. Az alkotó szórakozást segítették a színes ceruzák, filctollak és színezők, valamint egyszerű feladatok megoldása. A kisebb gyerekek nagyon élvezték az elfoglaltságot, szívesen vettek részt rajta, és egymással is ismeretséget köthettek. A délelőtt végére rágcsálni valót, szendvicseket fogyasztottak el együtt a közösség tagjai, hogy meglegyen a kellő energia a munka folytatásához. 

A közösséget építő program legfontosabb üzenete a résztvevők és az arról tudomást szerzők számára annak tudatosítása volt, hogy a lakóhely megóvása a helyi közösség érdeke. Ez láthatóan nem jelentett gondot, mindenki, aki érkezett, felelősségteljesen végezte környezete rendbe tételét.

Összességében elmondható, hogy a nap eseménydúsan, sikeresen telt, legalább 20 zsák szemetet sikerült összeszedni, aminek köszönhetően Tetemvár egy részének közterületei megtisztultak. Az akciónap hasznos volt abból a szempontból is, hogy sikerült egy kisebb közösséget összekovácsolni, melyre a jövőben is lehet számítani. 

A szemétszedési akciónapot a miskolci Forrásközpont részéről Képes Norbert, Bitó-Balogh Zsanett, Gulyás Anna, Krabák Attila, Csóka Norbert koordinálta. Velük együtt segített a sikeres rendezésben Budai Katalin, Bitó Norbert, Molnár Aranka, Bitó Adrienn és Serbán Zsolt.

2022. július

Nem csak szándék van az összefogásra, aktív közösségek kezdtek tevékenykedni Bábonyibércen és Tetemváron

Megszerveződnek a Bábonyibérc és Tetemvár városrészek azon helyi közösségei, amelyek az EU által finanszírozott, a miskolci nehéz sorsú emberek képzését, munkához jutását ösztönző, szolgáltatásokhoz való hozzáférését segítő program motorjai lesznek.

Azonnal munkához is láttak, hogy szebbé, jobbá tegyék lakókörnyezetüket, lépcsőt betonoztak, szemésztszedési napot tartanak. Az aktív közösségek építését közösségi coachok, lakossági összejövetelek és kulturális események is támogatják.

300 fő vehet részt a programban

Miskolc Önkormányzata az Európai Unió finanszírozásával „Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért” néven indította el tavasszal a „4IM” projektet.

A projekt alapcélja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek segítése különböző helyi és önkormányzati szintű beavatkozásokkal, segítő partnerhálózat kiépítésével. Új kísérleti szociális modellt vezetnek be, és új intézményi struktúrát dolgoznak ki, amely hatékonnyá teszi a projektben érintett különböző állami, magán- és civilpartnerek együttműködését. További cél, hogy felülvizsgálják a szakmapolitikai szabályozásokat, a különböző önkormányzati támogatások hatékonyságát.

A projektet két területen, a miskolci Tetemvár és Bábonyibérc városrészekben valósítják meg 300 fő részvételével. A kezdeményezés elvárt hatása, hogy a nehéz sorban élők jobb hozzáférést kapjanak a különböző szolgáltatásokhoz, a leszakadás csökkenjen, érvényesülhessen a társadalmi mobilitás. Azt szeretnék elérni, hogy az abban résztvevők több mint 80 százaléka legyen foglalkoztatott, képezhető, illetve vegyen részt képzésben vagy más aktivizáló tevékenységben. A 30 hónapos projektnek köszönhetően Miskolcnak hatékonyabb és integráltabb, tudatosan kidolgozott városi szintű szociális-foglalkoztatás szolgáltatási modellje jön létre. Ez igazítható lesz nemcsak Miskolc, hanem más, hasonló kihívásokkal küzdő önkormányzat számára is.

Közösségépítés lelkes helyi csapatokkal

Hogy megismerjék az érintettek körét, első lépésben a helyi lakókból álló közösségekkel szerveztek beszélgetéseket a projekt irányítására létrehozott Forrásközpont közösségi coach munkatársai. (A közösségi coach olyan fejlesztő szakember, aki egyszerre építi és aknázza ki a közösség tagjaiban egyénileg és csoportosan meglévő erőforrásokat. Serkenti, motiválja őket annak érdekében, hogy minél hatékonyabban lehessen azokat a közösségi célok szolgálatába állítani, úgy, hogy mindeközben konkrét tevékenységek megvalósítására sarkalja a közösség tagjait.)

