Főkertész
Főkertész feladata
A város, zöldfelületi koncepciójának, stratégiájának és terveinek elkészíttetése, a bennük foglaltak végrehajtásának ellenőrzése, szükség esetén ezek felülvizsgálata, ütemezett (ciklikus) aktualizálása, megújítása. Zöldfelületi rendszert, külterületi területhasználatokat érintő tervpályázati kiírások előkészítése, szakmai véleményezése, koordinálása. Részvétel, kezdeményező szerep a zöldfelületeket érintő lakossági szemléletformálásban. Folyamatosan kapcsolatot tart az érintett és illetékes hatóságokkal, állami szervekkel. Részt vesz és szakmai javaslatokat tesz a városban tervezett zöldfelület és zöldterület-fejlesztési, parkosítási, növény- és faültetési tervek készítésénél. Szakmailag véleményezi és szakmai tanácsot ad az illetékesnek az egyes tervezett építési beruházásokhoz csatolt favédelmi tervekre vonatkozóan.
Bemutatkozás
A nevem Czifrusz Natália, 2020 szeptember 1-től töltöm be Miskolc városi főkertészi pozíciót.
Végzettségemet tekintve kertészmérnök vagyok, 2000-ben végeztem a Kecskeméti Főiskola Kertészmérnöki Karán.
Friss diplomásként kezdtem dolgozni Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Beruházási Osztályán, itt 15 éves gyakorlatot szereztem zöldfelület-fenntartásában, parkgondozásban, fasorgondozásban.
Munka mellett szereztem több szakirányú diplomát.
Öt évet töltöttem a szakképzésben, előbb szakoktatóként majd a mérnöktanári diploma megszerzését követően szaktanárként.
A magánéletben háromgyermekes anyuka vagyok, családommal Miskolcon élek.
Nagyon fontosnak tartom a város zöldterületi rendszerének kiegyensúlyozott működtetését, a szakmai elvárások és lehetőségek összehangolását, a környezeti nevelés hangsúlyozását.
Elérhetőség
Főkertész titkárságának elérhetőség
CÍM | 3525, Miskolc, Városház tér 8. |
TELEFONSZÁM | (36) 46/512-700/4935 |
fokertesz@miskolc.hu |
Ügyfélfogadás
Telefonos egyeztetés alapján
Fakivágás ütemezése
Tájékoztatás közterületi fasorgondozásról
Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási határán belül a jogszabályok önkormányzati hatáskörbe utalják, és saját vagyonként kezelik a közterületen lévő fákat és azok gondozását.
Vonatkozó jogszabályok:
- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
- 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről
A gondozás kizárólag a beérkezett lakossági és egyéb közületi igények kielégítésével történik, a társadalmi ellenállás miatt nagyon nehezen lehet előre tervezett és indokolt feladatot végrehajtani.
Jelenlegi ügymenet:
Amennyiben az ügyfél (lakos, közös képviselő, meghatalmazott, terület önkormányzati képviselője) ingatlana környezetében közterületen lévő fa valamilyen módon zavarja, a fával kapcsolatosan aggálya, észrevétele van úgy írásban kérheti a fa állapotának felülvizsgálatát, illetve a szükséges intézkedések megtételét. A kérelem/bejelentés alapján a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. szakmai, valamint kezelői véleményt fogalmaz meg, amely szakmai javaslat alapján az Építési és Környezetvédelmi Osztály határozat formájában dönt a fa kivágásáról.
Amennyiben a beadványban foglaltak helytállósága igazolást nyer, és a fa egészségi állapota, állékonysága vagy egyéb megalapozott körülmény alátámasztja a kivágás szükségességét, akkor a határozat alapján a Miskolci Városgazda NKft. beütemezi a fa szakszerű kivágását.
A fák kivágásra természetvédelemi okok figyelembevétele mellett vegetációs és költési időszakon kívül, a fák nyugalmi állapotában szeptember 01. és február 28. között kerül sor.
Hasonló módon kérelem benyújtásával indul a közterületi fák gallyazásának ügymenete is. Ebben az esetben fakivágási határozat nem születik, a Miskolci Városgazda NKft. munkatársai szakmai és környezeti valamint a növény egyedi igényei alapján dönt a gallyazás szükségességéről, mértékéről.
