VENDÉGPOSZT: Kertészek konferenciája – „megoldás majdnem mindenre”
FŐKERTÉSZI VENDÉGPOSZT
Október 12-én Miskolc adott otthont a „Több Zöld Várost a Fenntartható Európáért” rendezvénysorozat keretében megrendezett szakmai konferenciának.
Büszkeséggel tölt el, hogy a szakma elismert képviselőitől élőben, egyenesben volt alkalmunk hallani napjaink kihívásaira a KERTÉSZ szakma által adott, sokszor komplex, de mégis a természettől ellesett megoldásokat.
A jelenlegi helyzet nem fényes! Az élet bármely területére tekintünk, csak a viharfelhők közeledtét látjuk, ami természetesen aggodalommal tölt el mindenkit.
Orlóczi László a bevezető előadásában a városi zöldterületek szerepéről beszélt, arról, hogy milyen módon és hogyan hatnak a mentális egészségünkre. … Igazából nem mond semmi újat, mégis mennyire aktuális! Újra és újra, saját magunkat is emlékeztetni kell erre. A GDP százalékában kimutatható, számszakilag meghatározható értéket is adunk neki, mégis annál sokkal több, amit saját magunk megélünk, megtapasztalunk azáltal, hogy figyelmet fordítunk a bennünket körülvevő természeti környezetre, felfedezzük abban a számunkra kedves apró csodát és örömre lelünk ezáltal. Fontos, hogy legyen minek örülnünk!
És öröm volt hallani, hogy bár érezzük, messze vagyunk az ország szellemi és innovációs központjától – legalábbis a szakterületet érintő központtól –, a neves szakemberek azért a szemük sarkából mindenhonnan figyelik Miskolc helyzetét, fejlődését. Tudják, hogy valamikor a 80-as években itt létesült az ország első közösségi kertje és működik azóta is töretlenül. Az AVASI ARBORÉTUM!
Bíró Borbála, a Főkert Zrt. főosztályvezetője számos budapesti példán keresztül mutatta be, hogy a költséghatékony és fenntartható zöldfelület-gazdálkodásnak milyen jól alkalmazható és bevált módszereit alkalmazzák már. Irigy vagyok! – könnyű nekik, elhivatott, jó szakemberek, tervezők, fenntartók, üzemeltetők dolgoznak együtt SOKAN! Rögtön fordítaná az ember a helyi viszonyokra…
Alternatív gyepgazdálkodás? Land art megoldásokkal játékosan viszik be a köztudatba és fogadtatják el azt, hogy vannak olyan helyszínek, területek, ahol nincs is jogosultsága a pázsitnak.
De hiszen már nekünk is vannak kijelölt méhlegelőink a város több pontján is! Az élővizeink mellett a patakpartok rézsűit évente kétszer, fészkelési és költési időszakon kívül kaszáljuk! Csak még az edukációt kellene fokozni… Tájékoztató anyagokat kellene összerakni… Többször kellene a helyszínen ellenőrizni, hogyan alakul a virágos növények aránya… Itt nincsenek egyetemisták, akik szakdolgozatban, TDK-dolgozatban vizsgálgatnák, elemeznék az eredményeket… Feladat! Oldjuk meg!
Egynyári virágfelületek átalakítása évelő biodiverz ágyásokká? – nehéz dió, inkább a virágzó cserjék felé mentünk el és elég sok levendula is megjelent a közterületeken. Jó irány, de még nagyon messze vagyunk, igen szakszerű növény összeállítás és szakszerű talajmunka kell! Hajrá! Nekünk is menni fog!
Ja, saját komposztálójuk van! A zöldterületeken keletkező zöldhulladékot, kaszálékot, lombot, gallyakat aprítva, stb. komposztálják és 8-9 hónap múlva a szuper szervesanyagot vissza tudják juttatni a parkokba, növényágyakba. Ennek nálunk még a nyoma sincs, de vagyunk már páran Miskolcon is, akik szeretnénk elindulni a téma és a megvalósítás nyomába. Igyekeznünk kell!
Zöldfelületi fejlesztéseiket a legkisebbtől a legnagyobbig, a tervezéstől a kivitelezésig végre tudják hajtani, úgy, hogy az átadást követően üzemeltetni is maguknak kell! – micsoda álom! Nincs egymásra mutogatás, tervhiba, kivitelezői simli, üzemeltetői hiányosság… Ezt a rendszert valahogy adaptálni kellene!
Előjön a Bardóczi Sándor pesti főtájépítésztől már hallott gondolat: „Nem önöknek tervezünk, hanem önökkel!” – ebben már jó úton vagyunk! Közösségi Gyűlés, Miskolci Ötletmaraton, Városi Esték, „Szinva Zöld Folyosó” közösségi tervezés… Tanuljuk a részvételiséget, de bátran használjuk!
Somorjai-Tamássy Zsolt esőkertekről tartott rövid ismertetője nagyon komplex megoldást kínál, pusztán tájépítészeti és kertészeti eszközökkel, a csapadékvíz menedzsmentre. Mennyire más gondolat! Nem csapadékvíz-elvezetés, hanem menedzsment! Átereszek, árkok, csatornák, elvezetés, el, el, innen el! De miért?