Bábonyibércen az elmúlt három hónap során lépésről lépésre haladva, sikeresen alakítottak ki kapcsolatokat a területen élőkkel. Sikerült megszervezni azt a helyi aktivizáló csoportot, amelynek tagjaira a jövőben is támaszkodhatnak az ott élők ösztönzésére, mozgósítására a városrész fejlődését szolgáló közös célok megvalósításában. Ez a lelkes csapat ötleteivel, a helyi közöség ismeretével segíti a coachok munkáját, akik ennek megfelelően mérik fel a biztosítható támogatásokat, amelyek révén az ott élők együttműködve aktív közösségként és egyénenként saját magukon is tudnak segíteni életkörülményeik érzékelhető szintű javításán.

Bábonyibércen a feladatok kijelölését követően a 4IM kezdeményezés keretein belül már több akciót hajtottak végre: növényekkel, virágokkal díszítették a közterületeket, július 10-én betonozással tette rendbe a lépcsősort a helyi közösség. Az illegálisan elhelyezett szemét kezelésére is találnak megoldást, szemétgyűjtő szigetet fognak kialakítani, a hulladékoktól megszabadított területeket parkolóként vagy focipályaként fogják hasznosítani.

Tetemváron szintén hónapok óta folyik a projetkbe kerülő közösség építése, júniusban több lakossági összejövetelre került sor. A segítőknek valamennyien pozitívan nyilatkoztak a családias lakóövezetükről, aminek jó az elhelyezkedése, szép a környezete, közel van a városközponthoz, hivatalokhoz, intézményekhez, iskolához, óvodához, és nem utolsó sorban jók a közlekedési kapcsolatai. Saját közösségükről, szomszédsági viszonyaikról is hasonlóan jó a véleményük, mint kijelentették: van összefogási szándék az itt lakókban, hogy jobbra fordítsák saját életük és lakókörnyezetük mindennapjait.

Egyetértettek abban, hogy elsőként a felhalmozott szemét elszállítását fogják megoldani. Ennek érdekében augusztus 21-én a helyi közösség szemétszedési akciónapot tart az egész városrészben két partnerszervezet, a Szebb Miskolcért és a Magyarországi Tisztasági Nagykövet Egyesület bevonásával.

A közbiztonság javítását is szükségesnek érzik, ennek érdekében első lépésként újabb közterületi kamerák kihelyezését kezdeményezték, illetve célul tűzték ki a rendészettel, rendőrséggel jobb együttműködés kialakítását, polgárőrség megszervezését. A lakossági összejöveteleken a csellengő gyerekek felkarolása is szóba került: az itt élők szervezett foglalkozásokat fognak tartani számukra, a kreatív összejövetelek  megrendezésébe a helyben élő édesanyák aktív szerepet fognak vállalni.

Színház és koncert a flaszteren

A két projektterületen a fiatalok körében élénk tetszést arattak augusztus első hetén a Bábonyibércre és Tetemvárra látogató Teatrom Fesztivál előadásai, amelyek megrendezéséhez a 4IM projektet megvalósító Forrásközpont nyújtott segítséget. Felléptek a Miskolci Zsonglőr Klub művészei, a „Konzis Hangok” élő koncerteket adott többféle zenei műfajból válogatva. Az Élőkép Színház „Nők Pirosban” színésznői interkatív élményeket adva vonták be a közönséget a játékba az utcán előadott mozgásművészeti produkcióikkal, az „Ábel drámajáték” workshopja szintén sikeresen toborozta a kíváncsiskodók körét.

2022. június

4IM nyitókonferencia

Kassa város konzorciumi partneként adott otthont június 2-án a „4IM Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért és foglalkoztatás-fejlesztésért Miskolcon” projekt nyitó konferenciájának.

Az esemény célja az volt, hogy áttekintést nyújtson a projektben résztvevő érdekelt feleknek, a partnerek képviselőinek és a projektgazdáknak. Ezen túlmenően az érintett szakpolitikai egységekben dolgozók, a politikai döntéshozók tájékoztatást kaptak a projekt célkitűzéseiről, a tervezett tevékenységekről, az együttműködő szervezetek köréről és a hozzájárulási lehetőségekről. A nyitókonferencia kiemelt célja volt, hogy az Európai Unió által támogatott kezdeményezés széles körű nyilvánosságot kapjon.

