A Lengyel Légió nyomában
Miskolc Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata2018. június 13.
1848 őszére több ezer, a magyar szabadságharc oldalán harcolni akaró lengyel fiatal gyűlt össze Pest-Budán, hogy segítsen a magyaroknak. Vezetőjük Józef Wysocki tábornok kérvényezte Kossuthnál, hogy engedélyezze Lengyel Légió néven, csak lengyel nemzetiségű katonákból álló alakulat felállítását. Az engedély megkapása után megkezdődött a légió felszerelése, kiképzése. Hadba lépésükre az 1849-es Tavasz hadjárat során került sor.
Az oly sok sikert és dicsőséget hozó tavaszi hadjárat 1849. április 02-től május 21-ig tartott. Győztes csatái: Szolnok, Tápióbicske, Isaszeg, Komárom, Pest-Buda. Ezeket az ütközeteket honvéd hagyományőrző civil szervezetek évek óta felelevenítik nagy érdeklődés mellett. A Miskolci Lengyel Önkormányzat úgy döntött, hogy az idén április 02 és 04 között megtekinti a Tápióbicskei és az Isaszegi csata jeleneteit. 14 fős csapatunk április 02-án reggel indult útnak külön busszal. A délelőtt folytán a Hatvanban a Grassalkovich kastélyban lévő Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumot kerestük fel. A legutóbb 2005-ben felújított kastély 3 szintjén nagyon szép és tartalmas anyagot láttunk.
Gödöllői szállásunk elfoglalását ebéd követte, majd elindultunk Tápióbicskére. A helyszínre érve hatalmas tömeg, fiatalok hada, buszok sokasága fogadott bennünket. Mint utóbb kiderült most ez volt a tavaszi hadjárat csatái közül a kiemelt helyszín és a Honvédelmi Miniszter – mint a rendezvény fővédnöke – sok magyar, illetve határon túli iskolai csoportot meghívott meg. Parkolás után a Tápióbicskét Nagykátával összekötő út mellett, a Tápió hídjánál lévő Honvéd szobornál gyülekeztünk, ahol a rendezvény megnyitója volt. Ünnepi beszédet Simicskó István honvédelmi miniszter mondott, majd mintegy 80 szervezet, intézmény, önkormányzat, civil szervezet képviselője helyezte el koszorúját az emlékművön. A szobor 1910-ben közadakozásból készült és Jankovits Gyula alkotása. Ez után átvonultunk a csatatérre, ahol rövidesen megkezdődött a csata felelevenítése. Ebben az akkori három fegyvernem csapatai - gyalogság, lovasság, tűzérség – kivették a részüket. A tűzérségi előkészítést gyalogos támadás, majd lovasroham követte. Többszöri nekirugaszkodás után, kemény harcban a magyar csapatok visszaszorították az osztrákokat.
A következő nap Gödöllői programokkal telt. Délelőtt megtekintettük a Gödöllői Királyi Kastélyt. Hatalmas az épület, idegenvezetővel több, mint 2 óráig barangoltunk benne. Délután a Máriabesnyői Nagy Boldogasszony Bazilikával kezdtünk, majd városnézésen voltunk, melynek végén nagy sétát tettünk a Szent István Egyetemen. A nap végén a Gödöllői temetőben felkerestük és megkoszorúztuk gróf Teleki Pál sírját. Ő az 1933-ban Gödöllőn megrendezett világtalálkozó, a cserkész-jamboree szervezője, az első magyar főcserkész, Magyarország tragikus sorsú miniszterelnöke volt. A földrajztudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, politikai pályája során kétszer, 1920-21-ben majd újra 1939-től lett az ország miniszterelnöke, 1941-ben bekövetkezett haláláig.
Április 06-át egész nap Isaszegen töltöttük. Délelőtt az Isaszegi Falumúzeumot néztük meg, ahol Szmolicza József tárlatvezető mutatta be a helytörténeti anyagot, illetve ismertette a település lengyel kapcsolatait. Ezt követően a hagyományőrzők táborát kerestük fel, ahol már nagyban folyt a délutáni programra való felkészülés. Koszorúztunk Görgey tábornok emléktáblájánál, majd a hadijáték helyszínére mentünk, ahol nagyszerű helyet sikerült foglalnunk. Először a Nemzeti Lovas Színház bemutatója volt, majd mindkét oldalról hatalmas tüzérségi párbajjal megkezdődött a csata. Az eseményeket Hermann Róbert történész kommentálta. A bemutatott csatajelenetek mozgalmasak, élethűek voltak. A Lengyel Légió Budapesti hagyományőrző csoportját Máté Endre úr vezette. Derekasan kivették részüket a harcból. Gratulálok nekik! Hát ilyen mozgalmas volt ez a három nap!
Fekete Dénes