Szemed előtt a város

Az Avasi kilátó nyújtotta panorámát látva joggal érezheted azt, hogy a város a lábaid előtt hever. A kilátó korlátján megtalálható, Országh Gábor szobrászművész által készített mini szobrok pedig egy városismereti „sétára” invitálnak.

 

Miskolctapolca Barlangfürdő

Miskolcon található az ország legrégebbi barlangfürdője, Európa egyetlen meleg karsztvizű fürdőkomplexuma, a Miskolctapolca Barlangfürdő. Termálvize a barlang kristálytiszta levegőjével együtt már önmagában is jótékony hatású. A látogatók válogathatnak a termál-, tavi, illetve barlangi medencék között. A magas sótartalmú barlangkőzet és a meleg karsztvíz együtt olyan barlangi klímát eredményez, melynek gyógyító hatására sokan esküsznek. A fürdőkomplexum vize, barlangi levegője jótékony hatással van a szívbetegségekre, a mozgás- és légzőszervi panaszokra. Nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is nagy számmal érkeznek a csobbanni és gyógyulni vágyók.

 

Palotaszálló

A Lillafüredi Palotaszálló a Hámori-tó szomszédságában álló festőien szép, neoreneszánsz stílusban épült szálloda, mely három völgy találkozási pontján emelkedik. felavatására 1930-ban került sor.

A helyszín már korábban is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, de a Palotaszálló és a hozzá tartozó függőkertek megépítése után lett a korabeli elit kedvelt pihenőhelye. A Palotaszállóhoz és a környező tájhoz kötődik József Attila Óda című verse, valamint itt forgatták az 1934-ben bemutatott, nagy sikerű Meseautó című filmet.

A közel 100 éves épület ma is Lillafüred ékessége.

 

Újmassai őskohó

Az 1813-ban épült újmassai őskohó Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke, amely Európában is ritkaságnak számít. Mellette áll a Massa Múzeum, egy korabeli, rekonstruált vasverő, illetve egy műszaki skanzen is.

A kohó építése ahhoz a Fazola-családhoz kapcsolódik, akik lefektették a diósgyőri kohászat alapjait a XVIII. század derekán a Hámor völgyében. Az itteni ipar emlékét mára a környező települések nevei őrizték meg az utókornak. Az Ó- és Újmassa a latin massa feri szóból ered és vasmasszát jelent, míg a Hámor településnév a germán Hammer (kalapács) kifejezés magyar megfelelője.  

Diósgyőri Kohászat

A hosszú ipari múlt mementói a ma is a város fölé magasodó gyárkémények. Az egykori Diósgyőri Kohászat és a gépgyár nem csak Miskolc ipartörténetének meghatározó szereplői, azok létrejötte és működése komoly társadalomformáló erővel bírt: a gyárak munkaerő-igénye az 1970-es évekre az ország második legnagyobb lakosságával bíró városává tette Miskolcot. Ekkor kelt életre egy városi szófordulat is: nincs olyan miskolci család, amelynek legalább egy tagja ne dolgozna a vasgyárban.

A diósgyőri kohászat 2009-ben, mintegy 240 év után szűnt meg végleg a városban.

Diósgyőri vár

Miskolc belvárosától mintegy nyolc kilométerre, a Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben található Diósgyőri vár, az egykori honfoglalás kori földvár, Nagy Lajos király korában Közép-Európa legpompásabb erődítményévé vált! A király halálát követően hat királyné jegyajándékaként, vidéki rezidenciaként szolgált, így vált a királynék várává!

Deszkatemplom

1698-ban a Tetemváron már egy fatemplom állt, amit többször át-, illetve újraépítettek, majd 1938-ban lebontottak és Szeghalmy Bálint városi főmérnök tervei szerint, székely stílusú fatemplomot építettek fel. A templom 1997. december 4-én gyújtogatás áldozatává vált. Az eredeti tervek szerint, közadakozásból újra felépített templomot 1999. május 2-án szentelték fel. 2000. október 29-én a templom közelében temették el a tervező Szeghalmy Bálint és felesége Németországból hazahozott hamvait. Szintén ekkor került sor az Albert Miklós által tervezett orgona felavatására, amellyel teljessé vált az egyházművészeti együttes.

A templom faanyaga 95 százalékban fenyő (vörös, borovi és lúc). Az épület térdhajtásos, ikerdúcolásos-függesztéses szerkezete a székely építőmesterek hagyománya, amelyet a hajdani tervező, Szeghalmy Bálint – aki a jelenlegi Avasi kilátó elődjét is tervezte – elsőként itt elevenített föl a XX. században, így városunk lett a székely építészeti stílus legnyugatibb bástyája.

„Húszemeletes” lakóház

A miskolci toronyház, közkeletű nevén a „húszemeletes” magasház a Szentpéteri kapu nevű városrészében található. 70 méteres magasságával a város messze legmagasabb lakóháza, egyúttal Miskolc második legmagasabb épülete, csak a 72 méter magas Avasi kilátó előzi meg.