Gallyazás történhet beláthatósági, közlekedési okokból, egészségi okokból (száradás, fagyöngy fertőzés, korhadás, ág leszakadás), épület, ingatlan veszélyeztetése, árnyékolás, stb.
A feladatok elvégzése – fakivágás, gallyazás – az éves költségvetésben Fasorgondozás soron biztosított előirányzat terhére történik.
Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzője által kiadott fakivágási engedélyek listája ezen az oldalon, a Letölthető dokumentumok között megtalálhatóak.
Ami a szívemnek kedves: a Vár utcai gesztenye fasorról
Talán a legnagyobb fordulatszámon tavasszal pörögnek a kertészek, hiszen újraindul az ÉLET!
Zöldellni kezdenek a gyepek, bimbót hizlalnak és bontanak a fák, cserjék, gyönyörködhetünk a tavaszi virágokban, mindenki érzi, hogy eljött az idő: vetni, ültetni kell. Kinn lenni a kertben, a parkban, süttetni arcunkat a nappal, beszívni a virágzó fák bódító illatát.
Nagyon fontos ez, különösen az elmúlt két év eseményei adták meg sok embernek azt a képességet, hogy ne csak díszletként tekintsen az őt körülvevő környezetre, de felfigyeljen arra, hogy a lakások falain kívüli világ is a miénk.
Mi az mégis, ami ebben a tavaszi csodában az én szívemnek a legkedvesebb?
Az idős fák! A várakozás, ahogy a nappalok hosszabbodásával, a hőmérő jelzésének emelkedésével vajon „ki” lesz képes újra, ebben az évben is kihajtani, virágot lombot növeszteni és árnyékával a nyári nap hevét enyhíteni. Évről évre a reményt valósággá tenni: érdemes felébredni, mert sok dolguk van még.
Imádom a vadgesztenyéket! A hajtások végén lévő ragacsos barna pikkelyekkel borított rügyek változásai szabad szemmel is jól megfigyelhetők. A korai kihajtású fák közé tartozik, ezért szinte már március közepétől lehet lopva lesni, figyelni a változást! És az igazi csoda: május első napjaira biztosan felöltözik, a karácsonyfák nagy riválisa, hiszen fehér (avagy rózsaszín) felálló virágzatai mint ezernyi gyertya díszítik!
Ha vadgesztenyék és Miskolc, akkor egyértelmű még a messziről jött ember számára is, hogy a gondolat és az emlékek a Vár utcába visznek. A „védett gesztenye fasor” – micsoda magasztos fogalom!
Mitől védjük? Mit tettünk, teszünk érte? Élvezzük a hasznát és azt hisszük, ez elég lesz, hogy megőrizzük az utókornak.
A szakemberek szemmel tartják, ellenőrzik, vizsgálgatják, gondolkodnak róla… és ennyi.
A gondolat meddig elég? Hát eddig! A fasor nem panaszkodik, nem írja felháborodott kommentjeit a világhálón:
„Hé, Emberek! Tudjátok mit tesztek? Mit tettetek velem? Ti nem akartok sárban járni, ezért leburkoltok körülöttem mindent! Nektek kényelem kell, ezért a gyökereim és a koronám között vezetékeket húztok keresztül, majd ha kedvetek úgy tartja, akkor vágtok belőlem alul-felül!
Ennem-innom mikor adtatok?
Ide hoztátok és a közelembe engedtétek ezt az aknázómolyt, hogy abból a kevésből, ami nekem jut, még neki is adni kényszerüljek. Mondtam már, hogy fáj? Fáj, amikor sebesre rágják a lárvái a leveleimet, fáj, amikor milliónyian szívogatják azt, majd a gombák telepszenek meg fájó szöveteimen. Évek, évtizedek óta mérhetetlen fájdalom minden nyár! A leveleim alig bírnak fotoszintetizálni, nem vagyok képes elegendő CO2-t megkötni, szenet beépíteni magamba, oxigént visszaadni nektek! Nem tudok elég tápanyagot feldolgozni, hogy az általad annyira csodált méreteimet ellássam. Szépen lassan kimerülök!
Héha segítetek legalább ebben, ha időben észreveszitek!
Gondolkodom, mi lenne velem, velünk, ha nem védenétek?”