Népes delegáció érkezett Miskolcról az eseményre, számos érdeklődő szakemberrel, akiket Igor Rolny, a kassai önkormányzat kríziskezelési központjának vezetője köszöntött. A projektet megvalósító konzorcium vezetőjeként, Varga Andrea, Miskolc város alpolgármestere bevezetőjében kiemelete: a leszakadó városrészek problémájának kezelése stratégiai ívű beavatkozás-sorozatot igényel. Ennek egyik eleme a jelenleg futó projekt, amely a hosszú távú folyamat egyik mérföldköve. Kísérleti jellegéből adódóan új módszerek és eszközök kipróbálására nyújt lehetőséget. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Monika Chaba, az Európai Bizottság szociálpolitikusának előadása, ami a minimum jövedelem bevezetésével kapcsolatos tevékenységeket tekintette át az Európai Unió területén.

Osgyáni Gábor, a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány munkatársa, a 4IM szakmai koordinátora részletesen ismertette a projekt előzményeit, szakmai tartalmát, elvárt indikátorait. Miskolc 16 leszakadó városrészében 10 000 ember él. A projekt két mintaterületen, a Tetemvár és a Bábonyibérc városrészen 300 főt von be közösségi coaching folyamat segítségével, a cél az, hogy életminőségük a projekt végére mérhetően javuljon. Ezzel együtt a szociális ellátás rendszere és városi szintű szolgáltatások struktúráját is felülvizsgálják, amelyek a bevont leszakadó városrészekben, a helyi háztartások igényei és szükségletei szerint alakítanak át.

A valós szükségleteket egy háztartás szintű felmérés tárja fel, melynek elméleti és módszertani kérdéseit Dr. habil. Szabó-Tóth Kinga,  a szintén konzorciumi partner Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetének intézetigazgató docense ismertette. A felmérésre 2022 nyarán kerül sor.

A projekt megvalósításához létrejött Miskolcon a Társadalmi Innovációs Állandó Munkabizottság, melyben minden érintett önkormányzati intézmény, több NGO és kormányzati szervezet képviselője mellett az érintett leszakadó városrészek delegáltjai is helyet kapnak. A testület munkaszervezete az újonnan alapított Társadalmi Innovációs Forrásközpont, melynek céljait és működését a Forrásközpont vezetője, Képes Norbert ismertette. A szervezet híd szerepet tölt be a városi döntéshozók és a leszakadó városrészek lakosaiból alakult helyi akciócsoportok között, segítve a helyiek alulról jövő kezdeményezéseinek megvalósítását.

A projektben létrehozott társadalmi innovációk a tervek szerint kiterjeszthetők lesznek Miskolc más leszakadó városrészeire is, illetve Kassa városára is. Kassa leszakadó városrészinek problémája hosszú évtizedekre nyúlik vissza, a problémakezelés eddigi tapasztalatait mutatta be Igor Rolny, krízisközpont vezető prezentációja.

A konferencia résztvevői bepillantást végül kaphattak az Európai Unió által támogatott társprojektekbe, amelyekről az AEIDL képviseletében Ms Armelle Ledan, európai szociális innovációs szakértő beszélt.

A résztvevők a szociális bérlakásokat létrehozó kassai innovációs projektet nem csak az előadóterem falai között, hanem a délutáni helyszíni bejáráson is megismerhették.

2022. május

4IM Projekt - II. konzorciumi találkozó, Miskolc

Május 25-én a 4IM Projekt konzorciumi tagjai második személyes találkozójukat tartották.

Délelőtt a HÁRFA Alapítvány által szervezett kapacitás fejlesztő tréningét tartották meg. A workshop első felében egy rövid bevezető után páros feladatokat végeztek, melyek segítségével a projekt résztvevői jobban megismerhették egymást.  Ötpercenként váltakozva kellett a pároknak mesélnie egymásnak olyan dolgokról, amelyekért hálásak az életben, azonban nem volt szabad kérdezni, vagy reagálni a másik félnek.

Varga Andrea, Miskolc humán területekért felelős alpolgármestere, szakmai vezető projekt indulását értékelő szavai után a konzorciumi tagok első negyedéves beszámolói következtek.

Képes Norbert, a Forrásközpont vezetője, Dernei Balázs, az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület vezetője az eddig elvégzett munkájukról számoltak be. A Hárfa Alapítvány részéről Nagy-Kórodi Annamária projektmenedzser ismertette a projektben való tevékenységüket, illetve a partnerek betekintést kaptak projekt belső kommunikációs folyamatainak, felületeinek szervezésébe.

