A belvárosi Pátria-tömb, ami lehetett volna szalagház is toronnyal, de „belülről kifele jobb ház, mint fordítva”

2022. március 29.

Érdekes „játékra” kért föl a Miskolc utcáin Facebook-oldal: egy-egy fekete-fehér képhez fűzhettem gondolatokat. Íme, az első ilyen bejegyzés.

Miskolcon a XX. századig, annak is inkább a második feléig, nem igazán jutott senkinek eszébe különösebben intézményesen védeni épületeket. Ha a tulajdonos úgy gondolta, elbontotta, átépítette ingatlanát, lett légyen az a főutcán, vagy akárhol. Még az avasi templom is többször elbontatott, átépíttetett, mert úgy hozta a szükség, vagy az akkor még önálló Diósgyőr várának romjait is szimpla kőbányaként használták a környező építkezésekhez.

A miskolci főutca is folyamatosan átépült, a kezdeti oldalhatáron álló földszintes, háromosztatú (tisztaszoba – konyha – kamra) parasztházak először (a XVIII. században) hajlítottak lettek, azaz merőleges utcai szárnyat kaptak kapuáthajtóval, majd emeletet (a XIX. század elején), hogy aztán helyükre, sokszor az eredeti földszintes épületet magukba foglalva, megőrizve, többemeletes gangos bérházak épüljenek (a XIX. század második felében).

Ezek az átépítések-átépülések mindig az adott korszak jellemző építési stílusában történtek. A stílusváltások közül mérföldkő volt a XX. század közepe, amikor a hagyományos építési technikát kiszorította az iparosított technológia a maga díszítetlen, modern, a díszítések helyett szögletes tömegekkel operáló épületeivel. Azonnal fölértékelődött az épített örökség, a történeti építészet.

Nálunk azonban az ideológia közbeszólt. Miskolcon meg kellett teremteni a szocialista ipar fellegvárát, a múlt dekadens polgári építészetét végleg törölni kellett. Így született meg az 1950-es években a központi gondolat, hogy a főutca két oldalának polgárházait el kell bontani, helyére modern szalagházak kerültek volna, amelyeket bizonyos ritmusban toronyházak szakítanak meg. Ezt a gondolatot az 1960-as években kezdték volna valóra is váltani, első ütemben a mai Pátria helyén lévő, XVIII-XIX. századi épületsor elbontásával. Való igaz, hogy bár többnyire barokk épületek voltak, a főutca egyik legrosszabb állapotú része volt, s kis intenzitású beépítéssel, azaz minden bizonnyal ha a történeti építészet maradt volna, helyüket gangos bérpaloták váltották volna föl.

A józan ész azonban diadalmaskodott; illetve, állítólag a közvélemény is ellenkezett (alig pár évvel 1956 után), így elvetették a szalagház toronnyal koncepciót. Helyette panelben kezdtek (állítólag) gondolkozni. Abban az időben ugyanis a kizárólagosan állami avagy tanácsi kivitelező jelentős mértékben beleszólt az alkalmazandó szerkezet kiválasztásába. Na, ehhez képest nagy csoda volt, hogy Rózsa Sándor északterves építész a ma is álló Pátriát tervezhette meg. Az épületen látszódik, érződik a történeti környezetbe illesztés szándéka, ahogyan az iparosított kivitelezés által szabott korlátokat szintén látjuk. A tervező horizontálisan is igyekezett tagolni az épületet, visszaidézve a történeti telekosztás ritmusát, vertikálisan pedig a 2. emelettől hátrahúzott tömegekkel az egykori beépítés magasságát igyekezett felidézni. De a technológia igényelte derékszögektől nem térhetett el, így a tömegek különböző mértékű visszahúzásával követte le az utca kanyarulatát.

Érdekesség a szándékolt árkádosítás, passzázs kialakítása, amely azonban nem tudott nagyvonalú, humánus formálású lenni, dacára az ülőpadokkal körített zöldszigetnek, ami talán vizes medence is volt eredetileg. Helyette sötét „lyuk” lett; lehet, hogy inkább be kellene építeni. Ezzel szemben az emeletek hatalmas tetőteraszaikkal nagyon kellemes lakásokat tartalmaznak, még ha megjelenésükben inkább mediterrán tengerpartokra valóak lennének, mintsem Miskolc főutcájára. Akárhogy is vesszük, belülről kifele jobb a ház, mint fordítva.

Ha így, történeti kontextusában nézzük az épületet, akkor talán nem haragszunk rá annyira, de valahogy a mai napig nem sikerült beilleszkednie a miliőbe. Valamit kezdeni kellene vele, amit bonyolít, hogy magántulajdonú társasház.

Szunyogh László miskolci főépítész
forrás: https://www.facebook.com/miskolcutcain/posts/429269545573573