Milyen hozzászólások kerülnének egy ilyen poszt alá? Mentegetőznénk? Magyarázkodnánk? Vagy egyszerűen letagadnánk, keresnénk vagy gyártanánk statisztikákat, hogy de nem, kérem szépen! Mennyivel többet törődtünk veled, mint mással! Esetleg kioktatnánk, hogy ha nem képes alkalmazkodni, akkor el lehet menni innen!
Egészen biztos lenne sok szivecskés és ölelős smiley is!
Vár utca, védett vadgesztenye fasor… Az eredeti fasornak már csak harminc eredeti példánya van meg, igazából már csak 29. LEHET, hogy maholnap már csak 28, 27, 26… Visszaszámlálás indul!?
Most már tényleg tenni kellene valamit! – megvizsgáljuk, orvost hívunk, kezünket tördelve sóhajtozunk.
ITT TARTUNK MOST!
Menteni a menthetőt! Keressük a LEG-et!, a legtapasztaltabbat, a leghozzáértőbbet, a legszakszerűbbet. Jöjjön, vizsgálja meg ő is, legyünk okosak együtt! Most mit tegyünk?
Lemondani a fasorról? – SOHA! Meg kell tennünk mindent – amit csak megtehetünk. Mit volna az?
Legyünk együtt okosak! A felelősség is közös, ahogy a hasznát is közösen élveztük eddig. Nem csak egy kisállat tud „családtaggá” válni, a szívünkhöz nőni. Ugye, el sem tudjuk képzelni a Vár utcát az összeboruló lombkorona nélkül?
Az én szívemnek kedves!
(Korábbi kollégánk, egykori miskolci környezetvédelmi referens, Pápai Zoltán videója)
A diósgyőri fasorról a Hello Miskolc turisztikai weboldalon: https://www.hellomiskolc.hu/Var-utcai-vadgesztenyefasor-Miskolc
Ajándék
Sajóörös Miskolctól 25 km-re található és a minap nem kis aktualitása volt annak, hogy a településre látogattam.
Talán nem köztudott, de egy igen értékes matuzsálem fával büszkélkedhet a falu, méghozzá magukénak tudhatnak egy többszáz éves törökmogyorót. Igaz, vitát generálhat, hogy a fa „több száz” évéből mégis mennyi a valós, de egy biztos; kettőnél több és talán 400-nál kevesebb.
A település jelentkezett a Magyar Turisztikai Ügynökség által meghirdetett „Virágos Magyarország” felhívásra, melynek elismerése gyanánt a Magyar Faápolók Egyesületének felajánlását nyerték, mégpedig egy teljeskörű faápolást.
A szemrevételezés során egyértelmű jeleit láttuk, hogy a törzsben lévő korhadás nemcsak a korábbi gallyazások után hátrahagyott lezáratlan metszlapokon keresztül lefelé halad, hanem a gyökértől is indul korhadás felfelé. Ezt igazolva a Fakopp vizsgálat igen nagyarányú korhadás jeleit igazolta.Az átfogó műszeres favizsgálatot Horváth Tibor minősített favizsgáló és faápoló végezte el, a gyökérnyaktól kezdve a törzs kb. 225 cm magasságáig 3 rétegben készített akusztikus tomográf, ún. Fakopp vizsgálatot, mely alapján a törzsön szerkezeti elváltozást, általában a fatesten belül található korhadás, odvasodás diagnosztizálható a műszer által.
A fa stabilitásának felmérése érdekében ún. statikus húzóvizsgálattal a fa koronájának súlypontjához felhelyezett kötél egységes erővel, de maximum 0,2°-os dőlésig való meghúzásával kapjuk meg a gyökérzet biztonsági faktorát. A biztonsági faktor arra vonatkozik, hogy átlagos vagy a feletti szélterhelés esetén a fa képes lenne -e gyökerestül kifordulni a talajból.
Miután a húzóvizsgálat nagy biztonsággal megállapította, hogy a korhadás mellett a fa állékonyságával nincs gond, gyors taktikai egyeztetést követően Dummel Dániel és lelkes 5 fős faápoló csapata emelőkosárral és alpintechnikával nekilátott a fa ápolásának.
A gallyazások elsődleges célja a száraz ágak és csonkok eltávolítása és a sebfelületek lezárása volt, majd a hajtásrendszer kisebb mértékű visszavágásával igyekeztek az optimális arányt beállítani a korona és a gyökérzet között.
