Városháza
Önkormányzat

Herman Ottó (posztumusz)

Miskolc Város Díszpolgára
2014. évi kitüntetett

Természettudomány érdekében végzett munkássága elismerésre méltó, politikusi tevékenysége jelentős, és mindezek mellett az igényes ismeretterjesztés egyik magyarországi megteremtője volt. Halálának századik évfordulóján, 2014-ben, a Nemzeti Környezetügyi Intézet országos, állami Herman Ottó-emlékévet szervezett a tudós és munkássága tiszteletére, amelyet Miskolc városa is egész éves rendezvénysorozattal, valamint posztumusz Díszpolgár címmel ismer el.

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

Herman Ottó a természettudós, régész, ethnográfus, politikus 1835-ben született Breznóbányán és 100 éve halt meg Budapesten. Szülei 1847-ben települtek át a Felvidékről Alsóhámorba. Felesége Borosnyay Kamilla írónő volt.
A középiskolát Miskolcon, az evangélikus főgimnáziumban végezte, tanulmányai befejezése után géplakatos képesítést szerzett. Bécsben munkája mellett autodidakta módon rendszeres természettudományi tanulmányokat folytatott, bejárt a bécsi Természettudományi Múzeumba; a bécsi politechnikumot apja halála miatt nem fejezte be. Hatévi dalmáciai katonai szolgálata után Kőszegen fényképészként dolgozott. Itt ismerkedett meg Chernél Kálmánnal, akinek ajánlásával 31 éves korában a kolozsvári Erdélyi Múzeumi Egylet preparátora lett. Itt lépett tudományos pályára, s ekkor jelentek meg első írásai. Ebben az időben főként a madarakkal és pókokkal foglalkozott.
1875-ben került Budapestre, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi tárának őrsegédeként elindította és szerkesztette a tár folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket. A Természettudományi Társulat megbízta Magyarország pókfaunájának felkutatásával; a munka eredménye a háromkötetes Magyarország pókfaunája c. könyv. Közben politikai mozgalmakban vett részt, állást foglalt a Párizsi Kommün mellett is. A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt tagjaként kapcsolatban állt Kossuth Lajossal; Kossuth javaslatára Szeged országgyűlési képviselőjévé választották.
A francia Becsületrend kitüntetettje (1900).
Felhívta a figyelmet a filoxéra veszélyére, és felismerve, hogy a homokon nem pusztít a filoxéra, propagálta a homoki szőlőtermesztést. Nagy része volt az Állatvédő Egyesület megalapításában. A tudományos madártan, az ornitológia megalapítója Magyarországon. Megszervezte az ornitológusok II. nemzetközi kongresszusát Budapesten, amelynek nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt létrehozta a Magyar Ornithológiai Központot, amelynek haláláig igazgatója volt. Az általa 1894-től megindított Aquila-c. folyóirat a hazai madártani kutatások központi orgánuma volt. 1901-ben megírta hatalmas sikerű könyvét: A madarak káráról és hasznáról-címmel. Az 1896-os millenniumi kiállítás halászati és pásztorkodási részlegének rendezője volt. Gyűjtötte a magyar „ősfoglalkozások" népi szokásait és tárgyi emlékeit. A Természettudományi Társulat megbízásából megírta A magyar halászat könyve-c. kétkötetes monográfiáját. Elkészítette a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát.
Az 1891-ben előkerült miskolci ún. Bársony-házi leletekben az ősember eszközeit fedezte fel; ezzel a magyarországi ősrégészeti kutatások elindítója, a Bükk hegység ősrégészeti feltárásainak kezdeményezője. Élete végén gyakran időzött gyermekkora színhelyén, Lillafüreden, a felesége által tervezett nyaralójukban, a „Pele-lakban”. Támogatta Miskolc és Borsod vármegye múzeumának létrejöttét. Sírja 1965-től Miskolc-Hámor temetőjében található.

Herman Ottó emléke előtt városunk a Miskolc város díszpolgára címmel tiszteleg halálának 100. évfordulója alkalmából.