A toronyház 1968-ra készült el, és köznyelvi elnevezésével ellentétben a nyugati oldalán 18 emeletes, míg a keleti oldalán a földrajzi adottságokból kifolyólag (domboldalra épült) 19 emeletes. Ezen az oldalon a földszint alatti szintet mélyföldszintnek hívják, a földszint pedig az első emeletnek tűnik. Az épületben összesen 117 lakást alakítottak ki.  

 

Avasi gótikus református templom és harangtorony

Az Avas északi lábánál megtalálható avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Eredetileg katolikus templom volt, amelyet Szent István tiszteletére emeltek a XIII. században, majd a reformációt követően építették át a XVI. században, ekkor nyerte el mai funkcióját az eredetileg kápolnának épített harangtorony is. A torony jellegzetes harangjátéka 1941-től része a miskolci mindennapoknak, ám annak története nem mindennapi: Győri Nagy Lajos jogász és testvére, István ezzel a különleges ajándékkal lepte meg szüleit 50. házassági évfordulójuk alkalmából.

Az elmúlt években kívül-belül megújult templom és a harangtorony a város egyik legszebb műemlékegyüttese, amely meghatározó eleme a belvárosi panorámának.

 

Nagyboldogasszony minorita templom

Miskolc egyik reprezentatív, barokk stílusú temploma a Nagyboldogasszony minorita plébániatemplom. Az épület a Hősök terének városképileg meghatározó építménye. Balján a minorita rendház áll, jobbján a Földes Ferenc Gimnázium.

Az épület alapkövét 1729 szeptemberében tették le. Építése 1743-ban fejeződött be az Almássy és Fáy családok adományozásából. Az 1843. július 19-i tűzben leégett a monostor tetőzete, megolvadtak a harangok, a boltozatok megrokkantak. Két évvel később az eredeti mintájára született ujjá templom.

Az épületben található Kelemen Didák minorita szerzetes, a templom építtetőjének sírja, emléktáblája és arcmása is. A templom 2023-ban kívül-belül megújult.

 

Belvárosi református templom

Népiesen Kakas-templomnak nevezik a régió legnagyobb református templomát, amely a Kossuth Lajos utcában található. Késő barokk, klasszicista stílusú, tornya historizáló. A templom keleti főhomlokzata erősen tagozott, geometrikus formákat mutat. Jellegzetessége a több magasságban megjelenő obeliszkdíszítés.

A 68 méter magas templomtoronyban található az Eszter-harang, amely a maga 30 mázsájával a város és a megye legnagyobb harangja. A nevezetes darab Bató István, a gazdag helyi kereskedő lánya, Bató Eszter kérésére és emlékére készült, aki fiatalon hunyt el. A harangot 1866. május 13-án, Eszter halála évfordulóján helyezték el a templomtoronyban, és – a Bató-szülők rendelkezése értelmében – azóta is minden évben megszólaltatják ezen a napon.

 

Szentháromság görögkeleti ortodox templom

A műemléki védelem alatt álló Szentháromság görögkeleti ortodox templomot 1785-ben kezdték el építeni Johann Michael Schajdlet tervei alapján, Magyarországon ritkának számító copf stílusban. Húsz évnyi építkezés eredménye a keleti tájolású templom.

Az épületet az teszi különlegessé, hogy Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza található benne, amely 16 méter magas, és 87 jelenetet mutat be Jézus életéből. Maga az ikonosztáz Jankovits Miklós egri fafaragó műhelyében készült. Az ikonok, négy kivételével Anton Kuchelmeister bécsi festő művei.

A templom mellé iskola, ispotály és parókia is épült. A templomkert temetőként is szolgál, ahol a legrégebbi síremlékek több mint 300 évesek.

 

Miskolci Nemzeti Színház

A város kulturális életének egyik kiemelkedő szereplője a 200 éves Miskolci Nemzeti Színház, ami a mai Magyarország területén épült első, magyar nyelven játszó kőszínházként jött létre 1823-ban. Az épületegyüttesben a nagyszínpadon kívül még négy játszóhely található, a Csarnok, a Kamaraszínház, a Játékszín, valamint a Nyári Színház.

A miskolci teátrumban – a teljesség igénye nélkül – olyan országos hírű művészek léptek színpadra, mint Déryné Széppataki Róza, Laborfalvi Róza, Csapó János, Latinovits Zoltán, Nagy Attila vagy éppen a Latabár-színészdinasztia.

    

Kazinczy utcai zsinagóga

A miskolci zsidóság második világháború előtti nagy számú jelenlétének mementója a Kazinczy utcai zsinagóga, amely 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán stílusban. Förster a zsinagóga tervezésekor több újítást is bevezetett, példának okáért orgonát építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette, utóbbi olyannyira heves indulatokat váltott ki az ortodox többségű hívőkből, hogy az átadást követő évben a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta Fischmann Ezékiel Mózes miskolci rabbit. A zsinagóga jelenleg is a régió legnagyobb ilyen jellegű épülete. Szomszédságában nemrégiben adták át a megújult Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpontot, amely a miskolci zsidóság történetére épít.