Majd a későbbiekben egy odúkezeléssel, tisztítással igyekeznek lassítani a korhadást.
Ami egyértelműen megállapítható, hogy az elsődleges problémát a fához túl közel, még bőven korona csurgón belüli aszfaltút, és annak alépítménye okozhatta. Az útépítés során a gyökérzet egészen biztosan sérülhetett, illetve a burkolatról azóta sem jut kellő csapadékhoz a gyökérzóna.
További sérülések láthatóak a koronában - a fa mellett, az utca túloldalán húzódó - légkábelek üzembiztonsága „érdekében” végzett beavatkozások miatt.
A korábbi vázágak eltávolítása után nem kerültek kezelésre a nagyméretű vágási felületek, ezért szinte törvényszerű, hogy onnan a fa belsejébe jutó kórokozók és csapadékvíz elindította a korhadási folyamatot.
Feltárták az okokat, a problémákat és a lehető legkorszerűbb módon igyekeztek kezelni azokat.
Miért volt ez számomra ajándék?
- találkozhattam ezzel a faóriással, testközelből fürkészhettem a titkait
- találkozhattam, olyan elhivatott és szakértő favizsgálóval, aki minden kockázatot mérlegelve volt képes a fa további sorsáról kompetensen dönteni
- találkozhattam olyan lelkes és szakképzett faápoló fiatalemberekkel, akik látva a fa állapotát alig várták, hogy munkához láthassanak és precízen és profi módon nyújtsanak segítséget neki a túléléshez
- találkozhattam olyan felelős helyi vezetőkkel, akik felismerték ennek a fának a jelentőségét, nem akarták magára hagyni, képesek voltak szakértő segítséget keríteni számára.
- találkozhattam és beszélgethettem olyan helybéliekkel, akiknek ez a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy ezt a fát MEG KELL MENTENI!
- találkozhattam a technikai és technológiai újításokkal, azok alkalmazási területeivel, hiszen akár a favizsgálati módszerek, akár maga a faápolás is hihetetlen és robbanásszerű fejlődésen ment keresztül az elmúlt 10 évben.
- … a legnagyobb ajándék, hogy megmentették ezt a fát!
KÖSZÖNÖM!
A szomszéd fája
Igazából mindegy, hogy hiszünk-e a klímaválságban, vagy hogy milyen mélyen figyeljük a körülöttünk zajló természeti események változásait. Lehet, hogy ettől függetlenül, más benyomások, tapasztalatok alapján érezzük, látjuk, hogy zajlik valami olyan amit eddig nem tapasztaltunk. Átitja mindennapjainkat az aggódás, féltés.
Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt 2021. február 2-án a viharos szeles időjárás hatására kidőlt vagy megsérült több óriási fa- nem kis anyagi kárt okozva. Most, 2022. január 31-én ismét nagy erejű szél söpört végig az ország nagy részén és Miskolcon is. Most is mint egy évvel ezelőtt történtek káresemények. Talán ennek hatása is közrejátszhat abban, hogy egyre többen jelzik azt a problémát, hogy félnek egy-egy idősebb nagyméretű fától.
A legtöbb esetben ezek a fák a szomszédos ingatlanon állnak....
Megfogalmazódik a kérdés, hogy mi a teendő ebben az esetben?
A jelenlegi szabályozás szerint a magántulajdon védelme elsődleges, a tulajdonos rendelkezése, szabad akarata és belátása a döntő. Tehát amíg "baj" nem történik, addig nincs baj. Ha egy nem várt káresemény bekövetkezik, akkor "van baj" - ebben az esetben már kártérítési és akár büntetőjogi felelősséggel tartozik a tulajdonos.
Természetesen a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni!
Milyen lehetőségei vannak az aggódó szomszédnak?
- Első lépés a tulajdonos megkeresése ( hiszen egy ingatlant nem csak kizárólag a tulajdonos használhat)
- A tulajdonossal kell a felmerült aggályokat tisztázni, és a belátására hagyatkozva meg kell kérni, hogy intézkedjen a veszélyesnek vélt fa kivágásáról. (Ezt a tulajdonos saját ingatlanán bármilyen bejelentés vagy engedély nélkül megteheti!)
