Lengyel - Magyar Katonai Kiállítás Kazincbarcikán

Miskolc Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata
2016. augusztus 24.

Husonyica Gábor úr szervezésében - aki a Kazincbarcikai Vajányi Lajos Bajtársi Egyesület elnöke - 2016. augusztus 18-án Lengyel - Magyar Katonai kiállítást került megnyitásra a városban.

A szép számban összegyűlteket Klimon István alpolgármester úr köszöntötte, majd Fekete Dénes nyá. alezredes, főtanácsos, a Miskolci Lengyel Önkormányzat elnöke nyitotta meg a tárlatot. Beszédében Lengyelország sajátos helyzetét emelte ki úgy az első, mint a második világháborúban. Mik voltak ezek? A „nagy háborúban” nem volt önálló Lengyelország. Az 1795-ben végleg felosztott ország férfijait besorozták katonának a megszállók, akik így sokszor egymás ellen harcoltak. 1918. november 11-én Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára alakulhatott meg újra a szabad és független Lengyelország, aki a háború utáni helyzet rendezésére javasolta, hogy „független lengyel államot kell létesíteni, amelynek magában kell foglalnia a vitathatatlanul lengyel lakosság lakta területeket, szabad és biztonságos kijáratot kell biztosítani számára a tengerhez, politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetközi szerződéssel kell biztosítani.”

Az országban a háborús károk helyrehozatala és a gazdaság rendbetétele után nem sokáig honolt a béke, mert a hitleri Németország 1939. szeptember 01-én megtámadta Lengyelországot és ezzel kitört a második világháború. Az egy hónapos honvédő háborút hat év megszállás követette. A nácik kíméletlen népirtása, a lengyelek politikai megosztottsága (Moszkvai-, illetve Londoni kormány), illetve az aktív ellenállási mozgalom következtében nagyon előkelő helyen áll Lengyelország a II. világháború veszteségi listáján. Sajnos ennek ellenére az ország a kommunista övezetbe került – ahogy mi magyarok mondjuk csöbörből-vederbe - de ez már egy másik történet!

A megnyitó után Husonyica Gábor úr tárlatvezetést tartott, amely során ismertette milyen témákat dolgoz fel a kiállítás, illetve kiktől, honnan sikerült beszerezni ezeket az értékes anyagokat. Ők név szerint a következők voltak:

• Marek Sukiennik úr Limanowai hagyományőrző, aki korabeli lengyel egyenruhákat kölcsönzött a rendezőknek;
• Oláh László nyá. alezredes és Rontó Géza nyá. őrnagy urak tablókon, korabeli fényképekkel dokumentálva mutatta be a fontosabb hadieseményeket;
• a Szent László Honvéd Hagyományőrző Egyesülettől Katona Sándor úr bocsátotta rendelkezésre az eredeti hadieszköz gyűjteményt;
• Asztalos Gábor úr, Hajdúszoboszlói magángyűjtő a szatinéc (katonai egészségügyi) anyagát adta ide;
• a Vajányi Lajos Bajtársi Egyesület a témában érintett helyi anyagokkal egészítette ki a tárlatot, így téve vonzóbbá a lakosság körében. Ezen kívül tárlatvezetést biztosítanak, illetve gondoskodnak a kiállított tárgyak és dokumentumok őrzéséről.

A kiállítást fokozott érdeklődés kíséri. Már az első napokban több száz látogatót fogadtak. Hazánk nemzeti ünnepe alkalmából a városban tartózkodó lengyel testvérvárosok küldöttségei (Knurów és Swidnica) is megtekintették. Köszönjük szépen a rendezőknek ezt a szép és tartalmas kiállítást.

Fekete Dénes