Városháza
Önkormányzat

Fedor Vilmos

Miskolc Város Díszpolgára
2024. évi kitüntetett

„Gyakran kérdezik tőlem, miért szeretem ennyire Miskolcot. Azért, mert itt születtem, ez az otthonom. Anyámtól irodalmat, apámtól zenét kaptam, így aztán idővel zenész, majd később író ember lettem. Az ő hatásukra kezdtem el kutatni, keresni a város múltba veszett emlékeit, történeteit, egykoron itt élt, vagy innen indult miskolci emberek életét. Mára ajtókat nyitogató, szekrénybe zárt emlékek között kutató, régen előhívott filmtekercseket fény felé tartó, sorsokon elgondolkodó, temetők csendjét kihallgató, folyton kereső ember lettem. Elhullatott köveket keresek, melyeket, ha felemelünk és fény felé tartunk, csillogni kezdenek” - mondja magáról Fedor Vilmos, Miskolc kulturális életének meghatározó szervezője, építője, a város múltjának kutatója. Pályájának legfontosabb jellemzője, hogy az egyéni alkotói - a lokálpatrióta író és a népzenével foglalkozó muzsikus - szerepeket a közösség, a város kulturális életét fejlesztő munkával ötvözte. Alapítója a Miskolci Kocsonyafesztiválnak – ami egy, az édesanyjától hallott régi miskolci legenda felélesztése –, valamint meghatározó szerepe volt a Bartók+ Nemzetközi Operafesztivál és a Cinefest létrejöttében. Országgyűlési képviselőként és alpolgármesterként is arra törekedett, hogy szülővárosa kulturális értékeit ismertté tegye a város határain kívül is. Élete egyik legizgalmasabb vállalásának tartja ma is a „Miskolc Európa Kulturális Fővárosa” pályázatának elkészítését, mely feltette Miskolcot Európa kulturális térképére. Ennek eredményeként 2008-ban a város elnyerte a Kultúra Magyar Városa címet. A kultúra várost épít, szólt a szlogen: csapatával kidolgozta a kulturális alapú városfejlesztés egy lehetséges hazai gyakorlatát, melyet több város átvett azután. Napjainkban a város kulturális stratégiájának megalkotása fűződik a nevéhez. A kultúra fontos részének tartotta a városi élettér fejlesztését is. A Szinva terasz, a „Szerelmesek hídja”, a Kandia passzázs, a „Villanyrendőr” óriás kandeláberei megépítésének ötletgazdája. Számos ikonikus miskolci szobor létrejöttének kezdeményezője: a Szinva terasz almái, József Attila, a Miskolci Lányok, Laborfalvi Róza, Nagy Attila, Mancs megörökítése köszönhető neki. Fontosnak tartotta és tartja ma is Miskolc értékeinek felfedezését és értő bemutatását, ezért hívta életre a „Szeretem Miskolcot” mozgalmat, és az évről-évre sok száz miskolcit játékba hívó Játékos Városjárást, valamint a „Vendégségben Miskolcon” programot, melynek során országosan ismert és népszerű emberek csodálkoznak rá a városra, és mondják ezt el a miskolciaknak. 2020-ban ötlete nyomán született meg a „Csendes éj” tíznyelvű videó üzenet, mellyel a csapat a települést alkotó tíznyelvű és tíz kulturális örökséget képviselő lakosság nevében azt üzente Európának és a világnak, hogy Miskolc az egyik legszebb közép-európai példája a békés együttélésnek, a különböző kultúrák találkozásának és befogadásának. A tíznyelvű Csendes éj azóta a miskolciak adventi várakozásának része lett. Legújabb kezdeményezése, a már kétéves Szinva Örökség Napok, a miskolciak ünnepe, közösségi fesztivál, mely a megmaradásról, az összetartozásról és a Szinva-völgy tudományos, kulturális, természeti és épített örökségéről szól. Közel húsz éve kezdett el írni. Könyvei miskolci legendákról, a város kiemelkedő jelentőségű értékeiről, világhírű, de mára elfeledett miskolciakról szólnak. A legutóbbi kötetek a Magyar Állami Népi Együttesről és a 200 éves Miskolci Nemzeti Színházról íródtak. Vallja, hogy a múltat nem kell végképp eltörölni, hanem használni kell, mert a jövőt csak az képes tervezni, aki tudja honnan jött és hová tart. Életútja során mindig szülővárosa kulturális gyarapítása, fejlesztése és értő bemutatása mellett kötelezte el magát. Neve ma már összeforr Miskolc város kulturális életével.