- A legoptimálisabb esetben ő eleget tesz a kérésnek kivágja/ kivágatja a fát, így a jó szomszédi viszony nem szenved csorbát! Mire érdemes figyelni? Ha szakembert keresünk akkor azt minimum kérdezzük meg, hogy rendelkezik-e lakott területi fakivágási jogosultsággal, mert ugye az könnyen beláthatö, hogy egy ingatlan közeléből nem úgy kell kívánni egy fát mint az erdőből... az sem árt ha gyakorlata és felelősségbiztosítása is van. Jó ha rendelkezik apritékolóval - akár az apró gallyak feldolgozásához,- vagy saját szállítójárművel és nem a kivágás után tisztázzuk, hogy a számunkra nem hasznosítható részt ki, mivel és hova fogja tenni.
- Előfordulhat, hogy nem ért egyet velünk a fa állapotát illetően. Ilyenkor nehéz eldönteni, kinek van igaza ezért javasolt független favizsgáló szakember segítségét kérni. Igen, ilyen van! Bár némi költséggel jár, amit akár közösen is lehet viselni továbbra is a jó szomszédság megőrzése érdekében. Igazából ez nagyon hasznos információkkal szolgálhat mindkét félnek pro és kontra. A szakvéleményt mérlegelve ugyan, de ebben az esetben is a tulajdonos döntése, hogy mit tesz.
- Legrosszabb esetben a tulajdonos nem érhető el, vagy elzárkózik az egyeztetéstől és a megoldástól ( hiszen ez valószínűleg jelentős anyagi terhet róna rá). Itt még mindig - lehetőségeinkhez mérten ajánlhatunk némi hozzájárulást, közös költségviselést, (főleg abban az esetben ha a kitermelt faanyagot tudjuk hasznosítani és annak elosztásàban is meg tudunk állapodni) stb, amennyiben viszont így sem érünk célt, csak a polgári peres jogi út marad.
Méhlegelők
Az utóbbi időben Miskolc több pontján tűntek fel olyan kaszálatlan területek, melyek célja, hogy a méheknek és más beporzó rovaroknak szolgáljanak etető területként. A méhlegelőkről egyre többet hallani, a céljuk, kialakításuk azonban még nem tisztázott a lakosság számára, így megosztóvá válhatnak. Ezúton szeretnénk a témában néhány kérdést tisztázni, hogy mindenki teljes szívvel tudjon elköteleződni a városi méhlegelő kialakítási program mellett.
A mézet készítő házi méhek mellett más rovarok is részt vesznek a növények beporzásában. A növényvédőszerek túlzott használata és az élőhelyek csökkenése miatt a poszméhek, légyfélék és más beporzó rovarok száma egyre csökken. A méhlegelők számukra is menedéket jelenthetnek.
A kaszálatlan területeken kialakuló változatos – biodiverz – növényállomány akár a teljes vegetációs időszakban táplálékot nyújthat a méheknek. Annak érdekében, hogy az adott területen a virágos növények elterjedését segítsük, alkalmazhatunk felülvetést, speciális magkeverék alkalmazásával. A kaszálás módjának és idejének megválasztásával is befolyásolhatjuk a virágos növények szaporodását, továbbá a szakaszos fűnyírás egész évben virágos foltokat biztosít a méhek számára. Célunk, hogy a szemünknek kedves látvány mellett a velünk élő rovarok számára is vonzó életteret alakítsanak ki.
Közterületi fák öntözése
2020. őszén a Városgazda a Nagy-Miskolc Program részeként elültetett 2.000 fát. Sajnálatos módon a nyár elején tapasztalt rendkívüli hőséggel és szárazsággal a Városgazda nem tudta tartani a lépést, a folyamatos öntözés ellenére a csemeték száradásnak indultak.
Szeretnénk a kedves lakosság segítségét kérni, hogy a jövő árnyékot adó fái esélyt kapjanak a túlélésre. Egy-egy csemete életben maradásához a talaj menti és légköri forróság miatt hetente 30-50 liter víz kijuttatására van szükség. Amennyiben lehetősége van, a kora reggeli vagy késő délutáni hűvösebb időszakban egy-két liter vízzel támogassa életfeltételeik javítását.
Öntözésével hozzájárul egy zöldebb város megteremtéséhez.
Köszönettel:
Miskolc MJV Polgármesteri Hivatala
Letölthető dokumentumok
https://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentum/csatolmany/2022-02...