A projektbe vonandó érintettek kérdőíves kutatásának módszertani kérdéseiről Dr. Hab. Szabó-Tóth Kinga beszélt. Osgyáni Gábor a Hárfa Alapítvány szakmai koordinátora a projekt monitoring kérdőívének céljait és használatát ismertette. Végezetül Márczis Márta értékelte az első negyedév eredményeit, kijelölve a következő hónapok munkáját, megjelölve azok elvárt eredményeit.

A 4IM projekt partnereinek első személyes találkozója

2022. május 24-én Varga Andrea, a projektvezető Miskolc város humán területekkel foglalkozó alpolgármestere köszöntőjét követően a 4IM projekt tartalmát Márczis Márta projektvezető, illetve a projekt operatív irányítását végző Társadalmi Innovációs Forrásközpont vezetője, Képes Norbert ismertette.

A projektvezető azt emelte ki, hogy a projekt egyik alapcélja a szakmapolitikai szabályozások, a különböző önkormányzati támogatások hatékonyságának felülvizsgálata A projekt azt szeretné elérni, hogy az abban résztvevők több mint 80 százaléka legyen foglalkoztatott, képezhető, vegyen részt képzésben vagy más aktivizáló tevékenységben. Ezt legalább 300 fő részvételével szükséges kipróbálni a két célterületen.

Cél még a Társadalmi Innovációs Forrásközpont, mint háttérintézmény működtetése, melynek leginkább koordináló és menedzsment feladatai, integratív, változást előmozdító szerepei vannak. Kulcsszerepet játszik a modellben, nem csak a szolgáltatások integrált jellegének a biztosításában, hanem az ezzel járó tevékenységek operatív fenntartásában, irányításában. Két miskolci városrészben, Bábonyibércen és Tetemváron állandó személyzettel rendelkező helyi szolgáltatópontokat alakítanak ki, amelyek a célcsoporttal való direkt kapcsolattartást biztosítják. Ezek keretében kezdték meg működésüket a közösségi coachok, hogy a helyi közösség körében elősegítsék a közösségi akciócsoportok kialakítását. A modell alulról építkezve segít azonosítani az egyes háztartások helyzetét, majd a célzott támogatási csomagok felajánlásán túl azt célozza, hogy a változás a közösségen belülről induljon el.

Dr. Habil. Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője a projekt és a kutatás módszertanát mutatta be, valamint a kérdőíves kutatások összetételéről tartott előadást. Szó esett az integráció nehézségeiről, a szegregátumok funkcióiról, a megszüntetésükkel kapcsolatos kísérletekről. A két projektterület felmérését egy hónap alatt tervezik teljesíteni, ehhez egyetemistákat, illetve gyakornokokat vonnak be, összesen 9-10 fő áll majd rendelkezésükre.

A partnertalálkozón került sor a Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport (TIÁM) első megbeszélésére. A TIÁM tagjai kormányzati intézmények, a helyi önkormányzat érintett szervezetei, a helyi hátrányos helyzetű közösséget támogató civil szerveztek, oktatási intézmények, valamint a közösségi akciócsoport tagjai. A Munkacsoport felelőssége alá esik a városi szintű szolgáltatási rendszer átalakítása, továbbá javaslattételi joggal rendelkezik a város közgyűlésé számára döntéseket kezdeményezni. A városi szintű elmozdulást az is segíti, hogy a Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoportnak tagjai a közösségi akciócsoportok képviselői is.

A partnerek tájékoztatást is kaptak, majd kerekasztalbeszélgetéssel zárták az első tanácskozási napot.

Médiamegjelenések

2024. május

Miskolc Televízió: Miskolc Ma 2024.05.07.: 4IM-projekt zárókonferencia

Miskolci Napló: 4IM-projekt zárókonferencia - A legelesettebbeken segítettek

Miskolci Napló: Uniós projektben gondolták újra, hogyan segíthetnek még hatékonyabban

2024. február

Csillagpont Rádió: A 4IM-projektről

Miskolci Napló: Gyakorlati példákon keresztül inspirálták az álláskeresőket

2024. január

Miskolci Napló: A társadalmi integrációt célozza a 4IM-projekt

Miskolc Televízió: 4IM-projekt

2023. november

Miskolc Televízió: Konferencia a szociális munka napja alkalmából

Miskolci Napló: Az innovatív szociális szféráért dolgoznak

Borsod Online: Partnerségek a szociális munkában

2022. május

2022. június