Miskolci Nemzeti Színház

A Széchenyi utca egyik kiemelkedő, klasszicista és romantikus stílusú épülete a Miskolci Nemzeti Színház, amelynek a helyén állt az ország mai területén álló első kőszínháza.

Ezt a színházat még 1819-ben kezdték építeni nagyjából azon a helyszínen, ahol jelenleg a Színháztörténeti és Színészmúzeum áll a Déryné utcában. 1823-ban avatták fel Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabjával.

Miskolc első színházépülete sajnos 1843-ban tűzvész martalékává vált. Az új épület ünnepélyes alapkőletétele 1847. szeptemberében történt meg, és a ma is látható épületet – mely Giuseppe Cassano tervei alapján épült fel -1857-ben nyitották meg a nagyközönség előtt Vörösmarty Mihály Marót Bán című darabjával. A színház első igazgatója Latabár Endre volt, a híres Latabár-színészdinasztia tagja.

Az épületet 160 éves fennállása óta többször felújították, átalakították, de mindvégig megőrizte külső klasszicista és belső neobarokk jegyeit.

Jelentős korszerűsítést végeztek az 1880-as években, amikor bevezették a központi fűtést és a légszesz világítást. Ekkor építették a tornyot, amely abban az időben tűzőrségi célokat szolgált, napjainkban pedig a pontos időt mutatja. 1957 és 1959 között az épületet ismét korszerűsítették és átépítették.

A legnagyobb szabású átalakulást a Miskolci Nemzeti Színház épülete a 90-es években élte meg. A rekonstrukció eredményeképpen az addig 8000 m2 alapterületű színház több mint 16 ezer m2-re növekedett. A ma öt játszóhellyel rendelkező épületkomplexumban minden színházi álom megvalósítható.

Képmelléklet