Egy különleges tanösvény

Találd meg a szobrokat, ezzel bejárva egy alternatív tanösvényt, ami a miniatűr alkotásokon keresztül mutatja be Miskolc értékeit.

Letölthető térkép a szobrokhoz 

A tanösvényen található szobrok Plank Antal képzőművész munkái. 

Mancs, a németjuhász kutya

A miskolciak híres életmentő kutyája 1994-ben látta meg a napvilágot. A Spider Mentőcsoport tagjaként több száz életet mentett meg a világ számos országában. Kevés kutya mondhatja el magáról, hogy még életében szobrot kapott; 2004-ben a miskolci Villanyrendőr néven ismert kereszteződés mellett avatták fel a Szanyi Borbála által tervezett szobrot. Mancs 2006-ban egy tüdőgyulladás következtében hunyt el. Azóta nincs olyan nap, hogy ne legyen virág és mécses a szobra előtt.

Béka

„Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka”. A népszerű legendára utaló mondat évtizedekig forgott közszájon a városban, majd a történet századeleji képeslapokon megelevenedve szerzett országos hírnevet. Ma már a téli hungarikumnak számító ételről elnevezett fesztivál formájában emlékezik meg a város, amelyet hagyományosan a farsangi időszakban rendeznek meg.

Mókus, makkal a kezében ábrázolva

Miskolcon nem kell állatkertbe menni ahhoz, hogy mókusokkal találkozzunk! Kizárt dolog, hogy Miskolctapolcán úgy tegyünk egy sétát, hogy ne fussunk össze egy-egy önfeledten szaladgáló lomposfarkú kispajtással, de ugyanez elmondható a város további zöldterületeire, parkjaira is. Mivel a mókusok az év minden időszakában képesek megtalálni a napi betevőt, így nem feltétlenül kell etetnünk őket. Ha mégis megtennénk, kizárólag dióval vagy mogyoróval kínáljuk őket.

Hattyúk

Miskolctapolca természetes látképéhez időtlen idők óta hozzátartoznak a Csónakázó-tóban élő hattyúk. A récefélék családjába tartozó madarak Európában és Nyugat-Ázsiában honosak, Miskolctapolcán a fehér színű bütykös hattyúval találkozhatunk. Ez a fajta 1954 óta védett madár Magyarországon. Etetni őket nem ajánlatos, mert a kenyérfélék, chipsek, kekszek és egyéb szénhidrátban gazdag emberi fogyasztásra használt élelmiszerek károsak lehetnek az egészségükre, főleg a fiatalokéra.

Két játszó medve

Füles Borka és Forgó Dorka. A két játékos nevű mackó a Miskolci Állatkert lakója, nevüket egy közönségszavazás keretein belül maguktól a miskolciaktól kapták. Borka és Dorka alig múltak másfél évesek, amikor a távoli Koppenhága állatkertjéből Miskolcra költöztek. Igazi örökmozgó medvelányok, akik folyamatosan szórakoztatják a látogatóikat. Hol egymással fogócskáznak vagy birkóznak, hol a medencéjükben fürdenek, hol pedig hajmeresztő módon mászkálnak több méteres magasságban a fákon.

Pisztráng

Ha Miskolcon jártok, semmiképp se hagyjátok ki a Lillafüredi Pisztrángtelepet, ahol mindamellett, hogy mennyei étkeket fogyaszthattok, igazi látványosságra is leltek! Az 1932-ben létrejött telep maga tenyészti a pisztrángokat, amelyek szűk tűrésű állatok, folyamatosan biztosítani kell a víz megfelelő hőmérsékletét, oxigéntartalmát és áramlási sebességét. Az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben Magyarországon.

Szalamandra

A jellegzetes színű köntösbe bújt foltos szalamandra az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, Miskolctapolca környékén is gyakran találkozhatunk ezzel a kétéltűvel. Több ókori legenda foglalkozik vele, gyakran a mérgezőképessége folytán. Élénk színe enyhén mérgező bőrére hívja fel a figyelmet. A halántékán lévő fekete pöttyökkel tarkított mirigyekben termelődő váladék szembe vagy szájba jutva nyálkahártya-gyulladást okoz, így jobb, ha nem piszkáljuk, ha keresztezik egymást útjaink.