Klímaváltozás van! Ez nem kérdés! A meteorológia adatokból látszik, hogy nem hullik kevesebb csapadék, csakhogy annak eloszlása változott, egyszerre rövid idő alatt igen nagy mennyiség, intenzív nagy cseppekben érkezik, ez pedig villámárvizeket okoz. Az esőkertek gyakorlatilag arra képesek, hogy ezeket a hirtelen érkező, nagy mennyiségű vizeket irányítottan vezessék, kártékony hatásukat csökkentsék, a lehető legnagyobb mennyiségnek a talajba jutását segítsék, végül a maradékot összegyűjtsék és elpárologtassák. A természetből ellesett technikákkal mesterséges módon gazdálkodhatunk a vízzel.
Az előadásokban láttunk példákat a külföldi, egész városra kiterjedő innovációtól az akár egy utcát érintő, már magyarországi megoldásokon keresztül a családi házaknál a tetőről összegyűjthető mennyiség kezeléséig.
A délutánt Lukács Zoltán folytatta a városi faállomány gazdálkodás kérdéskörével. És Zoli szenzációsan jó előadó! Igen, ez egy vesszőparipa! Gazdálkodni és hatékonyan gazdálkodni azzal lehet, amink van, ahhoz viszont tudnunk kell, hogy mink van… Kataszter! Anélkül nem megy! Abból lehet adatot kinyerni, állapotot meghatározni, beavatkozást tervezni rövid, közép- és hosszútávon! Ez kötelesség! Nem magunknak, hanem az utókornak.
Szaller Vilmos, a Főkert Zrt. favédelmi szakfelügyelője a náluk Budapesten már működő favédelmi szakfelügyeleti rendszert mutatta be. A fővárosban már ilyen is van! Hogy mi okból is kell ilyesmi valami? Igazából ez is fiskális kérdés. A Főkert Zrt. a fenntartója és „üzemeltetője” a főváros fáinak, így mint ilyen, a kártérítési felelősség is az övé. Budapesten már volt halálos kimenetelű baleset is, amelyet fa kidőlése okozott! Abban egyetérthetünk, hogy az emberéletnél nincs drágább. Arra a kártérítés sem gyógyír. A másik nyomós érv az, hogy rendelkeznek saját fakataszterrel, amely értéken tart nyilván minden önkormányzati tulajdonon/ban álló fát! Tehát a Főkert amellett, hogy ápolja a kezelésben lévő fákat, belefolyik – a tulajdonosi szándék szerint – a közterületi beruházások ellenőrzésébe, abban az esetben, ha a beruházás fát érint. A beruházásokat tervezők mint „kvázi” szakhatóságot keresik fel őket, és a beruházás műszaki paramétereit közösen igyekeznek a fák érdekeinek védelmét figyelembe véve meghatározni. Sőt, a kivitelezési szakaszban is helyszíni ellenőrzéseket végeznek, szabálytalanság esetén a munkavégzést leállíthatják, szankcionálhatnak. A rendszer működik, elhivatott, magasan kvalifikált favizsgáló, faápoló szakmérnökök közreműködésével több száz fa kivágása elkerülhetővé vált.
Micsoda nap volt!
„Észek! Kertészek! Tájépítészek! Építészek!” (Szaller Vilmos után szabadon)
Kollégák, szakemberek, érdeklődők! Ma biztosan mindenki kapott valamit. Én azt, hogy talán nem hiábavaló a sok erőfeszítés. Nehéz az út és még kevesen vagyunk…
Czifrusz Natália városi főkertész
„Több zöld várost a fenntartható Európáért” szakmai nap Miskolcon, 2022. október 12., Városháza
- A rendezvény programja:
- 10:00 - 10:20 A zöldfelületek környezetvédelmi és ökológiai szerepe a városi környezetben – előadó: Dr. Orlóci László elnök, Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete
- 10:20 - 10:40 Zöldfelület-fejlesztés és klímaváltozás – előadó: Bíró Borbála főosztályvezető, BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt., Főkert Kertészeti Divízió
- 10:40 - 11:00 Csapadékvíz – Esőkert – előadó: Somorjai-Tamássy Zsolt elnök, Magyar Kertépítők Országos Szövetsége, Green City Szakmai Tagozat
- 11:30 - 11:50 A 21. század öntözőrendszerei – előadó: Zöllei András, Ganz HYDRO Kft.
- 11:50 - 12:10 Faállomány gazdálkodás – előadó: Lukács Zoltán, Magyar Faápolók Egyesülete
- 12:10 - 12:30 Favédelmi szakfelügyeleti rendszer – előadó: Szaller Vilmos favédelmi szakfelügyelő, BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt., Főkert Kertészeti Divízió
- 12:30 - 12:50 Hogyan növeli a virtuális favizsgálat a városi fagazdálkodás hatékonyságát? – előadó: Hepp Iván, Greehill
- 12:50 - 14:00 Fórum, kérdések, válaszok
