Derenki konferencia
Miskolc Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata2017. április 18.
Az Országos Lengyel Önkormányzat és a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum szervezésében 2017. április 07-én az Országház Felsőházi termében a „Derenk 300 év” című konferencia került megrendezésre.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lengyelség 50 fővel képviseltette magát, ebből a Miskolci Lengyel Önkormányzat 7 fővel volt jelen. Bialka Tatrzanskából 30 fős delegáció érkezett, benne gurál művészeti csoporttal.
Rónayné Slaba Ewa az országos Lengyel Önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Soltész Miklós államtitkár nyitotta meg a rendezvényt. Ezután Adam Pilat út a Külhoni Lengyelek Európai Uniójának elnöke tolmácsolta szervezetének üdvözletét a konferenciának.
A következőkben előadások hangzottak el:
Konrad Sutarski: Derenk szimbóluma, lengyel népi hagyományok Magyarországon.
Janusz Kamocki: Vallás és hitgyakorlat. Szepességi és derenki hagyományok, kapcsolódások.
Julian Kowalczyk: A derenki és a szepességi nyelvjárás.
Bődi Erzsébet: Lengyel hagyományok és ételek Derenken.
Kovács Ágnes: A derenki lengyelek kapcsolatai a környező magyar falvakkal.
Tóth Sándor: Ismert vadászok és helyi orvvadászok Derenken.
Rémiás Tibor: A derenki lengyelek széttelepítése 1938-1943. Él-e a derenkiek identitástudata?
A konferencia a lengyelek 300 évvel ezelőtti idetelepülése alkalmából egy ünnepségsorozat első rendezvénye volt, melyet kiállítások és egyéb programok fognak követni. A jubileumi év csúcspontja pedig a július 23-i Derenki búcsú lesz.
A konferencia előadói más-más szemszögből, de végül is egybehangzóan bebizonyították, hogy a derenkiek a széttelepítésükig megőrizték etnikai hovatartozásukat, nyelvüket és vallásukat. Ez köszönhető volt annak, hogy egy elzárt településen éltek, amely Trianon után még elzártabb, zsáktelepülés lett, illetve az endogámiának, ami azt jelenti, hogy a párválasztás az adott csoporton belül történt. Ideérkezésük után 226 évvel – 1943-ban, igaz teljes kárpótlással – el kellett hagyniuk falujukat, széttelepítésre kerültek Borsod megye számos településére. Asszimilálódásuk következtében etnikai hovatartozásuk már csak emlékezetükben él, nyelvüket fokozatosan elveszítették – a kitelepítettek unokái már egyáltalán nem beszélik – egyedül római katolikus vallásukat őrizték meg. Mára már csak az emlékezés, az elődök előtti tisztelet maradt meg, amely a derenki és a bialkai búcsú látogatásában nyilvánul meg, illetve alkalmanként a derenki temető látogatásában.
Hasonló rendezvény június 09-én lesz Bialka Tatrzanskán, melyre meghívást kaptunk.
Fotó: Bubenkó Gábor
Szöveg: Fekete Dénes