A tájékoztató a 2023. január 1-jén hatályba lépett egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítás új módszerével, az úgynevezett sávos adózással kapcsolatosan nyújt segítséget a Pénzügyminisztérium által képviselt álláspontot szem előtt tartva.
Az egyszerűsített adóalap-megállapítás lényegi elemei
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás – amennyiben a vállalkozó bevétele viszonylag stabil és nem emelkedik jelentősen egyik évről a másikra – mindössze egy kötelezettségben ölt testet:
Évente egyszer kell adóelőleget fizetni és nem kell bevallást benyújtani. Az adóelőleg-fizetési időszak a tevékenység megkezdésétől, illetve előző évben már működő vállalkozó esetén az adóév első napjától az adóév utolsó napjáig tart.
A Htv. szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozót tehát a főszabály szerint:
- nem terheli helyi iparűzési adóalap-megállapítási, bevallási kötelezettség;
- az adóalap tételes összegére tekintettel az adóalapot nem kell megosztania a települések között;
- adóelőleget évente csak egyszer, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell fizetni;
- ha bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.
A jogosultak köre
Az új szabályoknak köszönhetően az egyszerűsített (tételes) adóalap-megállapításra minden olyan vállalkozó jogosulttá válik, akinek/amelynek az adóévi bevétele éves szinten (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve) nem haladja meg
- a 25 millió forintot
- a 120 millió forintot [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti átalányadót választó kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén].
Ezen feltételeknek megfelelő vállalkozót (iparűzési adóalanyt) – a helyi adókról szóló 1990. évi törvény (a továbbiakban Htv.) alkalmazásában, a törvény fogalomhasználatának megfelelően – kisvállalkozónak kell tekinteni.
A vállalkozó székhelyére vagy telephelyére jutó adóalap sávos meghatározása az alábbiak szerint történik:
- 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió forintot nem haladja meg (az iparűzési adó összege 2 % adómértékkel számolva 50 ezer Ft/év),
- 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg (az iparűzési adó összege 2 % adómértékkel számolva 120 ezer Ft/év),
- 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő kisvállalkozó esetén a 120 millió - forintot nem haladja meg (az iparűzési adó összege 2 % adómértékkel számolva 170 ezer Ft/év).
A törvényben rögzített általános (legfeljebb 25 millió forint) bevételi korlát alá bármely vállalkozó tartozhat jogállásától és az általa alkalmazott jövedelemadózási formától függetlenül. A speciális bevételi korlát (legfeljebb 120 millió forint/adóév) pedig kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóra vonatkozik (TEÁOR kód: 47-el kezdődik, vagy 4532).
A bevételi küszöbérték az adóévben képződött teljes vállalkozói bevételösszeg kapcsán vizsgálandó (azaz, nem székhely/telephely szerinti településenként).
A bevétel fogalma
A Htv. meghatározza – az egyszerűbb adókötelezettség teljesítése érdekében az adott adózói csoport jövedelemadózási módjához igazodó bevétel-kategóriával azonos – bevétel fogalmát.
Az egyes adózói csoportok sajátos elszámolási-teherviselési rendjére figyelemmel tehát bevétel:
- az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) esetében az Szja tv. szerinti bevétel (Szja tv. X. Fejezet, 4. és 10. melléklet);
- egyéb vállalkozó esetén a Htv. 52. § 22. pontja szerinti nettó árbevétel;
- az „új” KATA-alanyai esetén a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (továbbiakban: KATA tv.) szerinti bevétel (KATA tv. 2. § 4. pont; Htv. 52. § 22. pont h) alpont).
Fontos! Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók esetén a bevételbe tartozik többek között a kapott (uniós, állami) támogatás, a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből eredő bevétel, a kamat, a kötbér, az új KATA alanyai esetén szintén a bevételbe tartozik például a támogatásokból eredő bevétel.
Az egyszerűsített adóalap-megállapítás esetén az adó alapja
A Htv. három bevételi sávot és azokhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kell megállapítani.
Az adóalap 12 hónapos adóévre vonatkozik. Ezért, ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap az adóalapoknak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.