Szerzetes

A miskolctapolcai Barlangfürdő tőszomszédságában egy nagyobb épület alapjaira bukkanunk, ahol egykor egy apátság állott. A ma is megtekinthető, 120-150 cm-es falak több mint 900 évesek, azokat 2012-ben tárták fel a Herman Ottó Múzeum régészei. Az apátság egy szigetre épült, ahol a 11. században már állt egy kerek alakú templom. A rotunda lehetett az itteni település plébániatemploma, a középkori Miskolc legkorábbi épülete. Az itt élő bencés szerzetesek őrizték városunk névadóinak, a Miskóc nemzetségnek jelentős iratait. Az apátság 1532-ben pusztult el, így vesztek oda a Miskolc alapításával kapcsolatos dokumentumok is.

Foci

Az ország egyik legnagyobb szurkolótáborával és tradíciójával rendelkező sportklubját, a Diósgyőri VTK-t 1910. február 6-án alapították. Bár a klub első elnökének az egykori vasgyári elemi iskola tanítóját, Vanger Vilmost tekintjük, valójában a sportegyesületi létrehozását a vasgyári munkáscsemeték kezdeményezték, akik már akkor évek óta űzték a világ legnépszerűbb sportját.

Úszógumis kislány

Miskolctapolcát már az 1930-as években is „Világfürdőnek” nevezték el az országos lapok utalva arra, hogy igazi fürdőváros született Miskolc tőszomszédságában. Manapság is hódolhatunk a strandolásnak, hiszen az Európa-szerte híres Barlangfürdő mellett ellátogathatunk az Ellipsum Élmény- és Strandfürdőbe is, amely garantált szórakozást nyújt minden korosztály számára.

Kisvonat

Ha Diósgyőri vár meglátogatását szeretnénk összekötni egy lillafüredi kirándulással, akkor a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, azaz a kisvasút a legjobb választás. A nyáron nyitott, télen zárt terű kocsikban utazva szinte repül az idő, miközben a bükki panorámában gyönyörködünk. Akik pedig tovább utaznának Lillafürednél, azok Garadnáig vagy akár Mahócáig is elvonatozhatnak, amelyek kedvelt túraútvonalak kiindulópontjai. Nem véletlen, hogy ez az ország legforgalmasabb vidéki kisvasútja.

Diósgyőri vár

Miskolc belvárosától mintegy 8 kilométerre, a Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben található Diósgyőri vár, az egykori honfoglalás kori földvár, Nagy Lajos király korában Közép-Európa legpompázatosabb erődítményévé vált! A király halálát követően hat királyné jegyajándékaként, vidéki rezidenciaként szolgált, így vált a királynék várává!

Avasi kilátó

Miskolc egyik legmarkánsabb szimbóluma az Avas-domb északi oldalának tetején magasodik a város felé, alatta húzódnak meg az ódon pincesorok, valamint a város legrégebbi szakrális helyeként számontartott Avasi templom. Az 1963-ban átadott, 72 méter magas, korábban TV-toronyként is funkcionáló kilátóról pazar panoráma nyílik a városra, így onnan kitekintve joggal lehet olyan érzésünk, hogy egész Miskolc a lábaink előtt hever.

Vidra

A Fekete István egyik közkedvelt regényhőséről mintázott vidra-szobor Vásárhelyi István halbiológusnak és magának az írónak állít emléket.

Az elismert zoológus invitálására érkezett Fekete István a Garadna völgyében megtalálható telepre, majd az itt szerzett élményei ihlették Lutra című regényét, amelyben Vásárhelyi karaktere is megjelenik az „öreg haltudós Uzsárdi Péter” képében.

A regény keletkezéstörténetének a mai napig látható kultusza van, így ne csodálkozzunk, ha Lutrával többször is találkozunk egy lillafüredi kirándulás alkalmával.

Színházi álarc

A város kulturális életének egyik kiemelkedő szereplője a 200 éves Miskolci Nemzeti Színház, ami a mai Magyarország területén épült első, magyar nyelven játszó kőszínházként jött létre 1823-ban.

A miskolci teátrumban – a teljesség igénye nélkül – olyan országos hírű művészek léptek színpadra, mint Déryné Széppataki Róza, Laborfalvi Róza, Csapó János, Latinovits Zoltán, Nagy Attila vagy éppen a Latabár-színészdinasztia.