Hajnal József

Kunszentmártonban született, kisiskolásként került Füredre, korábban egy tanyán, pontosabban egy tanyasi iskolában laktak, édesanyja tanítónő volt. Középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, 1974-ben. Még ebben az évben kezdett el dolgozni a Szolnok Megyei Néplap Szerkesztőségében pályakezdő újságíróként, bár korábban mérnök akart lenni. Ám egyre erősödött benne az érdeklődés – ami korábban is létezett – a humán világ, annak információi, elvei, személyiségei, azok munkái iránt. Az egyetemen működött egy filmeket készítő önképzőkör, ezt látogatta szívesen, majd kezdtek megjelenni első írásai az egyetemi lapban. Később a szolnoki lapnál rovatvezető, olvasószerkesztő majd 1987-ben főszerkesztő lett. Az Axel Springer Magyarország Kft. tulajdonolta lapnál 1995-ig dolgozott, mint főszerkesztő. A szolnoki szerkesztőség belső elismerése, a kollégáké, a Bálint György-díj.

1995-ben nyerte el, pályázat útján, a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának, a Miskolci Rádiónak stúdióvezetői megbízatását. Több mint másfél évtizedig irányította a Bajcsy Zsilinszky utcai szerkesztőség munkáját, melyet két Nívódíjjal ismertek el. Munkássága során a legkülönbözőbb nyomtatott sajtóorgánumokban jelentek meg publikációi, több újságnak volt felelős szerkesztője, készített televíziós műsor sorozatot. Egész életében a kommunikációval foglalkozott, vágya volt megismerni annak törvényszerűségeit, alkalmazásának lehetőségeit. Így került a Miskolci Egyetem Marketing Intézetébe, és tanított marketing kommunikációt, azután a Szociológiai Intézet keretei között is oktatta ezt a tárgyat. Az intézmény által megpályázott, s megvalósított öt Európai Uniós projektben volt felelős a nyilvános kommunikációért. Több interjúkötetet szerkesztett és írt, többek között a Jászberényi Hűtőgépgyár környezetében zajló környezetvédelmi rehabilitációról, a Miskolci Egyetem Kiválósági Központjának létrejöttéről. Televíziós interjúkat készített mértékadó tudományos személyiségekkel, és moderált közönség előtt zajló beszélgetéseket. 2017-ben jelent meg Mákdobáló című regénye, melyben található lineáris leírás, portré, (ihletett talán) novella és sms-üzenetek gyűjteménye, napló és valamiféle aforizma összeállítás. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg 2020-ban a Rézi királylány lesz, melynek témája a méhek „társadalmi” léte, ami szól az együttműködésükről, a bennük lévő szolidaritásról, a hierarchiájukról, a demokráciájukról. A Rézi királylány lesz című könyv nem csupán gyerekeknek, hanem felnőtteknek is szól. 2021-ben jelent meg a Sufni titkai című mesekönyve. Legutolsó könyve 2022-ben a Magyar Öntészeti Szövetség kiadásában napvilágot látott Gurilla című ifjúsági regénye az öntészetről, az öntők munkájáról. Jelenleg a Bányászati és Kohászati Lapok című tudományos periodika 156. évfolyamának felelős szerkesztője, az OMBKE Hírlevelének szerkesztője. Több mint két évtizede tagja az Első Miskolci Lions Clubnak, két éven át a Lions Clubok Magyarországi Szövetségének, s esztendőkön át a MAB Területi Bizottságának sajtóreferensi munkáját látta el.