Az új, egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás szerinti adózást (legkorábban a 2023. adóévre) választó adózó iparűzési adóalapja – a vállalkozási szintű bevétel függvényében – a Htv-ben tételes összegként rögzített adóalap.
Az adózó adóévi iparűzési adója pedig a törvényi tételes adóalap és a naptári évre hatályos önkormányzati rendelet szerinti adómérték szorzatával azonos összeg.
Az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának bejelentése
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választását annak alkalmazása első adóévében kell bejelenteni az alábbiak szerint:
a) az adóévet megelőző évben működő vállalkozó – amennyiben az adóévben egyszerűsített iparűzési adólap-megállapítást kíván alkalmazni – az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon (első alkalommal a 2022. adóévről szóló, 22HIPAK nyomtatványon) az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (első alkalommal 2023. május 31-ig) jelenti be (Htv. 39/A. § (4) bekezdés a) pont).
b) az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévére is alkalmazhatja a tételes adóalap-megállapítást, amit majd csak az adóévet követő adóévben az adóévről benyújtandó adóbevallásán kell jelölni, külön bejelentésre nincs szükség (a 2023. évben jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak – ideértve a tevékenységét szüneteltetésből újrakezdő egyéni vállalkozót is – tehát 2024. május 31-ig kell döntenie a módszer alkalmazásáról) [Htv. 39/A. § (4) bekezdés a) pont].
c) a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (azaz más településen már működő, de iparűzési tevékenységét az adott településen csak év közben például új telephely létesítésével, székhely-áthelyezésével megkezdő) vállalkozó is alkalmazhatja (sőt, ha más településen e módszer szerint állapítja meg adóalapját, az új telephely, új székhely szerinti településen, ezt kell alkalmaznia). Mindezt a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon kell bejelenteni az adóhatóság számára. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást főszabály szerint annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni. Egyszerűsített adóalap-megállapítás esetén, a településen székhelyet létesítő, telephelyet nyitó, más településen már működő vállalkozó esetén előlegfizetési kötelezettség csak akkor merül fel, ha a telephely-nyitás/székhely-áthelyezés az adóév ötödik hónapja utolsó napjáig megtörténik [Htv. 39/§ (4) b) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 18.§-a és 44. §-a].
A módszer alkalmazásának időbeli és területi hatálya
Az egyszerűsített, tételes iparűzési adóalap-megállapítási módszer:
a) a teljes adóévre – a nyilatkozat megtételének időpontjában folyó adóévtől kezdődően
b) valamennyi, adókötelezettséggel érintett településre egyaránt vonatkozik (a bejelentést ugyanakkor minden érintett település önkormányzati adóhatóságához meg kell tenni).
A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszer választására vonatkozó döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja.
A módszer megszüntetésének bejelentése
E bejelentéssel egyidejűleg az adóévre adóelőleg bevallására köteles (hiszen e döntése eredményeként újra az általános előleg-szabályok válnak irányadóvá), a bevallott adóelőleg megfizetése két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.
Ha a kisvállalkozó már nem kíván a tételes iparűzési adóalap szerint adózni az adóévre (adóévtől), akkor az adóalap-megállapítási mód változtatására irányuló döntését az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (bevallási nyomtatványon) bejelenti az adóhatóságnak.
Adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés
Az új tételes adóalap-megállapítás alkalmazásával a kisvállalkozó nem jogosult további törvényi vagy önkormányzati rendeleti adómentességre (az adóalap részleges vagy teljes csökkentését eredményező rendeleti szabály) adókedvezményre (a rendelet alapján az adó teljes vagy részleges csökkentésének lehetősége), vagy adócsökkentésre (pl. a Htv. szerinti, útdíjjal összefüggő adócsökkentés).
Az adó bevallása
A kisvállalkozót adóbevallási kötelezettség nem terheli az adóévről, ha
a) az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét;
b) a megfizetett adóelőleg összege magasabb és a kisvállalkozó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri.
A kisvállalkozó adóbevallás benyújtására köteles az adóévről, ha
a) a Htv. szerinti tételes adóalap is magasabb lesz az adóévben, mert az adóévi bevétel az előző adóévi bevételhez képest annyival több lett, hogy a következő bevételi sávhoz tartozó adóalapot kell alkalmazni, ennélfogva az adóévi adóelőleg kevesebb, mint az adóévi adó (pl.: 2023. adóév esetén 2024. május 31. napjáig);
b) a megfizetett adóévi adóelőleg összege magasabb, mint az adóévi adó, mert a kisvállalkozó bevétele csökkent, és a kisvállalkozó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését kéri (pl.: 2023. adóév esetén 2024. május 31. napjáig);
c) a vállalkozó megszűnik, megszüntetik vagy az egyéni vállalkozás szünetel, illetve, ha év közben a telephelyet megszüntetik, vagy székhely-áthelyezés történik (Art. 52. §-a szerint a kiváltó eseménytől számított 30 napon belül).
Az adóelőleg bevallása
Ha adóbevallást nem kell benyújtani az adóévről, akkor nem kell adóelőleget sem bevallani az adóévet követő adóévre (az adóévi bevallás benyújtása évére), mert ez már megtörtént az egyszerűsített adóalap-megállapítás módszer alkalmazásáról való döntéssel.
Adóelőleget kell bevallani ellenben az adóévre:
- a módszer alkalmazásának megszüntetése esetén;
- a bevételi sáv változása miatti adóalap-váltás esetén, azzal, hogy az adóbevallásban bevallott adó egyben az adóelőleg bevallásának is minősül;
- ha az „új” KATA alanya 2023. január 1-jétől nem kívánja alkalmazni az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást és erről – bevalláson vagy bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon bejelentést tesz 2023. május 31-ig.
Az adóelőleg, az adó fizetése és esedékessége
Adóelőleg főszabály szerint
Az adóévi adóelőleget – a Htv. adóelőlegre vonatkozó 41. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdéseitől, valamint az Art.-tól eltérően – a Htv. speciális rendelkezése alapján az adóév ötödik hónapja utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti év esetén május 31-ig) kell megfizetni. Ennek összege az előző adóévi adó összegével egyezik meg. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó ezen Htv. szabály tehát felülírja a Htv. adóelőleg-összegre, adóelőleg-fizetési időszakra vonatkozó rendelkezéseit [41. §], valamint az Art. adóelőleg-esedékességre vonatkozó szabályait.
Adóelőleg az áttérés évében
Abban az adóévben, amelyben a kisvállalkozó először alkalmazza a tételes adóalap-megállapítási módot (áttérés éve), és az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjára (adóév március 15-e) adóelőleg-fizetési kötelezettsége van, akkor ezt a korábban bevallott előleget annak esedékességekor (az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig) köteles megfizetni.
Az így megfizetett adóelőleg-részlet az előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít és adóelőleg-fizetési kötelezettsége így az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és az előírt adóelőleg közötti különbözet erejéig áll fenn.
Az adófizetés
Amennyiben a kisvállalkozó az adóévről (az adóévet követő adóévben) bevallás benyújtására nem köteles vagy az adóévben fizetett adóelőleg több volt, mint az adóévi adó, akkor nem köteles az adóévet követő évben adót sem fizetni. Ebben az esetben az adóévben (és egyben az adóévre) fizetett adóelőleg válik az adóévi adó összegévé.
Adót akkor kell fizetni, ha az adóévi adóelőleg összege kisebb, mint az adóévi adó összege. Ez tipikusan akkor következik be, ha a vállalkozó adóévi bevétele meghaladja az előző adóévére vonatkozó bevételi sáv felső határát.
Az adófizetés esedékessége az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja, általános esetben az adóévet követő év május 31-e.
Adófizetés az áttérés évében
Az adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első adóévében az adóév május 31-ei esedékességgel két jogcímen állhat fenn fizetési kötelezettség:
- az előző adóévre felmerülő, fizetendő adóként, illetve
- az adott adóévre vonatkozó adóelőlegként (utóbbiba beleszámít az adóév harmadik hónapjának 15-éig megfizetett adóelőleg).
Átmeneti szabály az új KATA tv. alanyaira vonatkozóan
Az „új” KATA alanyának – hasonlóan a „régi” KATA alanyaihoz – a 2022. év „új” KATA-s időszakáról (azaz a 2022. szeptember 1-je és december 31-e közti időszakról) iparűzési adóbevallást akkor kell benyújtania, ha
- adókedvezményt, adócsökkentést kíván igénybe venni, vagy
- az adóév „új” KATA-s időszakán belül a KATA-fizetési kötelezettsége valamely okból szünetelt.
E bevallást 2023. május 31-éig tehetik meg (a korábbi szabályok szerinti 2023. január 15-e helyett).
Ha az „új” KATA alanya a tételes adóalap megállapítására vonatkozó bejelentését nem teszi meg, akkor a Htv. 51/Q. § (2) bekezdése alapján vélelmezni kell, hogy alkalmazni kívánja a 2023. január 1-jétől hatályos egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást a 2023. adóévre. Ebben az esetben 2023. május 31. napjáig fizetendő adóelőleg összege 50 ezer Ft.
Ezt a vélelmet a KATA alanya megdöntheti azzal, ha – a 2022. adóévről szóló bevalláson vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon – közli, hogy 2023-ban nem kíván élni a Htv. 39/A. §-a szerinti egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás lehetőségével.
E bejelentéssel egyidejűleg viszont az általános szabályok alapján a 2023. január 1. és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75 ezer forint adóelőleget be kell vallani és két részletben megfizetni: 2023. május 31-ei esedékességgel 50 ezer forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25 ezer forintot.
Adófizetés és adóelőleg-fizetés 2023. adóévben a Htv. 39/A. § alkalmazása esetén
Ha a vállalkozó kisvállalkozóként a Htv. 39/A. §-t alkalmazza, akkor 2023-ban az alábbi fizetési kötelezettségek merülnek fel:
a) Általános szabályok:
- 2023. március 16-án adóelőleget kellett fizetni (ha volt korábban bevallott előleg), amely előleg beszámít a 2023. május 31-ig fizetendő előlegbe;
- 2023. május 31-ig bevallást kell benyújtani a 2022. adóévről;
- 2023. május 31-ig meg kell fizetni a 2022. adóévi pozitív adókülönbözetet (amennyiben a 2022. adóévi adó több, mint a 2022. adóévi adóelőleg);
4. 2023. május 31-ig kell megfizetni a 2023. adóévre vonatkozó adóelőleget (ebbe beszámít a 2023. március 15-ig fizetett előleg), amelynek összege, ha az előző adóévi bevétel 25 (120) millió forintot
- nem haladja meg, akkor az előző adóév bevétele alapján megállapított tételes adóalap és az önkormányzati rendeleti mérték szorzata;
- meghaladja, akkor az előző adóévi adónak megfelelő adóelőleg fizetendő, tehát ide tartozik a 2022-ben kezdődő 12 hónapos adóévben az általános (Htv. 39. § szerinti) adóalap-megállapítási vagy a 2022. december 31-ig hatályos egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert [Htv. 39/A. § (2), (3) és 39/B.§ (2)] választó adóalany.
b) Az adóköteles tevékenységét 2023-ban a településen kezdő (székhelyét a településre helyező, telephelyet nyitó, más településen 2022-ben már működő) vállalkozó esetén
- amennyiben az adókötelezettség keletkezése 2023. május 31-e előtti, akkor kisvállalkozó esetén az a) pont 4. pontja szerint kell (illetve nem kell) előleget fizetni;
- amennyiben az adókötelezettség keletkezése 2023. május 31-ét követő nap 2023-ban, akkor 2023-ban nem kell előleget fizetni.
c) Az adóköteles tevékenységét 2023-ban jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó esetén a 2023. adóévben nincs előlegfizetési kötelezettség (ideértve a tevékenységét szünetelésből újrakezdő egyéni vállalkozót is).
Miskolc Megyei Jogú Város
Polgármesteri Hivatala
Adó Osztály